Hatályba lépett a számos állami támogatási program, így például a fejlesztési adókedvezmény, az energiahatékonysági adókedvezmény, a kkv-k beruházási adókedvezménye vagy az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások alapjául szolgáló közösségi jogszabály, az Általános Csoportmentességi Rendelet módosítása.
Hatályba lépett az egyik legfontosabb közösségi állami támogatási jogszabály, az Általános Csoportmentességi Rendelet (ÁCSR) átfogó módosítása. Az ÁCSR ezáltal 2026. december 31-ig lesz hatályban.
Miért fontos az ÁCSR módosítása?
Azoknak a támogatási programoknak az elindításához, melyek az ÁCSR hatálya alá tartoznak, nem szükséges az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását kérni. A Magyarországon elérhető pályázatok, adókedvezmények jelentős része is ezen könnyítés alá tartozik. A mostani módosítások további rugalmasságot biztosíthatnak, és tovább növelik a támogatásnyújtási lehetőségeket a környezetvédelem és az energiaszektor területén. A tagállamoknak 6 hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a már létező támogatási programjaikat az ÁCSR módosításához igazítsák, így a közeljövőben többek között a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása is várható.
Mi várható az ún. regionális beruházási támogatások kapcsán?
Regionális beruházási támogatásnak minősül a fejlesztési adókedvezmény, valamint az egyedi kormánydöntésen alapuló (EKD) támogatások egy része is.
Az 50 millió euró fölötti nagyberuházásokra speciális szabályok vonatkoznak. Azt, hogy mi minősül egyetlen nagyberuházásnak, összeszámítási szabályok határozzák meg. A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás szabályaival összhangban ezeket az összeszámítási szabályokat is megváltoztatták. Míg eddig minden, csoportszinten ugyanazon megyében, 3 éven belül megkezdett és támogatott beruházást egybe kellett számítani, a módosítást követően csak az azonos vagy hasonló (azaz ugyanazon négy számjegyű TEÁOR kód alá eső) tevékenységek esetében kell egybeszámítani.
Amennyiben például egy nagyvállalkozásnak minősülő beruházó 3 éven belül létrehozott egy Pest vármegyei településen egy elektronikai alkatrészgyárat (TEÁOR 26.1.1.), illetve ugyanazon vagy más Pest vármegyei településen bővítette meglévő emelő- és anyagmozgató gépgyártási tevékenységét (TEÁOR 28.22), amelyekhez regionális beruházási támogatást is igénybe vett, úgy azok a maximálisan nyújtható támogatási intenzitás szempontjából különböző beruházásoknak minősülnek. Azaz mindkét beruházás jogosult lehet akár az 50 %-os elvi maximális támogatási intenzitásra.
Az ÁCSR módosítás emellett a tagállami hatáskörben adható támogatások maximális (az Európai Bizottság felé történő előzetes jóváhagyásra vonatkozó bejelentési) határértékeit általános 10%-kal megemeli. Így például egy 50%-os támogatási intenzitású térségben (mint Pest vármegye is többek között) az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül nyújtható támogatás maximális összege a korábbi, jelenértéken 37,5 millió euróról 41,25 millió euróra emelkedik.
Mi várható az energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott támogatások vonatkozásában?
Az energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott támogatásokkal kapcsolatban az ÁCSR pontosítja az elszámolható költségek körét. Az ÁCSR ezen szabályai jelentik Magyarországon az energiahatékonysági adókedvezmény jogalapját a társasági adó rendszerében. Az új rendelkezés hiánypótló, ugyanis az elszámolható költségek meghatározásának módszertana számos gyakorlati, értelmezésbéli kérdést felvetett a jogalkalmazók körében. Emellett a módosítást a piaci és technológiai fejlemények is ösztönözték.
Az elszámolható költségek meghatározására továbbra is két módszer irányadó. Abban az esetben, ha a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költsége külön beruházásként meghatározható, az elszámolható költségek köre az ezen beruházáshoz kapcsolódó költségek (az energiahatékonysági beruházás, felújítás teljes bekerüléséi értékének) teljes egésze. A gyakorlatban ilyen beruházásnak elsősorban a szigetelések voltak tekinthetők.
Az ún. különbözeti módszer szerint ezzel szemben egy kevésbé energiahatékony, ám alacsonyabb beruházási költségű projektet kell alapul venni az elszámolható költségek meghatározása során. Ezt a megvalósítandó, energiahatékonyabb, ám drágább beruházáshoz kell hasonlítani, a kettő különbözete adja a támogatás vetítési alapjául szolgáló elszámolható költségek összegét. Az eddigiekben irányadó jogértelmezés szerint a többletköltséget nem a korábban használt, lecserélni kívánt eszközhöz, hanem a beruházás időpontjában elérhető, ugyanazt a funkciót ellátó, azonban kevésbé energiahatékony eszközhöz viszonyítva kellett megállapítani.
Az ÁCSR módosítása ezt kiegészítendő addicionális módszerekről rendelkezik a különbözeti módszer alkalmazhatósága kapcsán. Ez alapján elszámolható költségnek minősülhet:
- Abban az esetben, ha a támogatás hatására az adózó előrehozza az energiahatékonysági beruházás megvalósítási időpontját: a támogatott beruházás költségei és a későbbi időpontban megvalósított ugyanazon beruházás költségeinek nettó jelenértéke közötti különbség, diszkontálva a beruházás végrehajtásának tervezett időpontjára.
- Abban az esetben, ha egy meglévő technológia élettartam hosszabbítása helyett új beruházás megvalósítására kerül sor: a támogatott beruházás költségei valamint a meglévő létesítmények és berendezések fenntartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházás nettó jelenértéke közötti különbség, diszkontálva a támogatás végrehajtásának tervezett időpontjára.
- Lízingszerződésben érintett eszköz esetén: a támogatott berendezés lízingdíja és a támogatás hiányában lízingelt, kevésbé energiahatékony berendezés lízingdíja közötti nettó jelenérték-különbözet, azzal, hogy a lízingdíjba nem értendő bele a berendezés működtetésének, telepítésének költsége.
Az ÁCSR ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy az elszámolható költségek szempontjából továbbra is olyan alternatív beruházás vehető figyelembe, amely hasonló kapacitással és élettartammal rendelkezik a támogatott beruházáshoz viszonyítva.