Adótörvények 2023 – elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényt

Amint azt korábbi cikkünkben jeleztük, az extraprofit különadók mellett 2023-ra várható további adóváltozásokat a Parlamentnek 2022. június 21-én benyújtott, Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/360. számú törvényjavaslat tartalmazza. A törvényjavaslatot július 19-én lényeges módosítások nélkül elfogadta az Országgyűlés, a végleges szöveg alapján ismételten összefoglaltuk a jövő évre várható fontosabb adóváltozásokat.

Társasági adó – új adóalap módosító tételek, szigorodó transzferár szabályok

Adóalap-módosító tételek

A módosítás értelmében a Tao. törvény két új, a tulajdonosi részesedésekkel kapcsolatos adóalap-módosító tétellel egészül ki, amelyek először a 2022. évi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre alkalmazandók:

  • Az adózó döntése alapján növeli az adóalapot az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.
  • Csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt értékvesztés összegéből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét.

IFRS

A módosítás az IFRS-ekre beolvadással, vagyonmérleg összeállítása során áttért adózókat érinti, esetükben is alkalmazni kell az áttérési különbözetre vonatkozó adóalap módosító tételeket az áttérés adóévében és az azt követő két adóévben. Az áttérés adóévének az áttérés napját követő napot magában foglaló adóév minősül. A szabály a törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Transzferár

A módosítás értelmében a Tao. törvény kiegészül a szokásos piaci tartomány fogalmával. Emellett szigorodnak a transzferár szabályok is:

  • A transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózóknak azon túl, hogy a társasági adóbevallás benyújtásáig el kell készíteniük a transzferár dokumentációt, az adóévi társasági adóbevallásban adatot is kell szolgáltatniuk a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát egy kapcsolódó rendelet határozza majd meg. Az adatszolgáltatás először a 2022. december 31-ét követően beadott bevallásban lesz esedékes.
  • A korábbi transzferár szabályozás értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén az adózóknak lehetőségük volt arra, hogy a szokásos piaci árra vonatkozó interkvartilis tartomány helyett a bővebb minimum-maximum tartományt vegyék figyelembe szokásos piaci tartományként. A módosítás értelmében azonban minden esetben az interkvartilis tartomány alkalmazása válik kötelezővé. Az interkvartilis tartomány alkalmazása először a 2022-ben kezdődő adóévben lesz kötelező.
  • Amennyiben a kapcsolt felek között alkalmazott ár a szokásos piaci ártartományon kívül helyezkedik el, úgy a módosítás értelmében a szokásos piaci árra történő kiigazítás során a szokásos piaci tartomány medián értékét kell figyelembe venni, arra lesz szükséges kiigazítani a kapcsolt felek közötti árazást az adózás előtti eredmény növelése vagy csökkentése során. Amennyiben azonban az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő másik érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, úgy a medián helyett arra az értékre kell a kiigazítást elvégezni. A szabályt a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell először alkalmazni.
Adóeljárás – emelkedő mulasztási bírság, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás növekvő díja

A szigorodó transzferár dokumentációs szabályokkal párhuzamosan a kapcsolódó bírságmértékek is növekednek. Az Art. legújabb módosítása alapján a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó transzferár dokumentáció készítési vagy iratmegőrzési kötelezettség megszegése esetén nyilvántartásonként a korábbi kétmillió forint helyett ötmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó, illetve ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként a korábbi négymillió forint helyett tízmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell számolni. Az új rendelkezés a 2023-as költségvetést megalapozó törvény hatálybalépését követő 31. napon lép hatályba.

Az elfogadott törvényjavaslat módosítja továbbá a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díját is. A korábbi szabályozás alapján ez a díj annyiszor kétmillió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeznek, a módosítást követően a díj egyoldalú eljárás esetében ötmillió forint, két- vagy többoldalú eljárás esetében nyolcmillió forintra változik. Az új rendelkezés a törvény hatálybalépését követő 31. napon lép hatályba.

Helyi iparűzési adó – A különleges gazdasági övezetekből származó bevétel felhasználása

Elfogadásra került, hogy a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata a jövőben az adóból származó bevételt már nemcsak a települések működésének támogatására és a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségekre, hanem legfeljebb 17%-ának erejéig a saját beruházásaira is fordíthatja. Jelenleg három különleges gazdasági övezetet került már kijelölésre: a gödi, a mosonmagyaróvári, és a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet.

