Ambiciózus tárgyalási jegyzéket közölt nemrég az Európai Bizottság, amely a közelgő hónapokban kíván elfogadni több, jelentős horderejű, adózást érintő jogszabálytervezetet. A javaslatoknak ugyan ezt követően még hosszú utat kell bejárniuk a hatályba lépésig, érdemes a jogalkotási folyamatot már a kezdetektől figyelemmel kísérni.
A következő témák kerülnek a biztosok üléseinek napirendjére:
- Május 11-én tárgyalják a Hitelfinanszírozási adóelőny-csökkentési támogatásra („DEBRA” – Debt Equity Bias Reduction Allowance) vonatkozó javaslatcsomagot. A DEBRA a tőkefinanszírozásokra nézve már régóta fennálló hátrányos európai uniós szabályozást kívánja megszüntetni. A társaságok beruházásaik, adósságaik finanszírozására két utat választhatnak: (1) hitelt vehetnek fel, amelynek költsége a kamat, vagy (2) tőkéből fejleszthetnek, amelynek „költsége” az osztalék. Míg jelenleg a kamat levonható költség a társasági adóban, az osztalék az adózott eredményből kerül kifizetésre, így nem érvényesíthető költségként. Emiatt a vállalkozások hagyományosan szívesebben választják a hitel, mintsem a tőke alapú finanszírozást. A Bizottság felmérése szerint 2019-ben az Európai Uniós vállalkozások esetében az átlagos eladósodottsági ráta 53,3% volt. E tendencia könnyen egy negatív spirált alakíthat ki Európa-szerte, a vállalatcsoportban vagy valamely tagállamban végigsöprő fizetésképtelenségi hullám esetén. A járványhelyzet következtében a kérdés még sürgetőbbé vált, hiszen a vállalkozások eladósodottsági mértéke jelentős mértékben emelkedett. Ráadásul, a jelenlegi szabályok gyakran a tőkealapú innováció-finanszírozás gátját is jelentik (például startupok esetében). A Bizottság előzetes tervei szerint a javaslatcsomag a saját tőkéből megvalósuló beruházások költségét, mint alternatív kamatköltséget venné figyelembe a társasági adóalap kalkulációja során , illetve a rendeltetésellenes joggyakorlást megakadályozó rendelkezéseket is tartalmazni fog.
- Július 27-én tárgyalják az EU Vállalkozás Európában: A jövedelemadó keretrendszere (vagy „BEFIT” – Business in Europe: Framework for Income Taxation) javaslatcsomagját, amely a közös társasági adó rendszer hiányából adódó következetlenségeket kívánja kiküszöbölni. A BEFIT legfontosabb eszközei az európai uniós szinten közös társasági adóalap meghatározása és a profit újraelosztása a tagállamok között egy formula mentén. A közös társasági adóalapról szóló kezdeményezés több mint 10 éve van függőben, a témáról elsőként 2011-ben tudósítottunk. A profit újraelosztására vonatkozó szabályok az OECD által elfogadott Pillar 1 javaslat európai uniós implementációjának tekinthetőek, és első lépésben csak a legnagyobb multinacionális vállalatokra lesznek alkalmazandók. A Pillar 1-ről itt írtunk korábban részletesen, annak OECD szintű részletszabályai szintén 2022 folyamán várhatóak. Az újraelosztáshoz a Bizottság egy képletet kíván alkotni, amely által adóztatási jogot rendel a fogyasztás, a tényleges tevékenység, továbbá az eszközök és a munkavégzés tagállamába egyaránt. Megjegyezzük, hogy a Pillar 1 kezdeményezést időben megelőzte a Pillar 2-re, azaz a globális minimumadóra vonatkozóan már 2021. decemberében nyilvánosságra hozott irányelv-tervezet. A globális minimumadót és általában az EU adóreformokat övező jelenlegi viták tükrében kérdéses a javaslatcsomag tagállamok (így Magyarország) általi egységes támogatása.
- Az indirekt adók területén a Bizottság május 18-án fogja megtárgyalni a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szabályainak potenciális módosítását annak érdekében, hogy a dohányfogyasztást visszaszorítsák, illetve, hogy megfelelően szabályozva legyenek az új dohánytermékek, így az e-cigaretta is. (A Bizottság felméréseiről és a háttéranyagokról itt olvashat bővebben.)
- Május 25-én kívánják továbbá megtárgyalni Az európai szemeszter tavaszi csomagját, amelyben a Bizottság egy új finanszírozási programhoz, az ún. Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz („RRF”) és a tagállami költségvetésekhez kapcsolódó iránymutatásokat kíván közzétenni. Az RRF-ről itt olvashat bővebben.