2010.07.04.

Az előzetes bejelentésekkel nagyjából megegyező tartalommal, 2010. július 2-án beterjesztette a Kormány az Országgyűlésnek az „egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról” szóló törvényjavaslatot, amely – többek között – számos adótörvény módosítását, bevezetését vagy éppen hatályon kívül helyezését indítványozza. A csomagból egyelőre kimaradt a sokak által valószínűleg nagy érdeklődéssel várt egykulcsos személyi jövedelemadó szabályozása (ennek részletei ezért továbbra is találgatások tárgyai maradnak), napvilágot látott viszont a bankok és pénzügyi szervezetek különadójának minden részlete.

UPDATE: A témában legfrissebb cikkünket az elfogadott adótörvényekrőlitt olvashatja.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – a gazdasági társaságokat leginkább érintő adótörvény-javaslatokat foglaltuk össze. A módosításokról várhatóan 2010. július 19-ei ülésén szavaz az Országgyűlés, melyről természetesen majd szintén beszámolunk.

10%-os társasági adókulcs 500 millió Ft-ig, részben 2010-re is

A javaslat szerint már a 2010-es adóév tekintetében is módosulna az adó kiszámításának módja, 2011-től pedig minden jelenlegi korlátozást megszüntetve 500 millió Ft adóalapig általánosan 10%-os, felette pedig 19%-os adókulcs terhelné a társasági adóalapot. A benyújtott elképzelés szerint 2010-ben átmeneti jelleggel a vállalkozásoknak meg kellene osztaniuk adóalapjukat a napok arányában a 2010. január 1. és június 30., valamint a 2010. július 1. és december 31. közötti időszakok között. Az év első felére vonatkozóan az adóalap általánosan 19%-kal adózna, (azzal, hogy a jelenlegi kritériumok félévre arányos teljesülése mellett 50 millió Ft-ig 10%-os adókulcs alkalmazása is választható), míg a második félévre jutó adóalapot (feltételek nélkül) 250 millió Ft-ig 10%-os, ezen összeg felett pedig 19%-os adókulcs terhelné.

Mint ismeretes, a 10%-os adókulcs jelenlegi alkalmazása egyáltalán nem automatikus, az függ a foglalkoztatottak számától, a rájuk jutó átlagbértől, más adókedvezmények igénybevételétől, és a 9%-nyi megtakarítást is kizárólag a törvényben előírt célokra lehet felhasználni (pl. tárgyi eszköz beszerzése). A jövőben a kedvezményes adókulcs alkalmazásának nem lennének feltételei.

Banki különadó 2012-ig

Még az előzetesen bejelentetthez képest is magasabb mértékű adókötelezettséget vetnének ki elsősorban a bankokra, de a kötelezetti körbe egyaránt beletartoznának biztosítók, pénzügyi vállalkozások (pl. lízingcégek), befektetési vállalkozások, befektetési alapkezelők, sőt még a tőzsdék is. Az egyes tevékenységek utáni különadót eltérő adóalap és adókulcs alapján vetnék ki, ezeket az alábbi táblázatban foglaltunk össze:

Tevékenység	Adó alapja	Adókulcs
Bank	2009. évi módosított mérlegfőösszeg	0,45%
Biztosító	2009. évi megszolgált díj, viszontbiztosítás nélkül	5,2%
Pénzügyi vállalkozás	2009. évi kamat-, díj- és jutalék- eredmény	6%
Befektetési vállalkozás	2009. évi korrigált nettó árbevétel	5,6%
Tőzsde	2009. évi korrigált nettó árbevétel	5,6%
Árutőzsdei szolgáltató	2009. évi korrigált nettó árbevétel	5,6%
Kockázati tőkealap-kezelő	2009. évi korrigált nettó árbevétel	5,6%
Pénzügyi közvetítő	2009. évi korrigált nettó árbevétel	5,6%
Befektetési alapkezelő	a kezelt alapok 2009. dec. 31-ei nettó eszközértéke	0,028%

A fent közölt mértékek minden bizonnyal még komoly vita tárgyát fogják képezni és valószínű, hogy mindez csak egy alkufolyamat részeként megadott „induló ajánlat”.

