A kormány várhatóan 2024 első felében bocsátja társadalmi vitára a hazai nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó elképzeléseket. A legfontosabb cél a rendszer fenntarthatóságának és hosszú távú működésének biztosítása. A kérdés az, hogy ez megoldható-e a korhatár vagy a nyugdíjjárulék emelése nélkül?
Sokkoló, mennyibe kerül a visszaváltó automaták üzembe állítása
A MOHU november végén bemutatta azokat az automatákat, amelyeknél 2024. január 1-jétől visszaválthatók lesznek a PET-palackok, a sörösdobozok és egyéb italcsomagolások. A cég jövő nyárig összesen 5-6 ezer ilyen berendezést állít üzembe a kötelező visszaváltási (DRS) rendszer indulásának keretében. A tájékoztatás szerint ennek költsége meghaladja az 50 milliárd forintot, vagyis egy automata beüzemelése nagyságrendileg 10 millió forintba kerül. Az aránytalanul magasnak tűnő összeg hallatán felmerül a kérdés, hogy nincs-e erre esetleg jobb megoldás? Mikor fog megtérülni ez a hatalmas befektetés?
A kormány visszatért a startmezőre a bizalmi vagyonkezelés szabályozásánál
Az elmúlt egy évben egy meglehetősen fordulatos történet bontakozott ki a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos jogalkotói munka tekintetében. A vonatkozó szabályozás, illetve a vagyonhoz kapcsolódó műveletek adószempontú megítélése ugyanis több módosításon esett át. A szeptember elején bevezetett szigorúbb rendelkezések alig néhány hónapig lehettek érvényben, amikor a jogalkotó egy újabb módosítással egy a korábbihoz hasonló rendszert állított vissza.
Nem lesz adóvonzata a részesedésszerzésnek a startupokban
A startupnak minősülő induló vállalkozásokban 2024. január 1-jétől a munkavállalók és a vezető tisztségviselők is adómentesen szerezhetnek részesedést. A szabálymódosítás mindenképpen üdvözlendő, hiszen egy olyan problémát oldunk meg vele, ami több mint 10 éve velünk van. Ez azonban csak egy picike eleme annak, amit annak érdekében tehetnénk, hogy a magyar jogi intézmények, akár társasági jogban, akár a javadalmazást vagy a foglalkoztatást érintő kérdésekben versenyképesek legyenek a nyugat-európai jogi intézményekkel.
Reformok kellenek a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében
Varga Mihály pénzügyminiszter november 28-án jelentette be, hogy hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet az a részletes elemzés, amelyet nemzetközi szakértők állítottak össze a magyar nyugdíjbiztosítási rendszer működéséről. Az anyagot a kormány értékelni fogja, és várhatóan 2024 első felében társadalmi vitára bocsájtja a benne megfogalmazott javaslatokat. A kiemelt cél, hogy a magyar nyugdíjrendszer működését hosszútávon is biztosítsák, a pénzügyminiszter szerint azonban sürgős beavatkozásra jelenleg nincs szükség.
Kíváncsiak vagyunk az új koncepcióra és a javaslatokra. A fő kérdés az, hogy a nyugdíjrendszer reformja megoldható-e a korhatár vagy a nyugdíjjárulék emelése nélkül?
Iparbiztonsági hozzájárulás néven új adóterhet vezet be a kormány
A parlament.hu oldalon megjelent törvénytervezet alapján az új adó az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőműveket és azokat a veszélyes anyagokkal foglalkozó magyar üzemeket érintené, amelyek környezetében lakossági riasztórendszer működik. A hozzájárulás mértéke az előző évi nettó árbevétel 0,042 százaléka, vagyis a nagy forgalmú cégek esetében ez több millió forintot jelentene.
Az intézkedés hátterében valószínűleg az áll, hogy plusz forrást biztosítsanak a katasztrófavédelemnek. Ha így van, nem vagyunk meggyőződve róla, ehhez egy új adónem bevezetése jelenti a legjobb megoldást.
Januártól jelentősen drágulnak az üzemanyagok a jövedéki adóemelés miatt
Az elmúlt években olyan mértékben gyengült a forint az euróval szemben, hogy az EU-s minimumszint alá csökkent a hazai üzemanyagokra meghatározott jövedéki adóterhek mértéke. A kormány a kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében megemelte az adó mértékét, amely egészen 420 forintos euró-árfolyamig biztosítja az elvárt szintet.
Az intézkedés hatására 2024. január 1-jétől a benzin és a dízel literének ára az áfát is ideszámítva 41,3 forinttal emelkedik. Ezzel várhatóan a régióban Magyarország büszkélkedhet majd a legmagasabb üzemanyagárakkal.
Öt uniós tagállam késlelteti a globális minimumadó bevezetését
Az Európai Bizottság bejelentése szerint 2023. december 12-től öt tagállam – Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovákia – hat egymást követő alkalommal kívánja elhalasztani a jövedelembevonási szabály (IIR) és az aluladózott nyereség szabályának (UTPR) alkalmazását 2023. december 31-től kezdődően.
Ezek a tagállamok éltek a minimális adózásról szóló irányelv (2022/2523) 50. cikke alapján biztosított lehetőséggel, amely lehetővé teszi azon tagállamok számára, amelyekben az irányelv hatálya alá tartozó csoportok legfeljebb tizenkét végső anyavállalata (UPE) található, hogy késleltessék az IIR és az UTPR alkalmazását.
Egy OnlyFans-modell érdekes elmélettel állt elő az adózásról
„Miért is kéne adót fizetnem a testrészeim után, ha úgy döntök, azzal keresek pénzt?” Ezt a kérdést fogalmazta egy nemrégiben adott nyilatkozatában az idei ausztrál felnőttipari díjátadó gála női győztese, az OnlyFans-modell Billie Beever. aki egyébként az onlyfanses tevékenységét sokszor „közszolgáltatásnak”, „jótékonykodásnak” érzi, főleg olyankor, mikor az előfizetői egyedi kéréseit teljesíti.
Az adás itt hallgatható meg:
- SPOTIFY: https://bit.ly/4704a0v
- YOUTUBE: https://youtu.be/piSSy_B34rg
- PODPAD: https://bit.ly/3tdX9eD
- APPLE PODCAST: https://bit.ly/3tjX8WA
- SOUNDCLOUD: https://bit.ly/47WRZCH
A podcast hivatalos LinkedIn csatornája exkluzív tartalmakkal:
https://linkedin.com/company/nyugtaval-podcast
A podcast hivatalos honlapja: