A múlt héten újabb módosításon esett át a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 (III.14) Kormányrendeletet (EPR rendelet), amely komoly segítséget jelenthet a gépjármű gyártóknak és a forgalmazóknak.
Több kisebb pontosítás mellett a módosítás főként a gépjármű gyártók és forgalmazók számára bír nagy jelentőséggel, mivel az egyszerűsítést jelentő díjátalány-fizetés lehetőségét kiterjesztették, amely így akár átvállalási szerződés megkötése nélkül is elérhető lett. A kiterjesztett választási lehetőség ráadásul visszamenőlegesen az EPR-rendszer indulásától, tehát 2023. július 1-jétől alkalmazható.
Az EPR-rendelet korábbi szövege alapján a gépjárműveknél díjátalány-fizetésre csak abban az esetben lett volna lehetőség, ha a gépjárműtermékáramba tartozó körforgásos termék gyártója szerződés alapján a választást megelőzően átvállalta a termék tartozékának vagy alkotórészének minősülő elektromos, elektronikus berendezés, elem és akkumulátor, valamint gumiabroncs-termékáramba tartozó körforgásos termék gyártójától a tartozéknak vagy alkotórésznek minősülő körforgásos termékekhez kapcsolódó EPR kötelezettséget. A most megjelent módosítás ezt a díjátalány-fizetésre vonatkozó választási lehetőséget bővítette ki minden gépjárműgyártó és forgalmazó részére az átvállalástól függetlenül.
Díjátalány-fizetés választása esetén – mely választás tárgyéven belül nem változtatható meg – a gyártó által fizetendő EPR-rendelet szerinti díj mértékét a gyártó által forgalomba hozott gépjárműmennyiség alapján kell megállapítani, amelybe beleértendő a gépjármű EPR-köteles tartozéka vagy alkotórésze is (például akkumulátor; elektromos, elektronikai berendezés; gumiabroncs). A díjátalány-fizetés tehát nem csak díjkalkulációs, hanem jelentős adminisztrációs könnyebbséget is jelenthet, tekintve, hogy a választása esetén a szereplőknek nem szükséges minden egyes olyan EPR-köteles tartozékról vagy alkotórészről külön nyilvántartást vezetniük és negyedévente adatot szolgáltatniuk, amelyeket az általuk forgalomba hozott gépjárműbe beépítenek.
Arról egyelőre nincs információnk, hogy a díjátalány mértéke a lehetőség kiterjesztését követően fog-e módosulni. Jelenleg az EPR-díj rendelet (a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló 8/2023. (VI. 2.) EM rendelet) még a régi, vagyis az átvállalt EPR kötelezettség révén választható díjátalány mértékét tartalmazza.
A fentiekkel összhangban a körforgásos (KF) kódokra vonatkozó rendelkezések is módosultak. A gépjárművek esetében a csoportkód (5.-6. karakter) meghatározás során jelentősége lett a gépjármű gyártási évének is. A módosítások következtében az EPR-rendelet megkülönbözteti az 1980. január 1-je előtt és utána gyártott járműveket. A kötelezettségteljesítési kódra (7. karakter) vonatkozóan pedig kikerültek a díjátalány-fizetési meghatározások, tekintve, hogy a mostani módosítások alapján a választás már nincs átvállaláshoz kötve.
A gépjárműgyártókat érintő változásokon felül, a jelenlegi módosítás alapján pontosították, hogy az EPR kötelezettség tekintetében gyártónak minősül minden olyan személy, aki a rendeletben meghatározott forgalomba hozatalt megvalósítja.
A módosítások értelmében a jogszabály egyértelműsíti, hogy a készletre vétel is forgalomba hozatalnak minősül, mely esetében az EPR-díj mértékének meghatározása során készletre vett körforgásos termék mennyiségét szükséges figyelembe venni.
A gépjárművek mellett a csomagolás és a textil termékek díjkódjaiban is változás történt, melyre a fent említett módosítások miatt volt szükség. A csomagolás esetében egy korábbi változást vezettek még át, így a díjkódok kiegészültek a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező csomagolásra vonatkozó KF kódokkal is, a textil termékek esetében pedig ezen felül egy korábbi hibát is javítottak.