Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kapcsolt vállalkozások közötti költségek, ráfordítások elszámolását, a vállalkozások transzferár képzési gyakorlatát kiemelten ellenőrzi az adóhatóság. Ezen túlmenően az adóhatóság nemcsak formálisan megvizsgálja a transzferár-dokumentációkat, hanem mélyreható tartalmi ellenőrzést is végez az adózók által megvalósított kapcsolt ügyletek tekintetében.

A jelenlegi, meglehetősen globalizált gazdaságban, ahol a multinacionális vállalkozások kiemelkedő szerepet töltenek be, a transzferárazás kulcsfontosságú kérdés az OECD és az Európai Unió napirendjén is. Annak érdekében, hogy a vállalati nyereség ott kerüljön adóztatásra, ahol a gazdasági tevékenységet ténylegesen végzik, az OECD kiadott egy 15 pontos akció tervet (BEPS – adóalap-erózió és nyereségáthelyezés). Ez a program több ponton is foglalkozik a transzferár témájával, a transzferár-dokumentációval és az országonkénti jelentéssel kapcsolatos iránymutatásokkal, a tagországok (köztük Magyarország is) pedig elkezdték implementálni az ajánlásokat saját adórendszerükbe. Ezek a lépések is arra mutatnak tehát, hogy a transzferár szabályoknak való megfelelés (ezen belül is a szokásos piaci ár alkalmazásának), valamint a mesterséges, gazdasági szempontból indokolatlan profitáthelyezés ellenőrzése továbbra is hangsúlyos szerepet fog kapni az adóhatósági vizsgálatok során.

A nemzetközi irányelvekhez történő igazodást, valamint az ellenőrzési tapasztalatok „felhasználását” jól mutatja az is, hogy a hazai transzferár-szabályozás a közelmúltban jelentősen módosult: 2018-tól teljesen új NGM rendelet alapján kötelezettek az adózók transzferár nyilvántartást készteni. Az új transzferár rendelet legfőbb újdonsága, hogy a transzferár dokumentációnak egy fődokumentumból és legalább egy helyi dokumentumból kell állnia (korábban a kétszintű nyilvántartás opcionális volt), ezeknek a dokumentumoknak pedig a korábbi előírásokhoz képest jóval több és részletesebb információt kell tartalmazniuk a multinacionális vállalatcsoportról és a vizsgálat tárgyát képező kapcsolt ügyletről. Ebből adódóan kihívást jelent, jelenthet az adózók számára az új rendeletnek történő megfelelés, a változások betartatásának ellenőrzése pedig várhatóan kiemelt adóellenőrzési terület lesz a közeljövőben.

Emellett bizonyos esetekben új ellenőrzési eszköz, illetve új információs bázis az adóhatóság kezében az OECD BEPS 13. akciótervének ajánlása alapján hazánkban is kötelezővé tett országonkénti (CbC) jelentés, amely a jelentéstételi kötelezettséggel érintett multinacionális vállalatcsoport főbb adatairól adójogrendszerenként tartalmaz információkat. Amellett, hogy az országonkénti jelentés jelentős adminisztratív terhet ró a multinacionális vállalatcsoportok tagjaira, hatással van a NAV jövőbeni transzferár-ellenőrzési gyakorlatára is.

A kapcsolódó adóhatósági szankciók pedig igen jelentősek lehetnek (ami akár a pozitív adózói besorolás elvesztéséhez is vezethet). A transzferár dokumentáció hiánya esetén ugyanis a NAV akár 2 millió forint mulasztási bírságot is kiszabhat nyilvántartásonként és évenként (ismételt jogsértés esetén 4 millió forintig, további jogsértés esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedhet a mulasztási bírság). Emellett tartalmi megállapítás esetén az adóhiány 50%-ának megfelelő adóbírság és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlék szabható ki. Továbbá az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatási, bejelentési és változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett személyt 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Szolgáltatásaink

• A kapcsoltsági viszony vizsgálata, a dokumentáció-készítési kötelezettségek feltérképezése
• Transzferár stratégiával, politikával és (akár nemzetközi) cégstruktúrákkal kapcsolatos transzferár tanácsadás, transzferár tervezés
• Transzferárazással kapcsolatos kockázatok felmérése, egyedi ügyletekkel (pl. nagyobb értékű apport, vállalatközi hitelezés, ingyenes ügylet) kapcsolatos tanácsadás
• Adatbázis-kutatás elvégzése az adóhatóság által is alkalmazott adatbázisok használatával
• Jogszabályváltozásokkal, a BEPS csomaggal, az országonkénti jelentéssel, illetve az ATA direktívával összefüggésben végzett tanácsadás
• Kapcsolt ügyletekre vonatkozó szerződések felülvizsgálata
• Szokásos piaci ár megállapítására irányuló (APA) kérelem elkészítése, képviselet ellátása a NAV előtt, előzetes egyeztetés az adóhatóság képviselőivel
• Teljes körű transzferár-dokumentációk elkészítése, felülvizsgálata
• Központilag készített transzferár nyilvántartások/riportok lokalizálása, a hazai jogszabályok és ellenőrzési gyakorlat szempontjából történő felülvizsgálata
• Az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatási, bejelentési és változásbejelentési kötelezettség teljesítésében történő segítségnyújtás
• Transzferár területen végzett adóhatósági ellenőrzések, beadandó fellebbezések és vitás kérdések esetén szakmai támogatás nyújtása, képviselet az adóhatóság előtt