Decemberben, az őszi adócsomag elfogadását követően még több olyan törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, amely többek között 2024-es adózási szabályokat is módosít. Ennek következtében jövőre bevezetik az ESG kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatást, módosulnak egyes illetékszabályok és az új bevándorlási törvény által használt terminológiát, a módosított tartózkodási és munkavállalási engedélytípusokra való utalásokat átvezetik az érintett adótörvényeken. Új társasági adókedvezmény válik elérhetővé a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházásokkal kapcsolatosan, azonban a tervezettel ellentétben a veszélyes üzemekre végül nem vetik ki az ún. iparbiztonsági hozzájárulást.
2024. január 1-től lép életbe a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló ESG (Environmental, Social, Governance) törvény, amely – az uniós szabályokkal összhangban – az érintett vállalatokra új adatszolgáltatási kötelezettséget ró, amelynek szabályait a számviteli törvény tartalmazza majd.
Több helyen is módosítják az illetékszabályokat. A szövegpontosításokon kívül fontosabb lényegi változás, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseivel szembeni közigazgatási perben az illeték mértékét 2024. február 1-jétől már nem a pertárgy értéke alapján kell majd megállapítani, hanem az egységesen 30 ezer forint lesz, a közigazgatási perekben irányadó általános szabályok szerint. Továbbá 2024. január 1-től kibővül a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességek köre: a termőföld tulajdonjogát megszerző vagyonszerzése akkor is mentes lesz, ha a termőföld használatát, hasznosítását erdőbirtokossági társulat javára engedi át vagy pedig erdőkezelésbe adja azt, feltéve, hogy a törvény által előírt egyéb feltételeket is teljesíti.
2024 során több lépcsőben új idegenrendészeti szabályok lépnek életbe, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt ugyanis felváltja a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény (ez még kihirdetésre vár). Új munkavállalási és tartózkodási engedélytípusokat vezetnek be (pl. a magasan képzett munkavállalók által igényelhető Magyar Kártya) és több fogalom is megváltozik (pl. a letelepedés kifejezést felváltja a huzamos tartózkodási jogosultság). Ezeket a fogalmi változásokat az érintett adótörvények szövegén is átvezetik (így pl. az Szja törvény belföldi és külföldi illetőségű magánszemély fogalma, vagy az Illetéktörvény Magyarországon élő nem magyar állampolgár fogalma módosul).
A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló salátatörvénnyel 2024. január 1-jétől a jogalkotó új társasági adókedvezményt vezet be, a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezményét. Az adókedvezmény bevezetésének célja a törvény indokolása szerint annak ösztönzése, hogy olyan újonnan telepített villamosenergia-tároló berendezések létesüljenek, amelyek képessé teszik az adózót a saját célra megtermelt villamos energia tárolására. Az adókedvezmény 6 adóév alatt vehető igénybe; az igénybevétel első éve adózói választás szerint az üzembe helyezés éve vagy az azt követő adóév lehet. A támogatási intenzitás összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költségének 30%-a, de legfeljebb 30 millió euró, azonban az intenzitás kisvállalkozásnál 20, középvállalkozásnál 10 százalékponttal növelhető. Az adókedvezmény igénybevételének további részleteit a jogszabály tartalmazza, amelyek közül kiemelendő még, hogy az adózó a villamosenergia-tárolóba az adott évben betáplált energia legalább 75%-át a közcélú hálózatra a villamosenergia tárolóval azonos ponton csatlakozó, megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből vételezze.
A fent említett salátatörvény Országgyűléshez benyújtott első verziója alapján a katasztrófavédelemről szóló szabályok közé rejtve bevezették volna még az ún. iparbiztonsági hozzájárulást is, amely a Paksi Atomerőmű engedélyesét, valamint egyes veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőit terhelte volna, azonban a végső elfogadott törvény ezt a hozzájárulást nem tartalmazza.
Az előzőekben bemutatott változásokat tartalmazó jogszabályokat a parlament már elfogadta, jelenleg kihirdetésre várnak.