2023.11.03.

A Kormány 2023. október 31-én terjesztette az Országgyűlés elé a T/5893. számú törvényjavaslatot, amely a tavaszi adócsomagban kihirdetetteken túl további adójogszabályi változtatásokat tartalmaz 2024-re vonatkozóan. A következőkben adónemenként részletesen összefoglaljuk a fontosabb tervezett módosításokat, amelyek egy részéről az elmúlt héten, a társadalmi egyeztetésre bocsátott előzetes tervezet alapján már röviden írtunk.

Bevezetés

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókra vonatkozó új szabályozással összefüggésben – amelyeket egy külön cikkben ismertetünk – megjelenne a magyar számviteli szabályokban a halasztott adó intézménye, míg a társasági adóban egy új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet vezetnének be. Ezen kívül változnának az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás és felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó szabályok is, a jövő évben sem kellene reklámadót fizetni és fokozatosan kivezetnék a közművezetékek adóját.

A személyi jövedelemadózás területén a passzív jövedelmeket és a külföldön megfizetett adók beszámítását érintő fontos módosítások lépnének életbe az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnését követően, és – az idén már másodszor – újra változnának a bizalmi vagyonkezelésre, magánalapítványokra vonatkozó szabályok. 2025-től egyszerűsödne az egyéni vállalkozók adózása, adóadminisztrációja is.

Az indirekt adózást illetően egyértelműsítenék az online rendezvényeken való részvétel teljesítési helyét, szigorodnának a közvetett vámjogi képviselő adólevonási jogára vonatkozó szabályok, az eÁfa rendszer bevezetéséhez kapcsolódó rendelkezések újra megjelennek a jogszabályban és valóban 18%-ra csökkenne a túró rudi áfája.

Extraprofit különadók: a légitársaságok hozzájárulása

január 1-jétől törvényi szintre emelnék az extraprofitadó kormányrendeletből már ismert kiegészítést, hogy a légitársaságok hozzájárulásának számításakor azoknál az utasoknál is az alacsonyabb sávos díjösszegek alkalmazandók, akiknél a végső úti cél Izrael Állam (az Európán belül történő utazásokhoz hasonlóan). Továbbá a törvényjavaslat alapján azon utasok esetében, akiknek a végső úti célja a Török Köztársaság, a jövő évtől szintén a kedvezőbb sávos díjmértékek alkalmazandóak.

Társasági adó

Energiahatékonysági adókedvezmény

A közelmúltban módosított Általános Csoportmentességi Rendelet alapján a javaslat több ponton módosítaná/szigorítaná az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó részletszabályokat, illetve új rendelkezéseket is bevezetne ezzel kapcsolatban. Ezek a következők:

• A javaslat bevezetné az „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát. E tekintetben az adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházást, felújítást lehetne alapul venni, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely (i) megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, de kevésbé energiahatékony, (ii) ugyanazon beruházás, felújítás, amelyet az adózó későbbi időpontban valósított volna meg, (iii) meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás vagy (iv) az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás. Ennek megfelelően pontosítanák az elszámolható költségek körét is.
  
• A javaslat tovább limitálná az igénybe vehető adókedvezmény mértékét, ha az adózó alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza azt meg.
  
• A javaslat alapján változna az adózó által igénybe vehető adókedvezmény maximális, általános mértéke. Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nőne.
  
• A javaslat pontosítaná, illetve kiegészítené azon esetek körét, amelyekkel kapcsolatban nem vehető igénybe adókedvezmény. A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás esetében az adókedvezmény akkor lenne igénybe vehető, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték. A javaslat egyértelműsítené, hogy nem vehető igénybe adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés vagy annak támogatására irányul. Nem lenne támogatható a tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítése sem.
  
• A javaslat szerint (összhangban az Általános Csoportmentességi Rendelet új jogcímével) eltérő szabályok vonatkoznának azokra a beruházásokra, felújításokra, amelyek épületekre irányulnak. Ebben az esetben elszámolható költségnek minősülne az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem minősül elszámolható költségnek.
  
• A javaslat több, az energiahatékonysági adókedvezményhez kapcsolódó definíciót is módosítana. Egyúttal bevezetné a primerenergia fogalmát is, amelynek az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia minősül, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. Az épületekre irányuló beruházások, felújítások vonatkozásában az adókedvezmény igénybevételének feltétele lenne ezentúl, hogy a beruházás, felújítás 10-20%-os javulást eredményezzen a primerenergiában mért energiahatékonyság tekintetében (az épület jellegének megfelelően). A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását energetikai tanúsítvánnyal kellene igazolni.
  
• Az épületekkel kapcsolatban igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatná meg az összes elszámolható költség 15%-át, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Kis- és középvállalkozások esetében 10-20%-kal lenne növelhető az adókedvezmény mértéke.

Fejlesztési adókedvezmény

• A törvényjavaslat pontosítaná azt az esetkört, amely az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozathoz köti az adókedvezmény igénybevételét. Erre főszabály szerint akkor lenne szükség, ha a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű, elszámolható költségű beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja a 41,25 millió eurónak, vagy 24,75 millió eurónak vagy 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget (a beruházás megvalósítási helye alapján).
  
• A javaslat az Általános Csoportmentességi Rendelet új rendelkezésével összhangban módosítaná a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó értékhatárt is. Esetükben akkor lenne szükséges az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozat az adókedvezmény igénybevételével összefüggésben, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

• 2023. december 31-jétől vezetnének be egy új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet a korábbi K+F adóösztönzők alternatívájaként. A K+F adókedvezmény a globális minimumadóban (kiegészítő adók) elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősülne, azonban azzal nem csak a globális minimumadó alanyok élhetnének.
  
• A K+F adókedvezmény az adózó alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, valamint kísérleti fejlesztés tevékenységére, az ehhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre (elszámolható költség) tekintettel először a 2024. adóévben lenne alkalmazható. Az elszámolható költségek köre szűkebb lenne, mint amit az adózók a K+F adóalap-csökkentő tételnél figyelembe vehetnek (pl. az igénybe vett K+F költség nem elismert).
  
• Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, de nem haladhatja meg adózónként és projektenként az egyes nominális, euró alapú határértékeket. A kedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben lenne érvényesíthető. Lehetőséget teremtene a jogszabály továbbá arra, hogy a fel nem használt adókedvezményt az adózó készpénzre váltsa (a vonatkozó feltételek fennállása esetén).
  
• Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben az adózót adatszolgáltatási kötelezettség is terhelné az éves adóbevallásában.
  
• Az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendjét is megváltoztatnák, az új K+F jogcím minden más adókedvezmény előtt lenne alkalmazandó és akár nullára is lehetne csökkenteni a társasági adót.

