A kormány a pünkösdi hétvégén megtartott soproni kihelyezett ülésén elfogadta az ún. extraprofit adókról szóló kormányrendeletet, amelyet június 4-én ki is hirdettek. A rendelet a reklámadón kívül minden előre beharangozott ágazati különadóra vonatkozóan, továbbá a jövedéki adóval, a NETA-val, a cégautóadóval és az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan tartalmaz rendelkezéseket.
A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által május 26-án bejelentett intézkedések részletszabályait a 2022. június 4-én kihirdetett 197/2022. (VI. 4.) számú kormányrendelet tartalmazza. Amint azt már korábbi hírlevelünkben jeleztük, a kormány tervei szerint a költségvetési hiány csökkentése érdekében nyolc szektort érintően különadók kivetésére kerül sor, amelyek bevezetésétől mintegy évi 815 milliárd forint adóbevétel várható. Az egyéb adózási intézkedések 2022-ben és 2023-ban további évi 100 milliárd forinttal növelik a költségvetés bevételeit. A június 4-én megjelent kormányrendelet hét ágazatra vonatkozóan tartalmazza a különadó szabályokat, a reklámadóról ugyanis nem rendelkezik. A változások túlnyomó részt 2022. július 1-jén lépnek hatályba, míg az energiaszektort érintő egyes rendelkezéseket 2022. augusztus 1-től kell alkalmazni.
A bevezetett különadók
Az 197/2022. (VI.4.) számú kormányrendelettel bevezetett különadók részletszabályai a következők:
1. Bankszektort érintő különadók, változások
A pénzintézetek esetében a már létező bankadón felüli újabb ágazati különadót vetnek ki, amelynek indoka a növekvő infláció következtében emelkedő kamatmarzs, azaz a hitelkamatok és a betéti kamatok közötti különbözet. Az új banki különadó bevezetésén kívül a pénzügyi szektort érinti még a pénzügyi tranzakciós illetékek rendszerének kibővítése is, amiből 50 milliárd forintos többletbevételre számít a kormány.
Új banki különadó
A tervek szerint 250 milliárd forintos éves adóbevételt eredményező új különadó alanyai a bankadóhoz hasonlóan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások lesznek. Az adó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. Ennek mértéke 2022‑ben 10%, 2023-ban 8% lesz.
A 2022. adóévre vonatkozó különadót a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak 2022. október 10-ig kell megállapítania, és az adókötelezettséget két egyenlő részletben (2022. október 10. és 2022. december 10. napig) kell megfizetnie. A 2023. adóév tekintetében az adómegállapítás határideje 2023. június 10., és az adókötelezettséget három egyenlő részletben (2023. június 10., 2023. október 10. és 2023. december 10. napjáig) kell majd megfizetni.
Értékpapír-kereskedelmet érintő tranzakciós illeték
Az újonnan bevezetendő szabályok szerint az értékpapír-kereskedelemre, pontosabban az értékpapírvásárlásokra is kiterjesztik a tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget. Ennek értelmében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozásnak és a Hpt. szerinti hitelintézetnek tranzakciós illetéket kell fizetnie a KELER Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező meghatározott pénzügyi eszközök – átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok – ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után (tehát eladás után nem).
Az értékpapír-kereskedelmet érintő tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Ha ez az érték külföldi pénznemben denominált, az MNB által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítani. Az illeték mértéke 0,3%, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. Mentes a vétel, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
Az illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik. A befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek az értékpapír-kereskedelemhez kapcsolódó tranzakciós illetékfizetési kötelezettségét havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Első alkalommal a 2022 augusztusában teljesült tranzakciókra kell az új szabályokat alkalmazni.
Pénzügyi tranzakciós illeték
Az értékpapír-kereskedelmet érintő tranzakciós illeték bevezetésén felül a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) által szabályozott pénzügyi tranzakciós illetéket is érintik a változások.
