Eredetileg már tavaly év végével új alapokra kellett volna helyeznie Magyarországnak a nemzeti importrendszerét az Uniós Vámkódex munkaprogramja alapján. A folyamatok azonban – hasonlóan több tagállamhoz – lassan haladtak, így Magyarország derogációt kért az EU Bizottságától, amelyet megkapott. A fejlesztések azóta viszont befejeződtek, 2023. november 1-jétől normál eljárásban már csak az új importrendszerben lehet szabad forgalomba bocsátást kezdeményezni.
A november 1-jei átállás azt is jelenti, hogy Magyarország visszavonultatja a gazdálkodókat 2004 óta kiszolgáló CDPS rendszert, azt a platformot, amelyben kezdeményezni kellett ez idáig az import vámeljárásokat. Jövő szerdától a „vámárunyilatkozatokat” már az eVám rendszer kibővített moduljába kell beküldeni. A vámárunyilatkozat kapcsán kitett idézőjel nem túlzás: noha a jogszabályok előírásai szerint továbbra is vámárunyilatkozattal kell az eljárást kezdeményezni, kinézetre a vámárunyilatkozat egy XML adatcsomag formáját fogja ölteni, ugyanis a vámhatósággal való kommunikáció végérvényesen átköltözik az API adatkapcsolaton alapuló adatforgalomra.
A változás egy másik következménye, hogy a gazdálkodók 28 év után búcsút inthetnek az egységes vámokmány (közismertebb nevén EV okmány) behozatali eljárásokra való alkalmazásának is, hiszen november elsejétől már kizárólag elektronikus úton, az új rendszerben lehet kezdeményezni az importot.
Az új importrendszer, amely uniós szinten az AIS (Automated Import System) névre hallgat, az EU vámjogszabályok által meghatározott adatkészlettel dolgozik, így a zökkenőmentes áttérés érdekében alapvető fontosságú minden gazdálkodó számára a megfelelő felkészülés. Az adatkészletek új adatelemeket (pl. gyártó, biztosítékot nyújtó, vámfizetést vállaló személy) is magukban foglalnak, amelyeket rendszerszinten kell beépíteni a vámfolyamatokba. Biztató lehet mindenesetre, hogy a legnagyobb szoftverházak viszonylag jól állnak, a fejlesztési feladatok oroszlánrészét már befejezték.
Az adatelemek változása mellett ugyanakkor a vámeljárások lefolyása is átalakul. Az AIS keretében a vámhatóság már nem hoz minden esetben határozatot. Határozat kiadására csak akkor kerül sor, ha vám-, áfa- vagy jövedéki adófizetési kötelezettség keletkezik a gazdálkodó számára az import következtében.
Az egyik legnagyobb kihívás a vámfolyamatokban alighanem az lesz, hogy novembertől a gazdálkodóknak már minden vámárunyilatkozatukban, pontosabban az azt megtestesítő XML adatcsomagban szerepeltetniük kell az import áfa alapjukat, amelynek egyik eleme a fizetendő vám összege. Az importáfa alapjának megállapítására az eddigi rendszerben nem volt szükség, így az ezzel kapcsolatos hibák nem okoztak fennakadást az áruforgalomban. A CDPS egyszerűen lekérte a TARIC adatbázisból a vonatkozó vámtételt (figyelembe véve az esetleges preferenciális vámtételeket), majd saját maga kalkulálta ki a vámot és az import áfa alapját. Az AIS rendszerében ilyen funkciók nem állnak rendelkezésre, ezért novembertől manuális feladat lesz a helyes vámtételek meghatározása. A tét rendkívül nagy: ha nem megfelelő a vám, és így az importáfa alapja is helytelen, a rendszer visszautasítja az adatcsomagot, a folyamat megakad, és nem kerül sor a szabad forgalomba bocsátásra.
Nagy kérdés, hogy rövid távon milyen hatásokkal jár az átállás: az látható, hogy az átállást követő kezdeti időben a vámügyintézési időkben lesznek csúszások, ez pedig a logisztikai és termelési folyamatokban is fennakadásokhoz vezethet. Hogy ez pontosan milyen költségekkel jár a nap végén, az a gazdálkodók felkészültségén múlik.
Amennyiben kérdése merülne fel az új nemzeti importrendszer bevezetésével kapcsolatban, vámszakértő csapatunk készséggel áll a rendelkezésére.