2023. október 31-én a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a T/5877. számú törvényjavaslatot, amely az őszi adócsomag részeként a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvény javaslatát is tartalmazza. Ez fő szabály szerint – az Európai Unió 2022 decemberében elfogadott irányelvével összhangban – 2023. december 31-én lép hatályba.
Cikkünkben röviden összefoglaljuk a törvényjavaslat legfontosabb pontjait.
Az IIR, az UTPR és a QDMTT mint beszedési mechanizmusok
A globális minimumadóra vonatkozó szabályok (GloBE szabályok) a multinacionális vállalatcsoport (MNE csoport) vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport alacsony adóterhelésű államban illetőséggel rendelkező csoporttagjaira többletnyereségük után kiegészítő adófizetési kötelezettséget állapítanának meg. A GloBE szabályokkal összhangban alacsony adóterhelésűnek azok az államok minősülnének, ahol az illetőséggel bíró csoporttagra vonatkozó tényleges adómérték alacsonyabb, mint a 15%-os minimum adómérték.
A törvényjavaslat értelmében kiegészítő adókötelezettség alanyává azon csoporttag válna, amely Magyarországon illetőséggel rendelkezik, és amely olyan MNE csoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek éves bevétele a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.
Bizonyos entitások kizárt szervezetnek minősülhetnek a törvényjavaslat alapján, ilyen lehet például a végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap (a kapcsolódó feltételek egyedileg vizsgálandók). A GloBE implementációs törvénytervezet egyéb mentesítési, kizárási szabályokat is tartalmaz.
A GloBE szabályok az adó beszedésére az alábbi három módszert tartalmaznak:
- a jövedelem-hozzászámítási szabályt (IIR),
- az aluladóztatott kifizetések szabályát (UTPR) és
- az elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) szabályt.
Az IIR alapján a Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak kellene saját maga, valamint az összes alacsony adóterhelésű belföldi és külföldi csoporttagjára vonatkozóan megállapítani és megfizetni a kiegészítő adót (a részarányok figyelembevételével).
Az aluladóztatott kifizetések szabálya az IIR szabály kiegészítése lenne abban az esetben, ha
- a végső anyavállalat egy olyan Európai Unió tagállamán kívüli államban rendelkezik illetőséggel, amely nem alkalmazza a fenti IIR szabályt, vagy
- a végső anyavállalata kizárt szervezetnek minősül a GloBE szabályok szempontjából.
Az aluladóztatott kifizetésekre vonatkozó szabály csak késleltetve, 2024. december 31-én lépne hatályba.
Elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT)
A törvényjavaslat alapján Magyarország bevezetné a QDMTT szabályokat, azaz helyi szinten szednék be a kiegészítő adót. A QDMTT minden alacsony adóterhelésű (15% effektív adókulcsot el nem érő) csoporttagra kiterjedne. A IIR adót csökkenti az anyavállalatra vagy a csoporttagra megállapított belföldi kiegészítő adó (legfeljebb nulláig).
Amennyiben a QDMTT megkapja a mentességi (safe harbour) minősítést, az IIR adót automatikusan nullának kell vélelmezni.
A QDMTT szabályozás az alkalmazandó számviteli standardot is meghatározná. Ha a vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján
- a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy
- a könyvviteli nyilvántartásokat független könyvvizsgáló ellenőrizte,
akkor a belföldi kiegészítő adót is a helyi pénzügyi számviteli standard alapján lenne szükséges meghatároznia (azaz IFRS vagy magyar számviteli standard alapján).
Amennyiben nem minden belföldi csoporttag azonos helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti könyvviteli nyilvántartásait (pl. IFRS és HAS vegyesen), vagy a helyi pénzügyi számviteli standard szerint meghatározott adóév eltér a csoport által alkalmazott adóévtől, fő szabály szerint a konszolidált beszámolót készítő, végső anyavállalat által alkalmazott standardot szükséges alkalmazni.
A tényleges adómérték és a kiegészítő adó kiszámítása
Ahhoz, hogy egy adott csoport aluladóztatottnak minősüljön, a vállalatcsoport tényleges adómértékét (ETR) szükséges kiszámítani (joghatósági szinten), melynek összetevői az elismert nyereség valamint a lefedett adók a meghatározott módosító tételekkel.