Egyrészt, pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezik a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és kölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzőket is, így az illetékfizetési kötelezettség 2022. július 1-jétől kiterjed a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező pénzügyi közvetítőcégekre (mint például a Revolut és a Transferwise) is. Nekik az állami adóhatósági nyilvántartásba vételük érdekében 2022. szeptember 1‑jéig (ha 2022. július 1-jét követően válnak az illetékfizetési kötelezettség alanyává, akkor az alannyá válást követő hónap 1. napjáig) be kell jelentkezniük. Másrészt, bár a pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke változatlanul 0,3% marad, a fizetési műveletenkénti maximális illetékmérték 2022. július 1-jétől 6 ezer forintról 10 ezer forintra nő.
2. Biztosítói szektort érintő különadó
A biztosítói szektortól elvárt évi 50 milliárd forintos adóbevételt biztosítási pótadó bevezetésével biztosítja a kormány.
A 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra fizetendő biztosítási pótadóalapja egyrészt a jelenleg is létező biztosítási adó alapja, tehát a casco, a vagyon- és felelősségbiztosítások, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó biztosítási díj, azonban ez kiegészül az életbiztosításokból befolyó biztosítási díjjal.
A sávos pótadó mértéke a következőképpen alakul a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén:
| Nem-életbiztosítások | Életbiztosítások | |
| az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után | 4% | 2% |
| az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után | 8% | 3% |
| az adóalap 18 milliárd forintot meghaladó része után | 14% | 6% |
A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett adóalap esetén:
| Nem-életbiztosítások | Életbiztosítások | |
| az adóalap 2 milliárd forintot meg nem haladó része után | 2% | 1% |
| az adóalap 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után | 4% | 1,5% |
| az adóalap 36 milliárd forintot meghaladó része után | 7% | 3% |
Kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok esetén, amennyiben a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a tevékenységet lehetővé tévő eszközök 2022. június 1-jét követően kerültek kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára átadásra, illetve használatba adásra, a pótadót úgy kell megállapítani, hogy a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő adóalanyok adóalapját össze kell adni, az így megállapított adót kell az egyes adóalanyok által elért adóalap arányában megosztani. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a 2022. június 1-jét követő ügyletet kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.
A biztosítóknak pótadóelőleget is kell fizetniük. A 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díjakat alapul véve a 2022‑re érvényes adómértékkel számított összegű pótadóelőleget 2022. november 30-ig, a 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval egyező összegű pótadóelőleget 2023. május 31-ig kell megállapítaniuk, megfizetniük és bevallaniuk.
A biztosítóknak a 2022-re vonatkozó pótadót 2023. január 31-ig, a 2023-ra vonatkozó pótadót 2024. január 31-ig kell megállapítaniuk, megfizetniük és bevallaniuk. Ha a megfizetett pótadóelőleg összege meghaladja a pótadó bevallott összegét, a különbözetet ezektől az időpontoktól lehet visszaigényelni.
3. Energiaszektort érintő különadók, változások
Az energiaszektort érintő változások jellemzően 2022. július 1-jétől lépnek hatályba, kivéve a bányajáradék, illetve az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének meghatározására vonatkozó szabályok, melyek 2022. augusztus 1-jétől hatályosak. A pótadóktól jelentős, évi 300 milliárd forintos adóbevételre számít a kormányzat.
A kőolajtermék-előállító különadója
Bevezetik a 2022. és 2023. adóévekre vonatkozóan a kőolajtermék-előállítók különadóját, melynek mértéke 25%. A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata, az alábbiak figyelembevételével:
- A kormányrendelet alapján a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség, ha az pozitív, azzal, hogy a kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a MNB hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.
- A beszerzési ár a kormányrendelet értelmében a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető.
A különadó kötelezettséget első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévre kell alkalmazni. A különadót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni az adóhatóság részére azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. július 1. közötti időszak egyes hónapjaira a különadó kötelezettséget 2022. szeptember 20-ig szükséges teljesíteni. Ha a kőolajtermék-előállító megszűnik vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerül, akkor a különadó kötelezettségét a kormányrendelet hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig kell teljesítenie, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.
A megújuló energiatermék-előállító különadója
A kormányrendelet egy új különadót vezet be a megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból nyert energiával termelt villamos energiával kapcsolatban. A különadó valamennyi olyan termelőt érinti, amely:
- a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet), vagy
- a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, illetve
- a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult.
