Jogalkotási szempontból mozgalmasan telt az elmúlt két hét: változó extraprofit adó szabályokról, a meghosszabbított 5%-os lakásáfáról, különleges munkavállalói résztulajdonosi programra vonatkozó eltérő szabályokról, valamint a 2023-as év költségvetési törvényéről is döntöttek.
Nő a kőolajbeszerzést terhelő extraprofit adó mértéke
Augusztus 1-től a Brent-Ural árkülönbözetet terhelő, 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelettel bevezetett extraprofit különadó mértéke 15 százalékponttal, 25 százalékról 40 százalékra nő.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány extraprofit adót vetett ki a Brent-Ural kőolaj közötti különbözetre. A Brent típusú nyerskőolajat az Északi-tenger vidékén bányásszák, az Ural típusú nyerskőolaj mögött oroszországi érdekeltségek állnak. A két árfolyam között drasztikus emelkedés következett be a közelmúltban, a Brent olaj ára a sokszorosára emelkedett. Az újonnan megjelent a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről szóló 279/2022 (VII. 30.) Kormányrendelet a jelentősen megemelkedett árkülönbözetre reagálhat.
Marad az 5 százalékos lakásáfa
2024. december 31-ig hosszabbították meg a lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes 5 százalékos áfakulcsot az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII.30.) Kormányrendelet szerint. A kedvező adókulcs a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított maximum 150 négyzetméter nagyságú lakásra és a maximum 300 négyzetméter nagyságú egylakásos lakóingatlanra vonatkozik.
Eltérő szabályok a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programoknál (KMRP)
Lényeges változás, hogy a KMRP-t alapító társaság ügyvezetése/felügyelőbizottságának tagja részt vehet a KMRP részére történő hozzájárulásról/visszafizetendő forrásról való döntésben, akkor is, ha az illető a programban részt vesz, vagy a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje. A döntés azonban az ügyvezetésre/ FB tagra nézve nem lehet a többi résztvevőhöz képest kedvezőbb.
Emellett további módosulás, hogy a korábbiaktól eltérően a társaságnak nem csak egyszer van lehetősége társasági hozzájárulást juttatni a KMRP szervezetnek. Ismételt hozzájárulást adhat a társaság, akár a korábbi hozzájárulástól eltérő feltételekkel, annak mértéke azonban nem haladhatja meg a korábbi hozzájárulás egy naptári évre eső összegét és a KMRP és az azt kezelő vagyonkezelő alapítvány üzleti évi működési, finanszírozási kiadásai, ráfordításai összegét.
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról szóló 273/2022 (VII. 29.) Kormányrendelettel bevezetett módosított részletszabályok alkalmazására a veszélyhelyzet fennállásáig van lehetőség.
Megjelent a 2023. évi költségvetési törvény
Elfogadta az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló 2022. évi XXV. törvényt. A törvényben szereplő adatok alapján szignifikáns adóbevétel-növekedési célt határozott meg a jogalkotó. A normaszöveg szerint az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2023. évi
a) kiadási főösszegét 33 425 828,9 millió forintban,
b) bevételi főösszegét 31 073 683,2 millió forintban,
c) hiányát 2 352 145,7 millió forintban állapítja meg.
Az államadósság mértéke a jogalkotó szerint a 2022. év végére várhatóan 76,1% mértékű, amely 2023. év végére tervezetten 73,8%-ra csökkenne.
A legfontosabb adónemek (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, társasági adó) esetében összefoglalóan elmondható, hogy nagyságrendileg 30 százalékos bevételnövekedéssel számol a Kormány. Ahogyan azt podcastunkban említettük, a növekedés számottevően meghaladja a hivatalosan becsült inflációs mértéket, így vagy az inflációs becslés nem helytálló, vagy jelentős GDP növekedés várható, esetlegesen pedig jövőbeli adóemelési tervek állhatnak e számok mögött.