Amennyiben egy államra vonatkozó tényleges adómérték 15%-ot nem éri el, akkor a vállalatcsoportnak kiegészítő adófizetési kötelezettsége keletkezhet.
Az elismert nettó nyereség és veszteség meghatározása
Annak érdekében, hogy az MNE csoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az adott pénzügyi évre a Magyarországon számított tényleges adómértékét megállapíthassa, a törvényjavaslat értelmében első lépésként a belföldön található egyes csoporttagok elismert nettó nyereségét vagy veszteségét szükséges meghatároznia.
A csoporttag elismert nettó nyeresége vagy vesztesége megegyezne a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard által meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyereségével vagy veszteségével, miután azt a törvényjavaslatban felsorolt módosító tételekkel korrigálták. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az elismert belföldi adó meghatározására, amely során a többletnyereséget a helyi pénzügyi számviteli standard alkalmazásával lehet megállapítani.
Az alkalmazandó módosító tételek között megjelenik például a nettó adóráfordítások, az adómentes osztalék vagy egyéb juttatás, illetve az adómentes tőkenyereség vagy tőkeveszteség. Emellett a szokásos piaci árra vonatkozó korrekciók is alkalmazandóak (bizonyos esetekben).
A lefedett adók köre
A tényleges adómérték számításának következő lépése a lefedett adók körének meghatározása lenne, amelyeknek az alapja az adott adóévre vonatkozó számviteli nettó nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódóan megjelenített adóráfordítás lenne. A törvényjavaslat értelmében ebbe beletartozhat például a társasági adó, az energiaellátók jövedelemadója, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék.
Az egyes csoporttagok lefedett adóit az elismert nyereséghez vagy veszteséghez hasonlóan szükséges kiigazítani bizonyos tételekkel a GloBE szabályokkal összhangban. Ilyen kiigazításnak minősülne például a törvényjavaslat alapján a halasztottadó-kiigazítás.
A halasztott adópozíciók a GloBE rendszerében
Tekintettel arra, hogy a GloBE szabályok az elismert nyereség vagy veszteség megállapítása során a pénzügyi beszámolókra támaszkodnának, az időbeli eltérésekből eredő halasztott adópozíciók tényleges adómértékre irányuló hatásainak kiküszöbölésére kiigazításokat kellene alkalmazni.
A magyar számviteli szabályok alapján eddig egyedileg nem lehetett kimutatni az átmeneti időbeli eltérésekből származó halasztott adópozíciókat, azonban a törvényjavaslat alapján a jövőben erre is lehetőség nyílna. A halasztott adó intézményének bevezetésére vonatkozó főbb szabályokról az őszi adócsomagról szóló cikkben írunk bővebben (a számviteli szabályok módosításáról szóló részben).
A törvénytervezet átmeneti szabályokat is tartalmazhat a halasztott adópozíciókra vonatkozóan, amelyek keretében bizonyos feltételek teljesülése esetén az egyes halasztott adóköveteléseket és halasztott adókötelezettségeket 2024-ben és az azt követő pénzügyi években lehetne figyelembe venni.
Kiegészítő adó elszámolása
A kiegészítő adót a társasági adóval és a KIVA-val azonosan kell elszámolni (vonal alatti tételként).
Mentességek, kedvezmények, speciális szabályok, bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség
Ha a csoporttag a kiegészítő adó alanyává válik, a törvényjavaslat értelmében köteles erről bejelentést tenni az állami adó- és vámhatóság részére, az adóhatóság által rendszeresített űrlapon, amelyben bemutatja az MNE csoportot vagy nagyméretű belföldi csoportot a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül.
Emellett a belföldi csoporttag a kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallás benyújtására és adatszolgáltatásra is kötelessé válna, amelyet szintén az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, a kiegészítő adó bevallására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapon kellene teljesítenie.
A kiegészítő adóval kapcsolatos bevallást fő szabály szerint legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, illetve a kiegészítő adót is ezen határidőn belül kell megfizetni. Az első, azaz az átmeneti év kapcsán a javaslat az OECD szabályokkal összhangban könnyítést tartalmaz, mely esetben a határidő 18 hónap.