Adótörvényekben eddig még soha nem alkalmazott, esetlegesen alkotmányossági szempontból is kérdőjeles megoldás az is, hogy maga a különadóról szóló törvény mondaná ki (ezáltal kvázi „kőbe vésné” a Kormány), hogy 2011-ben a pénzügyi szervezeteket 200 milliárd Ft különadó-fizetési kötelezettség terheli (2012-vel kapcsolatban nincs összeg említve), amelynek részleteiről külön törvény rendelkezne. Ezzel a javaslattal kapcsolatban ezért még további módosításokat valószínűsítünk. Szintén komoly alkotmányossági aggály merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy az adóalapot a 2009-es lezárt év adataira alapozva állapítanák meg, amely így az adókötelezettség visszamenőleges megállapítását is jelentheti, bár a javaslat kimondja, hogy a különadót a 2010. évben kell az adózás előtti eredmény terhére elszámolni.

A módosítás egyébként a törvény kihirdetését követő 45. napon lépne hatályba, a 2010. évre előirányzott adót pedig két részletben, 2010. szeptember 10-ig és december 10-ig kellene megfizetni. Előbbi határidő tehát azt jelentené, hogy az elfogadott jogszabályt legkésőbb 2010. június 27-ig ki is kellene hirdetni a Magyar Közlönyben, hogy leteljen a 45 nap.

Megszűnő kisadók

Az előzetes bejelentés még tíz kisadó megszüntetéséről szólt, a múlt héten ezt hétre módosították. Nem akarunk számháborúba keveredni, maradjunk annyiban, hogy valóban megszűnik néhány adónem (vagy annak egy része), mi az alábbiakat találtuk a javaslatban:

1. Egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó: Ez akár három adónemnek is betudható, hiszen gépjárművek, légi járművek és vízi járművekre külön is vonatkozik (a lakóingatlanokat érintő részét az Alkotmánybíróság már korábban megsemmisítette).
2. Vállalkozók kommunális adója
3. Üdülőépületek utáni idegenforgalmi adó (maga az idegenforgalmi adó egésze nem szűnne meg, csak annak e speciális része).
4. Vízigazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás

Mivel gazdasági társaságok működésében egyik adónem sem játszik komoly szerepet, a megszüntetésük inkább az állami adminisztráció egyszerűsítését szolgálhatja.

Egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessége

A gazdasági társaságokat ugyan közvetlenül nem, de magánszemély tulajdonosaikat érintheti, hogy az előzetes bejelentésnek megfelelően illetékmentessé tennék az egyenes ági rokonok közötti ajándékozást és öröklést. A javaslat szerint az illeték-mentességet a 2010. július 1-jéig az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni lehetne.

A javaslat szerint a házastársak és testvérek közötti ajándékozás és öröklés ugyanakkor továbbra sem lenne illetékmentes, hanem rájuk egy kedvezményes illetékmérték vonatkozna. Mindez kissé átgondolatlannak tűnik annak fényében, hogy házastársak a közös gyermeken keresztüli ajándékozással, testvérek pedig valamelyik szülőn keresztüli ajándékozással szabályos módon könnyen elkerülhetnék az illetékfizetési kötelezettséget.

Ingatlannal rendelkező vállalkozás vagyoni betétjének átruházása – mentesség kapcsolt felek között

Ingatlannal rendelkező cégek számára rendkívül nagy jelentőséggel bíró változás lenne, hogy megszűnne az ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjének átruházása utáni illetékkötelezettség, ha a tranzakcióban érintett felek a társasági adóról szóló törvény alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.

Mint ismeretes, az ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjének átruházása 2010. január 1-től lett illetékköteles, és ez sok esetben komoly akadályozója lett a cégcsoporton belüli adminisztratív, vagy irányítási szempontból egyébként szükséges átstruktúrálásoknak, hiszen ilyen esetben az ingatlan forgalmi értékének a vagyoni betétre eső része után 4%/2% illetéket kell fizetni, és ezt az illetékkötelezettséget csak meghatározott esetekben lehet csökkenteni. A mentességet a 2010. július 1-jéig az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni lehetne.

Sporttámogatás adókedvezménye

Külön törvényjavaslat formájában szintén 2010. június 2-án terjesztették be kormánypárti képviselők a sport támogatásának ösztönzése érdekében egyes adótörvények módosítását. A módosítások közül kiemelendő, hogy nyereséges cégek társasági adókedvezményért cserébe támogathatnák úgynevezett látvány-csapatsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) szövetségeit és azok tagszervezeteit. Az adókedvezmény igénybe vétele a filmgyártás támogatásánál már megismert módon történne, vagyis a támogatást egyrészt költségként, másrészt a fizetendő adóval szembeni kedvezményként is el lehetne számolni. Ezáltal 100 egység támogatásért cserébe a támogató cég 110 és 119 egység közötti adókedvezményt vehetne igénybe, aszerint, hogy társasági adókulcsa a 10 és 19 százalékos társasági adókulcsok szerint miként alakulna. A javaslat további részleteiről itt olvashatnak.