Egyéb rendelkezések

• A javaslat az ellenőrzött külföldi társaság meghatározásával kapcsolatban tartalmaz módosítást az olyan külföldi személy állandó telephelyére vonatkozóan, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. A javaslat alapján továbbá hatályát veszti az unión kívüli egyezményes államokban a külföldi személy azon telephelyeinek ellenőrzött külföldi státusz alóli mentesülése, amelyek jövedelmét Magyarországon mentesítették társasági adóban.
  
• A módosítás alapján kiegészülne a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. A kettős nem adóztatás elkerülése érdekében az egyes kifizetések társasági adóalapból való le nem vonhatósága kiterjedne az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetésekre is, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek (kivéve, ha a jogdíj, a kamat felmerülésének fő célja adóelőnyön kívüli, valós gazdasági, kereskedelmi előny, amely fennállását az adózó köteles bizonyítani). A javaslat azonban rögzítené, hogy az adóalapot kétszeresen nem kell megnövelni.
  
• A javaslat pontosítaná a kapcsolt vállalkozások meghatározására vonatkozó szabályokat, vagyis azt, hogy a feltételeknek megfelelő testvérvállalatok is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a társasági adó egyes rendelkezéseinek alkalmazásakor.
  
• A javaslat szerint lehetőség nyílna arra, hogy az ún. kiegészítő adó alanyának minősülő adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28-ig utólag bejelentse az adóhatósághoz (feltéve, hogy a részesedés megfelel a vonatkozó definíciónak). A javaslat rögzítené azt is, hogy a részesedéssel kapcsolatban 2023 előtt elszámolt társasági adóalap módosító összegekre vonatkozóan a 2023. évi adóalapot egy összegben szükséges úgy módosítani, mintha a részesedés a szerzéstől kezdődően bejelentett részesedés lett volna.

Kisvállalati adó (KIVA)

A javaslat 2024. január 1-jétől a kisvállalati adóalap meghatározása során összhangba hozná a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét (ez jelenleg személyenként maximum 500 ezer forint / hó) a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szintén 2024. január 1-től hatályos adókedvezmény összegével (maximum a minimálbér kétszerese) a doktori képzésben résztvevők vonatkozásában.

Ahogyan azt a Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatairól szóló hírlevelünkben már említettük, megszűnne a KIVA-alanyiság, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző nappal. Továbbá, amennyiben az adóalanyiság a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor az egyesüléssel vagy szétválással érintett adózó az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatná a KIVA-alanyiságot. Az egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában jogosult lesz a még fel nem használt elhatárolt veszteség és a törvény 20. § (7) bekezdés szerinti beruházási kedvezmény továbbvitelére.

A rendelkezések a kihirdetést követő naptól lépnének életbe.

Helyi iparűzési adó (HIPA)

2024. január 1-jétől a helyi adók vonatkozásában az önkormányzat csak azon adózók adatait tehetné közzé, akiknek a kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló helyi adó tartozásuk összege meghaladja az 500 ezer forintot (jelenleg ez az értékhatár 100 ezer forint).
A vállalkozási tevékenységet nem végző, adótartozással rendelkező magánszemélyek adatait nem lehetne nyilvánosságra hozni a jövőben.

Szintén ettől az időponttól bővülne az idegenforgalmi adómentességet élvezők köre a különleges jogállású szervek alkalmazottjaival, ha közszolgálati kötelezettségük teljesítése céljából töltenek vendégéjszakát az adott önkormányzat illetékességi területén.

A globális minimumadó szabályairól szóló törvényjavaslat alapján, ha a vállalkozó él azzal a társasági adókedvezmény lehetőséggel, amelyet a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel vehet igénybe, akkor helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével a 2023. december 31-től kezdődő pénzügyi évek vonatkozásában.

Robin Hood-adó

A törvényjavaslat értelmében módosítanák az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályait és bevezetnék az épület esetében igénybe vehető új energiahatékonysági adókedvezményt.

A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény

A Gazdaság-Újraindítási Akcióterv részeként a cél a közműadók kivezetése, melyre két lépésben kerülne sor: 2024. január 1-jétől nem lenne a közművezetékek adójának tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen megszűnne ez az adónem.

A számvitelt érintő módosítások

A törvényjavaslat alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) kiegészülne a 2024. január 1-jétől bevezetendő kötelező visszaváltási rendszerrel kapcsolatos előírásokkal.

A törvényjavaslat alapján a nem újrahasználható termékek visszaváltási díját, a kötelezően visszaváltási díjas újrahasználható termékek díját, valamint a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek visszaváltási díját eltérően szükséges majd kezelni. Az utóbbi két esetben az elszámolások a nettó árbevételt, illetve az eladott áruk beszerzési értékét fogják érinteni. A törvényjavaslat értelmében a nem újrahasználható termékek után a koncessziós társaság felé megfizetett (fizetendő) visszaváltási díjat a gyártónak egyéb ráfordításként, a 2023. július 1-jétől bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR díj) pedig igénybe vett szolgáltatásként szükséges a számviteli nyilvántartásaiban elszámolnia.

A törvényjavaslat alapján még fogalmi pontosításokkal egészülne ki a Számviteli törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által bevezetett új jogintézménnyel, az építmény joggal összhangban.

A pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó szabály alanyi hatályát is kiterjesztené a törvényjavaslat. A gazdasági társaságok mellett immár az annak nem minősülő vállalkozókra is alkalmazhatóak lennének a szabályok, így többek között szövetkezetekre is kiterjedne az említett rendelkezések alkalmazhatósága.

A törvényjavaslat a globális minimumadó implementációjának keretében bevezeti a nemzetközi számviteli elszámolásokban már ismert halasztott adó intézményét a magyar számviteli szabályokba. A halasztott adó alkalmazása – a tervezet elfogadása esetén – választható lenne az adózók számára, amit a számviteli politikában lenne szükséges rögzíteni.

A halasztott adó azokat az átmeneti különbözeteket kezelné, amelyek a számviteli és az adótörvény szerinti elszámolások különbözősége miatt merülhetnek fel (tipikusan ilyen tételek lehetnek pl. a fejlesztési tartalék, értékcsökkenés, céltartalék, elhatárolt veszteség, adókedvezmények).

A beszámolóban kizárólag azokat a halasztott adópozíciókat lehetne kimutatni, amelyek a nyereségadó alapjában a következő üzleti években várhatóan realizálódnának.

A mérlegben a halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek nettósított összegét kellene kimutatni előjeltől függően a befektetett eszközök vagy a hosszú lejáratú kötelezettségek között. Az eredménykimutatásban pedig a tárgyévi állományváltozás összegét kellene elszámolni, azaz módosítaná annak adófizetési kötelezettség sorát (halasztott adókövetelés esetén csökkentené, kötelezettség esetén növelné).

Az alkalmazás első üzleti évében a halasztott adókövetelés és adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben lenne szükséges kimutatni (csak azokat, amelyeket az előző üzleti év mérlegfordulónapján is kimutathattak volna). A halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékéből származó eredménytartalék növekedésre az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni.

A törvényjavaslat szerint a halasztott adószabályokat már a 2023-ban induló üzleti évre is lehetne alkalmazni.