Az elfogadott törvény szerint továbbá a helyi adómentességet élvező közszolgáltató szervezetnek minősülők köre is kiegészül a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közlekedésszervezővel.

Ezek a változások a 2023-as költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

Innovációs járulék – Bővül a járulékfizetésére kötelezettek köre

A törvény szélesíti az innovációs járulék fizetésére kötelezettek körét. Eddig csak a belföldi székhelyű, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságok voltak az innovációs járulék alanyai. Az elfogadott törvénymódosítás alapján azonban a törvény kihirdetését követő 31. naptól adófizetésre kötelezetté válnak a külföldi székhelyű társaságok magyarországi telephelyei is, beleértve a fióktelepet.

Átmeneti szabály alapján a külföldi székhelyű társaságok magyarországi telephelyei a 2022. adóévre és a 2023. adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására kötelezettek. A 2022. adóévi innovációs járulék előlegüket 2022. október 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, a járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeggel egyezik meg. A 2023. adóév első két negyedévére fizetendő járulékelőleg a 2022-re várható fizetendő járulék összeg egynegyede mindkét negyedév esetében. A 2022. évi éves járulékkötelezettségüket arányosítással vagy számviteli zárlat alapján számíthatják ki.

Személyi jövedelemadó – üzemanyagelszámolást érintő rendelkezések, pontosítások

Fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolás

A törvény kihirdetését követő naptól az állami adó- és vámhivatal a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban nem csak olyan üzemanyagok fogyasztói árát teszi közzé, amelyet három nagy forgalmat bonyolító belföldi üzemanyag-forgalmazó cég forgalmaz, hanem azokét is, amelyet csak egy-két nagy forgalmazó társaság forgalmaz (pl. CNG). (Ha a magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.)

Hibrid és elektromos meghajtású járművekkel kapcsolatban elszámolható költségek

2022. október 1-jei hatállyal kiegészül az igazolás nélkül költségként elszámolható tételek köre. Üzemanyag-fogyasztási norma kerül megállapításra a hibrid és az elektromos meghajtású járművek használata esetére is, ami hibrid járművek esetén az üzemanyag fogyasztás igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint a hengerűrtartalom alapján meghatározott norma 70%-a, tisztán elektromos meghajtású járművek esetén pedig 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin állami adó- és vámhivatal által közzétett árával meghatározott összeg lesz.

Az igazolás nélkül elszámolható tételekre vonatkozó módosítással összhangban kiegészülnek az önálló tevékenységet végző magánszemélyek és az egyéni vállalkozók saját tulajdonú járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható költségek meghatározásának szabályai a hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművekre vonatkozó előírásokkal.

25 év alatti fiatalok kedvezménye

A törvény kihirdetését követő naptól a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult magánszemély már nemcsak a munkáltatója és a számára rendszeres bevételt juttató kifizető felé nyilatkozhat arról, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizető felé. A rendelkezés következtében elkerülhetővé válik az év végi pótlólagos adófizetési kötelezettség.

Kisadózó vállalkozások tételes adója és kisvállalati adó – KATA törvény megnyitása, szigorodó KIVA TP szabályok

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szövegét érintő pontosítások mellett az elfogadott törvény szerint a kisvállalati adóalanyoknak a társasági adó megváltozott transzferár szabályaihoz hasonlóan kell eljárniuk a 2022. adóévtől kezdődően a szokásos piaci ár elvének alkalmazása és szükséges adóalap kiigazítás során.

A KATA-t érintő módosításokat az Országgyűlés végül külön tárgyalta és egy új KATA törvényt alkotott, erről készült hírlevelünk itt érhető el.

Szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék – pontosítások

A Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapításának szabályai jelenleg eltérnek a jövedelemadóztatás és a szociális hozzájárulási adó, valamint a társadalombiztosítási járulék rendszerében. Az elfogadott törvény szerint az arányosítást a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó megállapítása során is munkanapok (nem pedig naptári napok) alapján kell elvégezni a törvény hatálybalépését követő 30. naptól.

Az elfogadott törvény a kihirdetését követő naptól hozzáigazítja a szociális hozzájárulási adó szabályait a társadalombiztosítási járulék megállapításának előírásaihoz a külföldi kiküldetés esetében alkalmazandó alapbér tekintetében.