A fentebb felsorolt termelők akkor válnak a különadó alanyává, ha:
- a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződésük a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik (ilyen esetben az adókötelezettség a szerződés megszűnése napját követő naptól kezdődik), vagy
- a 2022. vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést (mely esetben a kereskedelmi üzem megkezdésének napját magában foglaló teljes adóévére, de legkorábban 2022-ben kezdődő, utoljára a 2023. december 31-ét magában foglaló teljes adóévre kell a szabályokat alkalmaznia).
Az új kötelezettség nem vonatkozik a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelőjére, illetve mentesül a kötelezettség alól a termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.
A különadó mértéke 65%, az adó alapja pedig a következőképpen alakul:
- a KÁT rendelet, illetve a METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelők esetén a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;
- a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő esetén az adó alapja a termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének szorzata.
A különadó kötelezettséget a kőolajtermék-előállító különadójához hasonlóan szükséges teljesíteni.
Változások a Robin Hood adóban
A 2022. és a 2023. adóévekre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó (azaz a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó) is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül. A kormányrendelet az új adóalanyok körét TEÁOR és KN kódok alapján határozza meg.
A kormányrendelet alapján a fent említett adóalanyok:
- a 2022. adóévre fizetendő adóelőleget a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítják meg és vallják be 2022. szeptember 20-ig, majd 2022. szeptember 20-tól kezdődően havonta egyenlő részletekben fizetik meg az adót minden hónap 20. napjáig;
- a 2023. adóévre fizetendő adóelőleget a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítják meg és vallják be 2023. január 20-ig, majd havonta egyelő részletekben minden hónap 20. napjáig fizetik meg.
A feldolgozóipari gyártónak a Robin Hood adókötelezettségét első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére kell alkalmaznia.
A bányajáradék változása
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) szerinti bányajáradék mértéke jelentősen megemelkedik. A 2022. és a 2023. években a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek
- a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – bizonyos kivételekkel – 16%-áról 48%-ára,
- az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében 42%-a (12% helyett), amennyiben a bányajáradék Bt. szerinti mértéke a 42%-ot nem éri el,
- a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – bizonyos kivételekkel – 36%-a (12%, 20% vagy 30% helyett).
Változott a Bt. 20. § (4a) bekezdésében foglalt speciális bányajáradék számítási módszertan a földgáz esetében, míg a kőolaj bányajáradékának megállapítására a Bt. 20. § (4b) bekezdésébe foglalt speciális szabályokat hatályon kívül helyezte a jogalkotó.
Továbbá új kötelezettségként vezették be, hogy a kőolaj és szénhidrogén földgázra a bányavállalkozó – bizonyos kivételekkel – a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiséget köteles kitermelni, kivéve, ha annak műszaki vagy földtani akadálya van, esetleg vis maior helyzet adódott, feltéve, hogy az akadály vagy vis maior megállapítását és csökkentett kitermelési mennyiséget kérelmezett a bányafelügyelettől az alapul szolgáló indokok bemutatásával. Amennyiben ilyen engedély hiányában a bányavállalkozó nem teljesíti kötelezettségét, akkor a bírság mértéke legalább a ki nem termelt kőolaj vagy szénhidrogén földgáz mennyisége után számított bányajáradék összege, bírságmaximum alkalmazása nélkül.
Végezetül az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletben foglaltaktól eltérően az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékére, valamint az értékszámítás módjára vonatkozó szabályokat a következő minimumértékek figyelembevételével kell alkalmazni:
- a kőolajra meghatározott fajlagos érték a 2022. évben nem lehet kevesebb, mint 260 ezer forint/tonna, míg a 2023. évben nem lehet kevesebb, mint 230 ezer forint/tonna,
- a rendeletben meghatározott esetekben a kitermelt földgáz fajlagos értéke a 2022. évben nem lehet kevesebb, mint 40 ezer forint/MWh, 2023-ban pedig nem lehet kevesebb, mint 35 ezer forint/MWh.
A bányajáradék eltérő számítási módját nem kell alkalmazni sem az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében, sem a kormányrendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.