Személyi jövedelemadó

Az amerikai-magyar kettős adóztatás kizáró egyezmény megszűnéséhez kapcsolódó változások

A személyi jövedelemadózás területét érintő több változás az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei megszűnéséhez kapcsolódik.

Már nem minősülne egyéb jövedelemnek az értékpapírból vagy kamatból származó jövedelem, ha az értékpapírt kibocsátó vagy a kamatot fizető személy olyan OECD tagállamban rendelkezik székhellyel, amellyel Magyarországnak nincs hatályos kettős adóegyezménye.

Hasonlóképpen terjesztené ki a jogalkotó az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmát is, amely alapján egy tranzakció akkor is ellenőrzött tőkepiaci ügylet lenne, ha az olyan, OECD tagállamban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével valósulna meg, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Tekintve, hogy kevés olyan OECD tagállam van, amelynek nincs Magyarországgal adóegyezménye, ezen módosítást is az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnését követően, a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre nézve jelenleg előnytelen szabályok indokolják.

Az egyezmény megszűnéséhez kapcsolódóan módosulnának továbbá a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabályok is, amely módosítás az Egyesült Államokból jövedelemmel rendelkező, vagy az Egyesült Államokból kiküldött magánszemélyek számára hátrányosak lehetnek. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. osztalék) esetén a módosítás továbbra is engedné a külföldön megfizetett adó beszámítását, a belföldről származó külön adózó jövedelem esetén ugyanakkor nem. Továbbá az összevonandó adóalapra vonatkozó beszámítási szabályok is ezzel összhangban módosulnának, mely szerint – egyébként hasonlóan az amerikai gyakorlathoz – nem lenne figyelembe vehető külföldön megfizetett adóként az az összeg, aminek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, amelynek esetében a jövedelemszerzés helye belföld.

Pontosítanák továbbá az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályokat is. A módosító rendelkezés – a Magyarország által kötött kettős adóztatás elkerülő egyezmények többségével összhangban – 2024. január 1-jétől kiterjesztené az adóztatási jogot. Ennek megfelelően a belföldi jogszabályok alapján az adóztatás joga akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti államot illetné meg, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik (például, ha a magánszemély cégén keresztül szerződve végzi tevékenységét).

Az egyéni vállalkozók közteherviselésének egyszerűsítése, az önálló tevékenységből származó jövedelem

A módosító javaslat szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozókat érintő jelentős újítások jöhetnek 2025. január 1-jétől, melyek az egyéni vállalkozók közteherviselésének általános egyszerűsítését vették célba. Az egyéni vállalkozók eddigi, „kvázi társaságként” való adóztatása megszűnne, és egy jóval egyszerűbb költségelszámolási módszerre épülő rendszert vezetnének be. A javaslat többek között tartalmazza, hogy a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – a jelenleg alkalmazandó bonyolult értékcsökkenési szabályok helyett – kizárólag üzemi célú tárgyi eszközei tekintetében egy összegben számolhatna el értékcsökkenést az üzembe helyezés időpontjában. További, a nyilvántartások vezetését szolgáló egyszerűsítés, hogy elegendő lenne az egyéni vállalkozóknak bevételi és költségnyilvántartást vezetniük, a jelenleg használatos naplófőkönyv / pénztárkönyv helyett. A bevételt csökkentő kedvezményeket (pl.: foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, K+F kedvezmény, stb.), valamint a fejlesztési tartalékot is kivezetnék, megmaradna azonban a veszteségelhatárolás jogintézménye. Az esetleges negatív adóalap a veszteségelhatárolás szabályai szerint a következő 5 évben keletkező vállalkozói jövedelemmel szemben lenne elszámolható (az adóalap 50%-áig). A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a jövedelem 89 százaléka lenne, ezzel összhangban a saját szociális hozzájárulási adó költségként való elszámolhatósága megszűnne.

Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő egyedüli jelentősebb változás a módosító javaslat szerint, hogy 2025. január 1-jétől nem lenne szükséges pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet vezetniük, elegendő lenne a bevételi nyilvántartás.

Az ingatlan-bérbeadási (magánszálláshely-szolgáltatási) tevékenységből származó bevétellel szemben a kizárólag bérbeadásra használt tárgyi eszköz vonatkozásában évi 2% mértékű értékcsökkenési leírás lenne elszámolható. A felújítási költség is elszámolható marad, azonban a felújítási költség már nem lenne elszámolható az értékcsökkenési leírás alapjában.

Bizalmi vagyonkezelést érintő változások

Újfent átírják a bizalmi vagyonkezelés szabályait, az új szabályok a kihirdetést követő 30. napon lépnének hatályba. A módosítás értelmében a bemeneti adóztatás helyett kimeneti adóztatást vezetnének be, amennyiben a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének terhére történik a bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a bevétel juttatását megelőző 5 éven belüli olyan vagyonátadás történt, amikor a juttatott vagyonelemeket felértékelték.

Átmeneti rendelkezést iktatnának be, hogy a változás a 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezeléseket, magánalapítványokból történő vagyonkiadást, vagy ezen időpont előtt átadott vagyonelemeket ne érintse, feltéve, hogy az induló tőke terhére történő vagyont nem abban a formában adják át a kedvezményezett részére, mint amelyben azt a vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) adta.

A bevétel megszerzésének időpontja

2024. január 1-jétől pontosítják a bevétel megszerzésének időpontját. Igénybe vett szolgáltatás esetén ez az a nap lenne, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés ingyenes vagy kedvezményes szerzése

A módosítás alapján 2024. január 1-jétől nem minősülne bevételnek az induló vállalkozásban munkavállaló, vezető tisztségviselő által ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (részvény, üzletrész), vagy erre vonatkozó jog megszerzése. Ennek feltétele, hogy a juttatás megfeleljen a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve az, hogy a megszerzett részesedést 3 éven belül ne értékesítsék. A módosító javaslat ezzel összhangban meghatározná az induló vállalkozás fogalmát, melynek csak olyan mikro- vagy kisvállalkozások felelhetnek meg, melyeket 5 éven belül jegyeztek be.

Ajándékozáshoz kapcsolódó változások

2024. január 1-jétől csekély értékű ajándékot a módosítás szerint nem csak évente egy, hanem évente újra három alkalommal lehetne majd adni egyes meghatározott juttatásként, a minimálbér 10%-át meg nem haladó mértékben. Csekély értékű ajándékot egyébként 2018-ig is évi háromszor lehetett juttatni, így visszahoznák ezt a kedvezőbb szabályt.

Az év végi ajándékozásokhoz közeledve érdemes kiemelni ezen felül, hogy 2023. december 1-jétől adómentessé válna a borásztól vásárolt bor juttatása, amennyiben a felhasználás reprezentációs, vagy nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, csekély értékű, vagy üzleti ajándékként történik.

Számsorsjátékon elért nyeremény adómentessége

Egyes számsorsjátékokon (pl. lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében az elért nyeremény mentesülne a személyi jövedelemadó alól 2024. január 1-jétől.

Egyéb adminisztratív jellegű változások

A tervezet alapján változnának a 30 év alatti anyák kedvezményével, a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások adóadminisztrációjával kapcsolatos szabályok. A módosítás szerint a (családi kedvezményhez hasonlóan) 30 év alatti anyák kedvezményéhez is szükséges lenne bizonyos adatokról nyilatkozni az adóbevallásban. Az egyes meghatározott juttatások adminisztrációját segítő változás, hogy az ezzel a juttatással összefüggő adókötelezettséget nem havonta, hanem negyedévente kellene a jövőben teljesíteni 2024. január 1-jétől.

Szociális hozzájárulási adó

Változás az egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapjának meghatározásában

A törvényjavaslat alapján 2025-től a vállalkozói kivét lehetőségét kivezetik, így a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a személyi jövedelemadó köteles vállalkozói jövedelem lesz, míg az átalányadózó egyéni vállalkozók adóalapja változatlanul az átalányban megállapított jövedelem.

Fontos változás, hogy a szociális hozzájárulási adó éves elszámolású adó lenne, azaz az adóalap a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem. Továbbra is fennmaradna a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a javaslat alapján már egységesen minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak havonta, legalább a minimálbér után kellene megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Továbbá a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál is bevezetik a választott járulékalapot, így ha az egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választott, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább ezen magasabb választott alap után kellene megfizetnie.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 2024. január 1-jétől egyszerűsítette volna az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóalap számítását tevekénységük szünetelése esetén. Azonban a törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezése alapján ezen egyszerűsítés csak 2025. január 1-jétől lenne alkalmazandó, így a 2023. évi LIX. törvény ezt érintő rendelkezése nem lépne hatályba 2024. január 1-jével.

Ahogyan már ismert, az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése csak teljes naptári hónapra lenne alkalmazható. Tehát az adót teljes hónapra meg kellene fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szüneteltette.

A minimum szociális hozzájárulási adóalap arányosítását szintén megszüntetnék azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes jogviszonyában változás történik. Ezen esetekben, ha a hónap egészében nem áll fenn a többes jogviszony, akkor a hónap első napján fennálló állapot szerint kell az adókötelezettséget meghatározni.

Változás a szociális hozzájárulási adókedvezményekbe bevonható munkavállalók körében

2024. január 1-től a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (tehát Szerbia és Ukrajna) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehetne.

Új adókedvezményt vezetnének be a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók számára

A törvényjavaslat új adókedvezményt vezetne be a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozóknak, eszerint tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó az, aki a tevékenység megkezdését megelőzően nem rendelkezett egyéni vállalkozói jogállással. A kedvezmény a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő adóévben egyenlő a saját maga után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér után megállapított 13%-os összeggel, majd a tevékenység megkezdését követő második évben a minimálbér 13%-ának 50%-ával.

Egyszerűsödne a szocho bevallással járó adminisztráció

A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan az egyéni vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adót is évente kellene elszámolni. Ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy év közben negyedévente meg kell állapítani az adóelőleget, amit a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kellene megfizetni, majd a NAV által kiajánlott bevallás tervezetben kellene bevallani, illetve elszámolni a befizetett adóelőleg és az éves adókötelezettség különbözetével. A szocho esetében is a tárgyévet követő év május 20-áig kellene eleget tenni az esetleges különbözet befizetésének.

Megváltozna a minimálbér definíciója

A vonatkozó rendelkezés szerint 2025-től megszűnne a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbségtétel. Továbbá a minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kellene majd érteni.

Az egyéni vállalkozókra és társas vállalkozókra vonatkozó 112,5% százalékos adóalap kivezetése

A javaslat szerint 2025-től a minimálbérben határoznák meg az egyéni vállalkozók és társas vállalkozók minimum szociális hozzájárulási adó alapját a minimálbér 112,5 százaléka helyett.

K+F tevékenység utáni szocho adókedvezmény érvényesítése

A javaslat alapján 2023. december 31-jétől a kifizető nem vehetne igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt, ha az adóévre a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezményének alkalmazását választotta.

Társadalombiztosítás

Változna a minimálbér definíciója

A vonatkozó rendelkezés szerint a Tbj. szabályai alapján is megszűnne 2025-től a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbségtétel. Továbbá a minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kellene majd érteni.

Bevezetnék a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát

A törvényjavaslat alapján a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset lenne.

TB alap meghatározása harmadik ország állampolgárának kiküldetése esetén

A harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősülne járulékalapnak. Ennek következtében ezen személyi kör vonatkozásában megszűnne a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, miszerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.

Egyéni vállalkozók esetében megszűnnének a speciális szabályok a családi járulékkedvezmények vonatkozásában

A javaslat alapján 2025-től megszűnnének azok a rendelkezések, amelyek az egyéni vállalkozók tekintetében speciális szabályokat állapítottak meg a családi járulékkedvezmény érvényesítése kapcsán, így esetükben is az általános szabályok lesznek irányadóak. A fő- illetve másodfoglalkozású egyéni vállalkozók a diktált járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék vonatkozásában a járulékkötelezettség mértékéig érvényesíthetik a kedvezményt.

Diktált járulékalap bevezetése az egyéni vállalkozók esetében

A törvényjavaslat átalakítaná az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályait. Azaz 2025-től a vállalkozó által elért jövedelmen (vállalkozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalapot vezetnének be. A diktált járulékalap mind a vállalkozói jövedelemadózást, mind az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér lenne.

Továbbá a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál bevezetik a választott járulékalap intézményét: a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.

A társadalombiztosítási járulék alapja egyéni vállalkozó esetében a minimálbér 30 százaléka, míg társas vállalkozó esetében a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem lenne, amennyiben legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll vagy közép-, valamint felsőfokú tanulmányokat folytat.

A járulékalap meghatározásának egyszerűsítése érdekében új elemként kerülne be a Tbj.-be az a szabály, amely kimondja, hogy járulékszabályozási szempontból a Tbj. szerinti egyéni vállalkozók tevékenységének szünetelése csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Azokban a hónapokban, amelyekben nem a hónap egészében szünetel, nincs szükség arányosításra, a járulékkötelezettséget a teljes hónapra meg kellene fizetni.

Bevezetnék a járulékbevallás NAV általi kiajánlását

Az éves személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján elkészítené a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak lehetősége lenne kiegészíteni, javítani. Ha ennek nem tesz eleget, úgy kellene tekinteni, mintha a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetértene. A tervezet az adózó által elfogadott bevallásnak minősülne, mely alapján a NAV előírná a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.

