A vállalkozások közötti ügyletekben előforduló késedelmes fizetések rombolják a kereskedelmi kapcsolatokba vetett bizalmat, sokszor a sérelmet szenvedő vállalkozás ellehetetlenüléséhez vezetnek, így a gazdasági életre rendkívül káros hatást gyakorolnak. Ezt felismerve az Európai Unió egységesen lép fel a késedelmes fizetések elkerülése érdekében. Az ebből a célból megalkotott uniós irányelv szabályait a magyar jogrendbe a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályba lépett módosításai ültették át.
Az új rendelkezések célja többek között annak elkerülése, hogy a felek – akár erőfölényükkel visszaélve, akár egyéb okból – indokolatlanul hosszú fizetési határidőt köthessenek ki szerződéses kapcsolataikban. Ennek megvalósítása érdekében
- ha a szerződő felek fizetési határidőben egyáltalán nem állapodtak meg, a pénztartozást a számla (fizetési felszólítás) kézhezvételétől, illetve a teljesítéstől számított 30 napon belül kell teljesíteni;
- a gazdálkodó szervezetek (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint a Ptk. által még ide sorolt szervezetek) közötti szerződésben kikötött 60 napnál hosszabb fizetési határidőt az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen szerződési feltételnek kell tekinteni, ezt a pénztartozás jogosultja (valamint, ha a szerződéses feltételt az ÁSZF tartalmazza, akkor az erre feljogosított szervezet is)bíróság előtt megtámadhatja;
- a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérő által kötött szerződésben a fizetési határidőket és a jogkövetkezményeket a fentieknél is szigorúbban szabályozza a Ptk.
Szintén hitelezővédelmi céllal bevezetésre került a követelés behajtásával kapcsolatos költségek fedezetére szolgáló behajtási költségátalány fogalma, amelyet a késedelembe esett kötelezett – vagyis aki nem fizeti meg a pénztartozást határidőre – köteles a jogosultnak megfizetni. Ennek összege legalább negyven eurónak – az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint számított – megfelelő forintösszeg.
A fenti szabályok hatályba lépésével egyidejűleg változtak a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok is:
- a késedelmi kamat számítása során a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni (a korábbi szabályozás szerint a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes alapkamat volt irányadó),
- a késedelmi kamat mértéke növekedett, így az irányadó jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékével kell számolni – szemben a korábban alkalmazandó hét százalékponttal,
- az új szabályozás végre rendezi az idegen pénznemben meghatározott követelések esetét is – ilyen esetben az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat (ennek hiányában a pénzpiaci kamat) nyolc százalékponttal növelt értéke fizetendő késedelmi kamatként,
- végül egy újabb hitelezővédelmi rendelkezés: az új szabályok szerint a késedelmi kamatot kizáró szerződéses rendelkezés érvénytelen(semmis), kivéve, ha a kötelezett a késedelem idejére kötbér fizetésére köteles.