4. Kiskereskedelmi szektort érintő változások
A már létező kiskereskedelmi különadó megemelése tekintetében hibrid megoldással élt a kormány az évi 60 milliárd forintos pluszbevétel biztosítása érdekében.
Mint ismeretes, a kiskereskedelmi különadó alapja a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel, amelyet a szállítóknak nyújtott szolgáltatásokból származó árbevétel és a szállító által az adóalanynak adott engedmény összege növel. A különadó a nettó árbevétel egyes sávjai után emelkedő mértékű.
A 2022-es adóévre vonatkozóan azonban nem az adókulcsokat emelik, hanem az adóköteles tevékenységet végző adóalanynak egy egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított, évesített összege 80%-ával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania, megfizetnie és bevallania 2022. november 30-ig.
2023 vonatkozásában megváltoznak a kiskereskedelmi adókulcsok:
- az 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után ugyan továbbra sem kell adót fizetni;
- az adóalap 500 millió és 30 milliárd forint közötti részére mégsem marad változatlan az adókulcs, hanem 0,1%-ról 0,15%-ra emelkedik;
- 30 és 100 milliárd forint közötti adóalap esetén a jelenlegi 0,4% helyett 1,0% lesz az adókulcs;
- a 100 milliárd forint feletti adóalap esetén 2,7%-ról 4,1%-re növekedik az adókulcs.
5. Telekommunikációt érintő pótadó
A távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat az indított hívások és szöveges üzenetek után már jelenleg is terheli egy ágazati különadó, a távközlési adó. A kormányrendelet emellett 2022. július 1-jétől új különadót, távközlési pótadót vezet be. A pótadó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatásokat – így például az internetszolgáltatásokat, kábeltévé forgalmat – terheli majd, egyelőre a 2022-es és 2023-as adóév vonatkozásában.
A távközlési pótadó nem tranzakció alapú lesz, hanem az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból származó, a Helyi adó tv. szerint megállapított, tárgyévi nettó árbevétel után kell majd megfizetni. Mértéke sávos, az adóalap
- 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
- 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,
- 100 milliárd forintot meghaladó része után 7%.
Az adó alapját képező nettó árbevétel számításakor egyes esetekben – a biztosítási pótadóhoz hasonlóan – szükségessé válhat a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozások nettó árbevételének összeszámítása.
A távközlési pótadó éves adónem lesz, a tárgyévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell megállapítani, fizetni és bevallani, azonban mind 2022-ben, mind 2023-ban adóelőlegfizetési kötelezettség is felmerül. A 2022-es adóévi adóelőleget 2022. november 30-ig kell bevallani és megfizetni a 2021-es nettó árbevétel alapján, míg 2023-ban a 2022-es pótadó összegével megegyező adóelőleget kell fizetni, a 2023-ban kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig. Emlékeztetőül, az új különadótól 40 milliárd forint éves bevételt várnak.
6. Légitársaságok hozzájárulása
A légitársaságok által fizetendő hozzájárulást a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység után kell a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek megfizetnie, tehát a különadó tárgya az előzetes várakozásoknak megfelelően a légi utasforgalom lesz.
A hozzájárulás alapja a földi kiszolgálást végző társaság által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve. A hozzájárulás mértéke az utazási desztinációtól függ. Amennyiben az utas végső célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, a Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található, akkor a hozzájárulás mértéke 3.900 forint/fő, míg egyéb esetben 9.750 forint/fő.
A hozzájárulást 2022. július 1-jétől a tárgyhavi indulások után az önadózás szabályai szerint havonta kell bevallani és befizetni, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig. Az új adónemből éves szinten tervezett bevétel 30 milliárd forint.
7. Gyógyszerforgalmazók pótbefizetése
20 milliárdforintot vár a kormány a világjárvány következtében megnövekedő gyógyszerértékesítésekre kivetett különadótól. Az adó alapja a gyógyszerforgalmazók által a költségvetésbe visszafizetendő tb-támogatás.
A 2022. és 2023. években a gyógyszerforgalmazókat terhelő adó alapja valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszer, tápszer után – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20%, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28%. Ez azt jelenti, hogy nem az előzetesen jelzett egységes 4%-os adómérték emelés valósul meg, hanem a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén az adómérték változatlan marad, míg a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerekre vonatkozóan 8%-kal emelkedik.
