A tavalyi év végén egy olyan irányelv elfogadására tett javaslatot az Európai Bizottság, mellyel az ún. postafiókcégek útján kialakított visszaélésszerű adózási gyakorlatokat veszi célba és amely előreláthatólag 2024-től a valós gazdasági jelenlétük igazolására kötelezi a kérdéses társaságokat. A tervezett szabályozás érzékenyen érintheti az unióban adóügyi illetőséggel bíró holdingtársaságokat és csoportfinanszírozó entitásokat.
A tervezet a Bizottság azon intézkedéscsomagjának részeként került előterjesztésre, mely a visszaélésszerű adózási gyakorlatok elleni küzdelmet célozza. Ennek a törekvésnek a keretében a globális minimumadó bevezetésének gyors implementációját a Bizottság a postafiókcégekhez kapcsolódó szabályozással „egészítené ki”: míg a minimumadó a társasági adókulcsot egységesítené, addig az újabb irányelv az adóügyi illetőséggel történő visszaéléseket szeretné megelőzni. Egyes vállalatok, vállalatcsoportok ugyanis olyan, egy adott tagállamban valós gazdasági jelenléttel nem, de névleges letelepedéssel bíró társaságon – az ún. postafiókcégen („shell company”) – folyatják keresztül a tőkemozgásokat, amely országban a tőkejövedelmekre nincs, vagy nagyon alacsony az adó.
A globális minimadó irányelv-tervezettel ellentétben a postafiókcégekre vonatkozó irányelv-tervezet személyi hatálya nem függne a vállalkozások méretétől, ill. azok árbevételétől: minden, az Európai Unióban adórezidens társaság vagy jogi személy, amely illetőségi igazolásra jogosult, a hatálya alá tartozna.
A postafiókcégekre vonatkozó szabályozás tulajdonképpen egy többlépcsős önvizsgálatot és ezt követően egy potenciális jelentéstételi és igazolási kötelezettséget írna elő a tagállami vállalkozások számára.
1. lépés: A postafiókcégként történő minősítés elsődleges kritériumai
Az irányelv-tervezet először is egy kritériumrendszert állít fel annak meghatározására, hogy mely entitások esnek egyáltalán nyilatkozattételi kötelezettség alá, azaz mely társaságok lehetnek potenciális postafiók társaságok.
Ha egy társaság megelőző két adóévben elért teljes bevételének több, mint 75 százaléka passzív jövedelemből származik, vagy eszközeinek több mint 75 százaléka ingatlan vagy egyéb különösen magas értékű (1 millió eurót meghaladó) magánhasználatra szánt eszköz; az irányelv szempontjából releváns jövedelmének nagy részét más joghatósághoz kapcsolódó ügyleteken keresztül szerzi, vagy ezt a jövedelmet más, külföldön található vállalatoknak továbbítja, továbbá a megelőző két adóévben a vállalkozás kiszervezett adminisztrációs és management szolgáltatásokat vett igénybe, akkor nyilatkozattételi kötelezettsége lesz. A bankok, pénzügyi vállalkozások, a tőzsdén jegyzett társaságok, a legalább öt főállású munkavállalóval rendelkező társaságok vagy azok a holdingok, amelyek adóügyileg a tényleges tulajdonosaikkal megegyező tagállamban rezidensek, nem minősülnének postafiók társaságnak.
A fenti kritériumok alapján látható, hogy a nemzetközi holdingok vagy a tagállami kapcsolt vállalkozásaikat finanszírozó csoporttagok könnyen nyilatkozattételi kötelezettség alá eshetnek.
2. lépés: A valós gazdasági jelenlét igazolása
A nyilatkozattételre kötelezett társaságok éves társasági adóbevallásukkal egyidejűleg kötelesek lennének arról nyilatkozni, hogy megfelelnek-e a valós gazdasági tevékenység végzésére utaló minimumkövetelményeknek („indicators of minimum substance”) és ezen minimumkövetelmények teljesülését dokumentumokkal kellene majd igazolniuk.
Így nyilatkozni kellene például a saját vagy kizárólagosan bérelt iroda és az Unión belül legalább egy aktív bankszámlája meglétéről, továbbá arról, hogy a vezető tisztségviselők közül legalább egy adóügyileg rezidens-e a vállalkozás adóügyi illetősége szerinti tagállamban, illetve arról, hogy a vezetőség legalább egy tagját képessé teszi-e a végzettsége a vállalkozás tevékenységével kapcsolatos megalapozott üzleti döntések meghozatalára stb. Azok a társaságok, amelyek a minimumkövetelményeket nem teljesítik, postafiókcégnek minősülnének.
Egyes esetekben a felállított vélelem még megdönthető lenne a valós gazdasági jelenlétet igazoló egyéb dokumentációval, információval, és különös mentesség vonatkozna azokra a vállalkozásokra is, amelyek igazolni tudják majd, hogy létezésük a tényleges tulajdonosaik vagy a vállalatcsoportjuk adóterhelését nem csökkenti.
A postafiókcégként történő besorolás negatív következményei
A besorolás következményeként számos hátrányos szankció sújtaná a postfiókcégnek minősülő társaságokat. Az uniós ügyleteik során nem alkalmazhatnák a nemzetközi egyezményeket, így például a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények kedvező adózási szabályait, a Kamat-jogdíj Irányelv, vagy az Anya-leányvállalat Irányelv mentesítési szabályait. Emellett a postafiókcégeken átfolyó pénzmozgások közvetlenül a tagállami tulajdonosok szintjén adóznának, mintegy átnézve a postafiók vállalkozáson. A postafiók társaság adóügyi illetősége szerinti tagállam továbbá megtagadná a postafiókcégtől az adóügyi illetőségi igazolás kiállítását, vagy a kiállított igazolás felhasználhatóságát bekorlátozná, mivel az igazolásban feltüntetésre kerülne, hogy a társaság postafiókcégnek minősül.
Az irányelv-tervezet tagállami kötelezettségként írja elő egy jelentős pénzbüntetés előírását arra az esetre, ha a társaság a nemzeti jogrendbe átültetett kötelezettségeit megszegi – így nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy hamisan nyilatkozik. A büntetés mértéke a postafiókcég éves árbevételének minimum 5%-a lenne.
Monitoring rendszer is felállításra kerülne, ennek fontos elemeként nevesíti a Bizottság a tagállamok közötti automatikus információmegosztást, illetve a másik tagállam felkérésére kötelezően lefolytatandó adóellenőrzést.
Az irányelv-tervezetet – elfogadása esetén – a tagállamoknak úgy kellene a belső jogrendjükbe átültetni, hogy a szabályokat 2024. január 1-től alkalmazni lehessen.