Általános forgalmi adó – a csoportos adóalanyiság és az utólagos adóalapcsökkentés szabályainak változása

Csoportos adóalanyiság

Kiegészülnek a csoportos adóalanyiság szabályai a csoportos adóalanyiság fennállásának időszakát követő időszakra vonatkozó képviselet szabályával. Eszerint a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a korábbi csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő lesz jogosult a csoportos adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlására. A módosítás alapján így lehetővé válik, hogy a kijelölt képviselő a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is eljárhasson a csoportot érintő ügyekben, például önellenőrzést nyújtson be. A változás a kihirdetését követő napon hatályba lép.

Az adó alapjának utólagos csökkentése

Bővülnek az adóalap utólagos csökkentésének esetei: pénzvisszafizetés esetén ugyanis az utólagos adóalapcsökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést nem közvetlenül a végső fogyasztó részére teljesíti, feltéve, hogy a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik.

Az új szabályozás az Európai Unió Bírósága C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyében (Boehringer-ügy) hozott ítéletére reflektál. Lehetővé teszi például a gyógyszerforgalmazók számára a korábban kiszámlázott árbevételük vonatkozásában az utólagos adóalapcsökkentést az ún. támogatásvolumen-szerződésekhez kapcsolódóan, mivel ezen szerződések alapján árbevételük egy részét az értékesítést követően visszafizetik a NEAK-nak. Az utólagos adóalapcsökkentésnek nem lesz feltétele, hogy a pénzvisszatérítés adó nélküli összege azon pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába tartozzon, amelyre tekintettel az adóalany azt biztosítja, feltétele lesz azonban, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében alkalmazandó adómérték azonos. Az utólagos adóalapcsökkentésre legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban kerülhet sor, a törvényben meghatározott dokumentumok birtokában. Az új rendelkezést azokban az esetekben lehet először alkalmazni, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany a törvény hatálybalépésének napján vagy azt követő időpontban teljesíti, átmeneti szabály alapján azonban már a 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazható, feltéve, hogy az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette.

Jövedéki adó – bővülő termékkör

Az elfogadott jogszabály jövedéki törvény szövegét érintő végleges módosításai a tervezettel ellentétben egyelőre mégsem bővítik ki a jövedékiadó-köteles dohánygyártmányok körét a hevített dohánytermékekkel. Változnak ugyanakkor az alkoholtermékekre vonatkozó szabályok: 2022. augusztus 1-jétől lehetővé válik a borászati üzemek által megtermelt saját szőlőből készült bor lepárlása útján adóraktárban előállított borpárlat, brandy borászati üzemben történő értékesítése a végső fogyasztók részére, vendéglátóhely vagy kiskereskedelmi üzlet létrehozása nélkül. Emellett a palackos erjesztésű pezsgővel is bővül a termelői borkimérésben forgalmazható termékek köre.

Vámtörvény – enyhülő bírságszabályok

A vámhiány fogalmának megváltoztatása a jövőben lehetővé teszi, hogy a kevésbé jelentős, kockázatot nem jelentő mulasztások eredményeként keletkező átmenti hiány ne minősüljön vámhiánynak és az ilyen mulasztások tekintetében elkerülhetővé váljon az 50%-os vámbírság. Ezen esetekben a vámhatóságnak a mérsékeltebb összegű, ún. nem vámhiányos vámbírság kiszabására lesz lehetősége. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az új szabályt már a törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni lehessen.

Cégautóadó – véglegessé válna az adó duplájára emelése

A kormány az extraprofit adókról szóló 2022. június 4-én kihirdetett 197/2022. (VI. 4.) számú kormányrendelettel 2022. július 1-jétől megemelte a cégautóadó összegét. Az elfogadott törvény alapján ez az átmeneti adóemelés 2023. január 1-től véglegessé válik. Az adóemelés, ahogyan azt előző hírlevelünkben is jeleztük, közel a duplájára emeli az adó összegét minden cégautó kategóriában:

ABCD
Teljesítmény (kW)„0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén„6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén„5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
0–5030.500 forint (16.500 forintról)16.000 forint (8.800 forintról)14.000 forint (7.700 forintról)
51–9041.000 forint (22.000 forintról)20.000 forint (11.000 forintról)16.000 forint (8.800 forintról)
91-12061.000 forint (33.000 forintról)41.000 forint (22.000 forintról)20.000 forint (11.000 forintról)
120 felett81.000 forint (44.000 forintról)61.000 forint (33.000 forintról)41.000 forint (22.000 forintról)