Az új KATA törvény (2022. évi XIII. törvény) változásai

Mivel az egyéni vállalkozók adózását teljesen megújítaná az Szja tv. javaslata, ezért ehhez kapcsolódóan módosulnának az új KATA szabályai is. 2025. január 1-jétől az Szja szerinti vállalkozói jövedelemadózásra áttérő kisadózó által a kisadózói adóalanyisága időszakában beszerzett tárgyi eszközöket az Szja szempontjából költségként elszámoltnak kellene tekinteni. A kisadózói adóalanyiságra áttérő egyéni vállalkozónak pedig az áttérés során az Szja tv. 2024. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kellene majd eljárni az Szja tv. által biztosított kedvezmények és fejlesztési tartalék elszámolásakor. A javaslat tartalmazza a fentiek miatt feleslegessé váló rendelkezések hatályon kívül helyezését is.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A javaslat alapján 2024. január 1-jétől az Efo törvény rögzítené, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató által fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, az adókötelezettség teljesítésére azonban továbbra is az Efo tv. szabályait kellene alkalmazni. Lényeges, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben rögzített mentességek és kedvezmények az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lennének alkalmazhatóak. A módosítás célja a magánszemélyek adózásának egyszerűsítése: mivel ez a közteher a szociális hozzájárulás jellemzőit viseli, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés átkerülne ebbe az adónembe.

Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódik az a módosítási javaslat, amelynek értelmében 2024. január 1-jétől a háztartási alkalmazottak nem minősülnének társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak. Ezen felül megszűnne a foglalkoztatónak a háztartási munka nyilvántartásba vételével kapcsolatosan a jelenlegi szabályozás értelmében háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forintos regisztrációs díjfizetési kötelezettsége.

Általános forgalmi adó

Különös teljesítési hely szabályok

Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre való belépést biztosító szolgáltatások teljesítési helye az a hely, ahol a rendezvényt ténylegesen megrendezik. A kiegészítés értelmében amennyiben a rendezvényen vagy eseményen a részvétel virtuálisan, online történik, akkor a teljesítési hely meghatározására a főszabály vonatkozna, így a teljesítési hely az a hely lenne, ahol a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett vagy a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedett, illetve ennek hiányában ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Az egyes műalkotások Európai Unión kívülről történő behozatalának kedvezményes áfa mértéke

A javaslat értelmében 2024. január 1-jétől az áfatörvény 8. mellékletében meghatározott műalkotásokra kedvezményes, 5%-os áfa mértéket kellene alkalmazni az Európai Unión kívülről behozott műalkotások tekintetében.

Pontosítás a humán fogorvosi, fogtechnikusi szolgáltatásnyújtáshoz és termékértékesítéshez kapcsolódó mentességek tekintetében

Az Áfa-törvény értelmében mentes az adó alól a humán fogorvosi és fogtechnikusi tevékenységet ilyen minőségben végző által teljesített szolgáltatásnyújtás, illetve az ehhez kapcsolódó termékértékesítés. A javaslat pontosítást tartalmaz, így termékértékesítés körében az adómentesség a fogászati protézis értékesítésére terjedne ki. A javaslat továbbá kiegészíti az adó alóli mentesség körét a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítási tevékenységgel. A mentesség tehát a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatókra is vonatkozik, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan erre a célra felszerelt gépjárműben végzi.

Adólevonási jogra vonatkozó rendelkezés kiegészítése

Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilletné az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan ügylet érdekében használja vagy hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, amennyiben belföldi teljesítés esetén adólevonásra jogosítana. Mivel a javaslat értelmében lehetősége lesz az adóalanynak a letelepedési tagállamától eltérő tagállamban is alanyi adómentességet választani, ezért olyan módon egészülne ki az Áfa-törvény, hogy nem gyakorolható levonási jog azon ügyletekhez kapcsolódó beszerzések vonatkozásában, amelyeket az adóalany másik tagállam teljesít, ha ebben a másik tagállamban alanyi adómentesként jár el.

Adólevonási jog közvetett vámjogi képviselőn keresztül történő gyakorlására vonatkozó szabályok szigorítása

Az Áfa-törvény rendelkezései értelmében az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője is gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó, előzetesen felszámított adó levonását, ha az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően az adólevonási jog korlátozás nélkül megilleti, illetve amennyiben erről az importáló nyilatkozik a közvetett vámjogi képviselőjének.

A javaslat értelmében 2024. január 1-jétől további szigorú kritériumoknak kellene teljesülnie ahhoz, hogy a közvetett vámjogi képviselő gyakorolhassa az adólevonási jogot:

• az importálónak a levonási jog keletkezésekor megbízható adózónak kell minősülnie,
• az importáló cégnyilvántartásba vételének és a levonási jogának keletkezése között legalább három évnek el kell telnie,
• az importáló mérlegfőösszegének az utolsó két lezárt év tekintetében évenként legalább 50 millió forintnak kell lennie, illetve
• az importálónak a levonási jog keletkezésének időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszak során havi bevallásra kötelezett adóalanynak kell minősülnie.

A fentieken túl a javaslat pontosít az importáló által a közvetett vámjogi képviselőjéhez intézett nyilatkozat tartalmán is, amelynek tartalmaznia kell a termék importjának kétséget kizáró azonosításához szükséges adatokat, mint az áru átengedéséről szóló vámhatóság általi értesítés száma, a termék szabad forgalomba bocsátása során az adófizetési kötelezettséget megállapító határozat száma, vagy a termék szabad forgalomba bocsátását igazoló kiegészítő árunyilatkozat száma.

A javaslat ezen rendelkezésének célja a képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása úgy, hogy szűkíti a közvetett vámjogi képviselő által gyakorolt adólevonási jog lehetőségét.

Nyilatkozattétel ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek fordított adózása esetén

A szolgáltatás nyújtásának minősülő építési-szerelési és egyéb, ingatlanra vonatkozó szerelési munka után az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, amennyiben az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött. Ezekben az esetekben a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles erről nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A javaslat 2024. január 1-jétől annyival egészül ki, hogy amennyiben a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, akkor a nyilatkozattétel immár a szolgáltatásnyújtót terheli.

Az e-nyugta kibocsátására és a nyugta adattartalmára vonatkozó szabályok

A javaslat 2025. január 1-jétől az e-nyugta tekintetében kimondja, hogy az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak.

A javaslat értelmében 2025. január 1-jétől a nyugta kötelező tartalmi elemei kiegészülnek az értékesített termék megnevezésével, annak globális kereskedelmi áruazonosító számával, továbbá annak mennyiségével, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezésével és mennyiségével, amennyiben ekként kifejezhető a szolgáltatás. Továbbá többek között szükséges lesz feltüntetni az alkalmazott adómértéket az áfatörvény 83. §-val összhangban (amennyiben a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összege tartalmazza a fizetendő adót), valamint adómentes termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén az adómentességet tényét.

A javaslat rögzíti, hogy a fenti adatok közül 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése a nyugtán, e-nyugtának nem minősülő nyugta esetében pedig a fenti többlet adattartalommal nem kell rendelkeznie a nyugtának.