Az emelt szintű adómértéket első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
8. Reklámadó
A reklámadóval kapcsolatos rendelkezések egyelőre nem ismertek, mivel a most megjelent kormányrendelet nem tartalmaz a reklámadóval kapcsolatos szabályokat. A korábban ismertetett tervek szerint a reklámadót 2023. január 1-től vezetnék újra be.
Egyéb adózási intézkedések
A szektorális különadók bevezetése mellett egyéb adózási rendelkezéseket is tervezett a kormány, amelyektől további 100 milliárd forintos bevételt vár.
Ezzel összhangban az 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítja a jövedéki törvényt, és így 2022. július 1-jével megemeli számos energia, dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját. Így például az adó mértéke a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén a jelenlegi 4.655 forintról 5.375 forint/ezer kilogrammra, az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 12.725 forintról 14.685 forint/ezer kilogrammra, a kisüzemi sörfőzdében előállított sörre 810 forintról 900 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fokra, a habzóborra 16.460 forintról 18.100 forint/hektoliterre nő. A cigarettára a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a jövedéki adó mértéke 27.800 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5%-a, de legalább 40.800 forint/ezer darab, 2023. január 1-jétől 29.500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24%-a, de legalább 41.800 forint/ezer darab lesz.
A népegészségügyi termékadó tekintetében 2022. július 1-jétől az adóköteles előre csomagolt termékek köre és adómértéke a kormányrendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint módosul. Így például a népszerű energiaitalok után fizetendő literenkénti adómérték típustól függően 50 forintról 65 forintra, illetve 300 forintól 390 forintra, míg a sós snackek 300 forint/kg adómértéke 390 forint/kg-ra emelkedik. Ehhez kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a termékek besorolásánál használt VTSZ számok esetén a 2022. május 15-jén hatályos szöveg szerinti vámtarifaszámot kell alkalmazni az eddigi 2018. január 1-i állapot helyett.
A cégautóval kapcsolatosan beharangozott rendszerszintű változtatások lényegében szintén adómérték emelést jelentenek, a kormányrendelet 1. számú mellékletében megjelent adótábla szerint ugyanis a jelenlegi havi cégautóadó mértékek körülbelül a kétszeresére növekednek a következők szerint (cégautóadó/hónap/gépjármű a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján):
| A | B | C | D |
| Teljesítmény (kW) | „0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén |
| 0–50 | 30.500 forint (16.500 forintról) | 16.000 forint (8.800 forintról) | 14.000 forint (7.700 forintról) |
| 51–90 | 41.000 forint (22.000 forintról) | 20.000 forint (11.000 forintról) | 16.000 forint (8.800 forintról) |
| 91-120 | 61.000 forint (33.000 forintról) | 41.000 forint (22.000 forintról) | 20.000 forint (11.000 forintról) |
| 120 felett | 81.000 forint (44.000 forintról) | 61.000 forint (33.000 forintról) | 41.000 forint (22.000 forintról) |
Az egyszerűsített foglalkoztatást érintő változtatások is bekerültek az adócsomagba. A filmipari statisztáknak fizethető nettó napi jövedelem a jelenlegi 18 ezer forintról a hónap első napján érvényes minimálbér 12%-ának megfelelő összegre – ez jelenleg havi 24 ezer forint – nő, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.
A hónap első napján érvényes minimálbérhez kötötték továbbá az egyes egyszerűsített foglalkoztatási típusok esetén fizetendő fix napi adómértékeket és a nyugellátás számítási alapját is. A 2022. július hónapban keletkezett Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok vonatkozásában
- a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a havi minimálbér 0,5%-a,
- az alkalmi munkára vonatkozóan a havi minimálbér 1%,
- a filmipari statiszták esetében a havi minimálbér 3%-a
a napi adó mértéke, azzal, hogy a mértéket itt is száz forintra kerekítve kell meghatározni. A jelenleg érvényes 200 ezer forintos havi minimálbérrel számolva a fenti adóterhek napi 1.000, 2.000 és 6.000 forintra nőnek.