Új rendelkezéseket is bevezet a javaslat, amelyek értelmében nyugtával egy tekintet alá esik az az okirat, amely legalább tartalmazza

• az okirat kibocsátásának keltét,
• sorszámát, amely képes az okirat azonosítására,
• a hivatkozást arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, illetve
• a nyugta adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint.

Amennyiben releváns, a módosítás természetét, illetve annak számszerű hatását is szükséges megjelölni.

A javaslat értelmében e-nyugtát kiállítani, kibocsátani kizárólag elektronikusan lehet, amelyről a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő kérésére, illetve jogszabályban meghatározott esetekben papír alapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani.

Az eÁfa-rendszerre vonatkozó rendelkezések

A javaslat értelmében az eÁfa-rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan mentesül a számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettség alól az az adóalany, aki az eÁfa-rendszer használatával teljesíti a bevallási kötelezettségét és az eÁfa-rendszerben nyilatkozik számla szinten a levonható adóról.

Az eÁfa-rendszer keretében áfabevallás legelőször és főszabály szerint a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesíthető. A rendszer fakultatív, egyelőre a hagyományos (ÁNYK alapú) megoldás is fennmarad, aki pedig ez utóbbi módon adja be az alapbevallást, annak az önellenőrzés is csak ÁNYK-n keresztül lesz lehetséges.

Túró rudi (3/A. melléklet)

Egyes desszert jellegű sajtkészítmények jelenleg is a 18%-os adókulcs alá tartoznak, míg mások a 27%-os adókulcs alá. A javaslat 2024. január 1-jétől úgy módosítja az áfatörvény vonatkozó rendelkezéseit, hogy ezen utóbbi termékek is a 18%-os adókulcs alá tartozzanak, ezáltal többek között a túró rudira vonatkozó adókulcs 27%-ról 18%-ra csökken.

Jövedéki adó

Az adófelfüggesztési eljárást érintő változások

A javaslat értelmében az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó a továbbiakban kilépési vámhivatalnak minősülő árutovábbítási műveletet indító vámhivatalba is szállíthatja az eljárás keretében a jövedéki terméket, amennyiben azt a kivitelre átengedést követően külső árutovábbítási eljárás alá vonják. Az eljárás keretében végzett szállítás befejezettnek minősül, amikor a jövedéki terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják.

Az eljárás keretében harmadik országba szállított (exportált) jövedéki termék esetén:

• Az elektronikus kiviteli elismervény kiállításának a továbbiakban feltétele az is, hogy a nyilatkozattevő az adminisztratív hivatkozási kódot (AHK-számot) a NAV rendelkezésére bocsátsa, illetve az elektronikus termékkísérő okmányon (e-TKO-n) és a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok megegyezzenek.
  
• Ha az e-TKO-n és a kiviteli árunyilatkozaton szereplő adatok nem egyeznek, vagy a jövedéki terméket a továbbiakban nem fogják kivinni az EU területéről, a NAV erről az uniós számítógépes rendszeren keresztül értesíti a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát vagy a jövedéki termék belföldi feladóját.
  
• Amennyiben a terméket a továbbiakban nem viszik ki az EU területéről, a belföldi eladónak a szállítás kezdetéig kell törölnie az e-TKO-t, illetve ezt követően meg kell változtatnia a szállítmány rendeltetési helyét.
  
• Üzemszünet során történő exportáláskor a belföldi feladónak a nyilatkozattevő rendelkezésére kell bocsátania az üzemszünet ideje alatt kiállított papírlapú okmány egy példányát vagy az okmány egyedi azonosítóját.

A szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek tagállamok közötti szállítására vonatkozó változások

A javaslat szerint a továbbiakban kereskedelmi célú szállításnak fog minősülni a belföldről, a belföldi adóraktár engedélyestől, bejegyzett feladótól, eseti igazolt feladótól, jövedéki engedélyes kereskedőtől és kisüzemi bortermelőtől (mint belföldi feladótól) a másik tagállamon keresztül, a belföldi adóraktár engedélyes, bejegyzett feladó, eseti igazolt feladó, jövedéki engedélyes kereskedő és kisüzemi bortermelő (mint belföldi címzett) részére végzett szállítás is. Ebben az esetben a feladó köteles lesz a szállítási útvonal egyszerűsített kísérő okmányon (e-EKO) történő megadására, melyet a NAV továbbít a címzettnek.

Zárjegy érvénytelenítése

A továbbiakban az adó-visszaigénylés feltételeként megkívánt zárjegy érvénytelenítésre a felülragasztás mellett egyéb, a Jövedéki törvény végrehajtási rendeletében meghatározott megoldással (a zárjegyen fekete színű, nyomtatott „E” betű feltüntetésével) is sor kerülhet.

Adóadminisztrációt érintő változások

Az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy kisüzemi bortermelő a hegybíróhoz benyújtani elvárt termékenkénti mennyiségi elszámolást a 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. közötti borpiaci évre vonatkozóan a törvénymódosítás hatálybalépését követő 30 napig még jogosult benyújtani a hegybíróhoz.

Összeghatárokat érintő változások

A javaslat értelmében a diplomáciai és konzuli képviselet tagja esetében meghatározott 300 ezer forintos adó-visszaigénylési maximum 600 ezer forintra emelkedik.

Változás továbbá, hogy a közúti árufuvarozáshoz vagy személyszállításhoz használt járművek üzembentartója, bérlője által a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető összeg literenként a korábbi 3,5 Ft-ról 10 Ft-ra, illetve 13,5 Ft-ról 20 Ft-ra emelkedik.

Ezek a tervezett jogszabályváltozások a módosító törvény kihirdetését követő 30. napon lépnének hatályba, kivéve a zárjegy érvénytelenítésére, illetve az összeghatárokat érintő változásokra vonatkozó rendelkezéseket (előbbiek a kihirdetést követő napon, utóbbiak pedig 2024. január 1-jén lépnének hatályba).

Népegészségügyi termékadó (NETA)

A törvény kihirdetését követő naptól törvényi szintre emelkedne a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet szerinti szabályozás. Ennek megfelelően módosulna az élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program fogalma. A jövőben az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezetének tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság helyett az e célra szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat által támogatott tevékenység, akció, kampány, program, illetve az ezeket szolgáló beruházás minősülne élmény- és szabadidősportnak, valamint egészségmegőrző programnak.

E programok finanszírozására pedig az adóalanyok által felajánlott összegeket az adóhatóság a jövőben a programok támogatására szolgáló előirányzat javára utalná át, a felajánlás összegéről pedig az aktív Magyarországért felelős minisztert tájékoztatná. Ehhez kapcsolódóan átmeneti rendelkezések is életbe lépnének a még át nem utalt összegek és a már átutalt, de még fel nem használt összegek vonatkozásában.

Kiskereskedelmi adó

A kihirdetést követő naptól lépne életbe az adó törtévre történő kiszámításával kapcsolatos szabály. Eszerint a 365 napnál rövidebb adóév esetén az adóalanynak a törtévi adóalapjának évesített összegére kellene kiszámolnia az adót a sávos adómértékek alkalmazásával, majd az így kalkulált adóösszeget kellene a tényleges törtév naptári napjaira arányosítania, hogy a tényleges fizetendő adójának összegét megkapja.

Illeték

Illetékmentesség egyéni vállalkozó cégalapításakor

A személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályainak módosulására tekintettel a javaslat értelmében nem terhelné visszterhes vagyonátruházási illeték az egyéni vállalkozó eszközeinek a vállalkozói tevékenység folytatása céljából alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy egyéni cég általi megszerzését, amennyiben az eszközök megszerzése 2025. december 31-éig megtörténik.

Ezen illetékmentesség a hatályba lépésével állami támogatásnak minősülne, azt a vagyonszerző társaság vagy egyéni cég csekély összegű (de minimis) támogatásként vehetné majd igénybe.

Reklámadó

A társadalmi egyeztetésre bocsátott adócsomag-tervezet nem tartalmazott intézkedéseket a reklámadót illetően, azonban a Parlamentnek benyújtott javaslat már kitér a reklámadó törvény módosítására. A reklámadó tényleges alkalmazása 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban átmenetileg megszűnt azzal, hogy az adó mértéke az adóalap 0 százalékra csökkent mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén. A törvényjavaslat ezen rendelkezés alkalmazásának határidejét további egy évvel, 2024. december 31-ig ismét meghosszabbítaná, tehát 2024. december 31-ig továbbra sem kellene reklámadót fizetni.

A vonatkozó eljárási és szankciós szabályok (pl. befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözet megfizetésének és a többlet-befizetés visszaigényelhetőségének határideje) alkalmazhatóságát is további egy évvel, 2024. december 31-ig függesztenék fel.

ADÓIGAZGATÁS: Adózás rendje, adóigazgatási rendtartás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások

Az őszi adócsomag tervezetében az adóeljárási, adóvégrehajtási szabályokat érintően javasolt változások kiemelt célja az adóadminisztráció további csökkentése, emellett kibővülnek az adózói jogok, folytatódik a gazdasági fehérítése és nő az adóhatóság szolgáltatási portfóliója is.

A fentieken túl az Országgyűléshez benyújtott, külön törvénytervezet az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv (a továbbiakban: GloBE Irányelv) átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához kapcsolódó, új adóeljárási szabályokat tartalmaz.

A tevékenységüket év közben kezdők csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelme

A jelenlegi szabályozás értelmében a tevékenységét év közben kezdő személy a csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelmét az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyújthatja be. A törvényjavaslat alapján a vonatkozó szabály változik és a tevékenységét év közben kezdőknek immáron az adóhatósági bejelentkezéstől számított 30 nap áll majd rendelkezésükre, hogy az adóhatósághoz csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelmet nyújtsanak be. A kedvező átmeneti rendelkezések lehetővé teszik, hogy a 2023-ban tevékenységet megkezdők a törvény hatálybalépésétől számolják a 30 napot.

Adóellenőrzések szabályainak változása

Az egyik fontos változás kiterjeszti az adóellenőrzés határidejét 120 napra, ha a jogutódnál olyan adóellenőrzést folytatnak le, amely a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjed, és a vizsgált időszak legalább egy részében a jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.
A másik fontos változás a végelszámolás alatt állókat érinti. Nevezetesen az új adóigazgatási rendtartás rendelkezés tervezete lehetővé tenné számukra, hogy észrevételt nyújtsanak be a jegyzőkönyv átvételét követő 8 napon belül.

E-pénztárgépekre vonatkozó eljárási szabályok

Az őszi adócsomag keretében az adóeljárási szabályok kiegészülnek az e-pénztárgépek alkalmazásának feltételeit biztosító rendelkezésekkel, amelyek 2024. július 1-jével lépnek hatályba. Az e-pénztárgép bevezetésének lényege, hogy papír alapú nyugta helyett elektronikus nyugtát generálnak, amely a vásárlókhoz egy digitális alkalmazás használatával jut el. Az Adózás rendjéről szóló törvény e pénztárgépekre vonatkozó új szabályai meghatározzák az adóhatóság engedélyezési és ellenőrzési jogosultságait, valamint azt, hogy a nyugtatárban 10 évig kötelező a nyugták megőrzése.

Szolgáltató adóhatóság

Az adóhatóság által a szolgáltatói szerepkörében az adózók részére nyújtott szolgáltatások köre kibővül. Ezt követően a Magyar Közlönyben évente közzéteszik a tárgyévi adóteljesítményre és a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat minden naptári év december 15-ig.

DAC7 Irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettség

Az Európai Unió Tanácsa 2021/514 módosító irányelve (a továbbiakban: DAC7) speciális adatszolgáltatási kötelezettséget vezetett be a digitális platformok üzemeltetői számára a tagállami adóhatóságok ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében. Ezzel összefüggésben, az Irányelv 2024. január 1-jei hatálybalépése miatt, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges módosításként kiegészül az ún. ’08-as típusú, a foglalkoztatottak részére teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról benyújtandó bevallás adattartalma.

Nagy összegű adóhiánnyal/adótartozással rendelkező adózók

A nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listájára vonatkozó szabályok több ponton is módosulnak. Ez alapján szigorodnak a közzétételre vonatkozó előírások azzal, hogy kizárólag a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az adóhatóság. A közzétételre kötelezettek köre ezen túl azzal a további, új feltétellel is szűkül, hogy a jövőben csak azok a természetes személyek kerülhetnek fel a nagy összegű adótartozással rendelkezők listájára, akiknél az adóhiány/adótartozás összege meghaladja a 100 millió forintot.

Globális minimumadóhoz kapcsolódó módosítások

A GloBE Irányelv implemetációjához kapcsolódó törvénytervezet alapján a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót.

A fentiek teljesülése esetén az adó alanyának a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül eleget kell tennie a bejelentkezési kötelezettségének. A bejelentkezés teljesítését követően a belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a kiegészítő adóval kapcsolatosan adóbevallás (GloBE információs bevallás) benyújtására köteles, kivéve egyes meghatározott eseteket, amikor a belföldi csoporttag mentesül az e törvény szerinti bevallási kötelezettség alól, tekintettel arra, hogy az anyavállalat vagy másik csoporttag annak már eleget tett. Ez utóbbi esetben a belföldi csoporttag adatszolgáltatásra köteles, amelyet az adóhatóság által – a kiegészítő adó bevalláshoz hasonlóan – az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra rendszeresített űrlapon kell teljesítenie.

A törvénytervezet módosítaná az adóeljárási törvénynek a rendelkezéseit is. A kiegészítő adókötelezettséggel kapcsolatosan a tervezet szerint az adóalany a bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint, a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tíz millió forint mulasztási bírsággal lenne szankcionálható. Ezen mulasztási bírság szankcióhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés alapján a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében az adóalany mentesül a bírság kiszabása alól, ha az érintett belföldi csoporttag bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

Az ingó végrehajtás értékhatárának növelése

Az új szabályozás alapján az ingó végrehajtás értékhatára a jelenlegi 100 000 Ft-ról a duplájára nő és – főszabály szerint – a 200 000 Ft-ot meg nem haladó követelés esetén csak hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosíthat az adóhatóság.

Bizományosi szerződés keretében történő értékesítés

Fontos változás az adóhatóság által foganatosított végrehajtásokat érintően, hogy a tervezett módosítások következtében a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének módja kiegészülne a bizományosi szerződés keretében történő értékesítéssel. Ez alapján az elektronikus árverés helyett bizományos útján is értékesíthetővé válna a lefoglalt vagyontárgy abban az esetben, ha feltételezhető, hogy magasabb áron értékesíthető, mint elektronikus árverésen, amely – más módon történő, árverésen kívüli eladáshoz hasonlóan – mind az adós, mind az adóhatóság szempontjából előnyös, hiszen így a megállapított becsértéken történik az értékesítés. Az új szabályok szerinti bizományosi szerződés keretében történő értékesítést ugyanakkor az önkormányzati adóhatóságok nem vehetik igénybe.

USA-Magyarország adóegyezmény megszűnése

Az Amerikai Egyesült Államok 2022. júliusában jelentette be, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt.

A törvényjavaslat egyrészt hatályon kívül helyezi a vonatkozó 49/1979. (XII. 6) MT rendeletet, illetve rögzíti, hogy az egyezmény rendelkezései a forrásnál levont adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított összegekre, az egyéb adók tekintetében pedig a legkésőbb 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra alkalmazhatóak. Tehát forrásadós jövedelmeknél (pl. osztalék, jogdíj, kamat) 2024. január 1-jén vagy ezt követően fizetett vagy beszámított összegekre, míg egyéb adók tekintetében a 2024. január 1-jén vagy ez után kezdődő adózási időszakokra az egyezmény rendelkezései hatályukat vesztik, és a jövedelem adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján lesz jogosult.

Az egyezmény megszűnéséhez kapcsolódóan az Szja törvényt több helyen is módosítanák a javaslat értelmében, mely módosításokról hírlevelünk személyi jövedelemadó témaköre alatt találnak bővebb információt.

Pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréje

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodáshoz (CRS) 2024. január 1-jei hatállyal az alábbi joghatóságok csatlakoznak:

• Grúzia
• Ruanda
• Ukrajna

Országonkénti jelentések cseréje

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő multilaterális megállapodáshoz az alábbi joghatóságok csatlakoznának:

• Feröer szigetek;
• Kenya;
• Libéria;
• Montserrat;
• Pápua Új-Guinea;
• Thaiföld;
• Ukrajna.

A fenti országok csatlakozása a módosítás kihirdetését követő naptól lenne hatályos.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvényt érintő módosítások (Aktv.)

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) számos helyen módosulna. A főbb változások a következők:

• A javaslat pontosítaná, hogy adómegállapítási jogsegély nemcsak az Európai Unió tagállamainak, hanem más államok hatáskörrel rendelkező hatóságainak az együttműködését is magában foglalja.
  
• A javaslat módosítaná az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásban „érintett személy” fogalmát, hogy az az adott eljárásban alkalmazandó adóegyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű személyre kiterjedjen, ne csak a magyar belföldi illetőségű személyekre.
  
• A módosítás biztosítaná, hogy az adómegállapítási jogsegélyek alkalmazása során a magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső (tehát külföldi) hatóság indokolt esetben jogosult legyen természetes személyt nyilatkozattételre felhívni és nyilvántartást megvizsgálni.
  
• A módosítás tisztázná, hogy az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében köteles mindkét tagállam felé adatot továbbítani egy tagállamban lévő ingatlan és egy másik tagállamban illetőséggel bíró, jelentendő értékesítő esetén. Ennek megfelelően a törvény rögzítené, hogy az ingatlan helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával is közölni szükséges a kérdéses adatokat. A módosítás azt is egyértelműsítené, hogy az adatcsere során az adószámot kiadó tagállam megnevezését is fel kell tüntetni.
  
• A törvénymódosítás rögzítené, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségük teljesítésére elektronikus űrlapon, az adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésére az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon, „xml” formátumban kerülhet sor.
  
• A javaslat a nemzetközi vitarendezési eljárásokban általános jelleggel kizárná a fellebbezést, tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztériumnak nincs felettes szerve.
  
• A módosítás az uniós vitarendezési eljárások kezdeményezésével kapcsolatban szabályozná azt az esetet, amikor külföldön nyújtják be a kérelmet, és azt a külföldi illetékes hatóság továbbítja a magyar illetékes hatóságnak. Ezzel összefüggésben az uniós vitarendezési eljárásokkal kapcsolatban szabályozná a hiánypótlás menetét is abban az esetben, ha az eljárást olyan külföldi adóügyi illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személy kezdeményezi, akinek vagy amelynek csak külföldön kell benyújtania a panaszt.
  
• A javaslat egyértelműsítené, hogy abban az esetben (transzferárazási ügyekben), ha a panaszt csak külföldön nyújtották be, a hiánypótlási felhívásnak végzés vagy egyszerű megkeresés formában kell-e történnie. A módosítás lehetővé tenné, hogy a nem kérelmező, de érintett belföldi kapcsolt vállalkozástól is kérhető legyen olyan hiánypótlás, amely a panasz elfogadásáról szóló döntés határidejére is hatással van.
  
• A módosítás az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárásokkal kapcsolatban megváltoztatná azt a határidőt, amely a kölcsönös egyeztető eljárás szakaszára rendelkezésre álló. Ez az illetékes hatóságoknak a panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év lenne.
  
• A javaslat rögzítené, hogy abban az esetben, ha a vitás kérdést valószínűleg okozó ellenőrzés megállapítása vagy más intézkedés még nem végleges, vagy az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett államban közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárást kezdeményez, a hiánypótlás kérésének, a panasz elbírálásának és a kölcsönös egyeztető eljárásnak a határideje megszakad. A törvénymódosítás a határidő újra kezdésével kapcsolatban is tartalmaz erre vonatkozó szabályokat.
  
• A kölcsönös egyeztető eljárások kapcsán született döntések felülvizsgálatára ezentúl az általános illetékességi szabályok vonatkoznának, azaz nem csak a Fővárosi Törvényszék rendelkezne hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel e tekintetben.
  
• Bővülne az ún. „Jelentendő Személyek” köre az OECD közös jelentéstételi sztenderdje (CRS) alapján. A definíció ezentúl a tagállamban vagy más államban illetőséggel rendelkező személyen kívül a „joghatósággal rendelkező területen” illetőséggel bíró személyt is bevonná ebbe a körbe.

A fenti módosítások mindegyike a törvény kihirdetését követő naptól hatályba lépne.