Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 20 törvény módosítását foglalja magában annak érdekében, hogy javítsa a gazdálkodók felvásárlókkal szembeni alkupozícióit. A termelővédelmi törvénycsomag másik kiemelt célja, hogy arányosabb jövedelemeloszlás alakuljon ki a növénytermelés és állattenyésztés területén.
A javaslatból a Szakmaközi törvény (a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény) módosításait érdemes kiemelni. Ezek újításait négy sarkalatos pontban lehet összefoglalni.
Bírsággal sújtható a fizetési határidő átlépése
A módosítás hatálybalépését követően a fizetési határidők be nem tartása (azaz 30 napot meghaladó késedelmes fizetés) a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiszabandó bírságot von maga után. Ennek mértéke a meg nem fizetett ellenérték tíz százaléka, de legalább egymillió forint. Megjegyzendő az is, hogy a bírságtól függetlenül késedelmes fizetés esetén a fizetendő késedelmi kamat minimuma a jegybanki alapkamat kétszerese.
A termelővédelmi törvénycsomag kockázatmegosztási rendelkezései
Bizonyos betakarítás előtt megkötött szerződéseknek kockázatmegosztási rendelkezéseket kell tartalmaznia. Ilyen szerződésnek számít a mezőgazdasági vállalkozási szerződés, a termék vetése (gyümölcs esetén fejlődésnek indulása) előtt kötött, illetve a haszonállat telepítése, tenyésztésbe vétele előtt kötött adásvételi szerződés.
Ezeknek a szerződéseknek tartalmazniuk kell a kockázatok ellentételezésének módját. Ezen felül a mezőgazdasági vállalkozási szerződés esetén a szövegezésükbe kell még foglalni:
- a mennyiségcsökkenés határértékeit (szaporítóanyag mennyiség vagy élőállat darabszám) és következményeit,
- a szaporítóanyag szavatosságát,
- felelősségi rendelkezéseket,
- az inputanyagok minőségének biztosítását,
- az áru átvételének ütemezését,
- az elállás feltételeit, és a vis maior rendelkezéseket is.
Ha a felsoroltak nem kerülnek bele a szerződésbe, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv bírsággal sújtja. Ez maximum a vevőnek az előző évi nettó árbevételének tíz százaléka lehet, és tízezer forinttól legfeljebb tízmillió forintig mozoghat.
Termeltetői szerződés
A javaslat nevesíti a termeltetői szerződést, amellyel kapcsolatban még nem világos, hogy kiegészíti-e a Ptk. 6:233.§-ában meghatározott szerződéstípust, vagy egy új szerződéstípus bevezetését jelenti.
A termeltetői szerződésben két fél szerepel: a termelő és a termeltető. Utóbbi egy meghatározott tevékenységet folytató, pl. élelmiszer gyártásával vagy mezőgazdasági termékek, mezőgazdasági nyersanyag nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás lehet. A szerződés akkor minősül termeltetői szerződésnek, ha kölcsönös kötelezettségvállalásokat tartalmaz az ár megfizetésén túlmenően is (a felek tevékenységének összehangolása érdekében).
Az ágazati szakmaközi szervezetek (amelyik ágazatban ilyen nincs, ott az Agrárkamara) termeltetői mintaszerződéseket hagyhatnak jóvá. A kölcsönös kötelezettségvállalások termékek szolgáltatásával és olyan termékek termelésével, előállításával kapcsolatosak, amelyek szállítási kötelezettséggel érintettek. Érdemes kiemelni azonban, hogy egyéb háttérmegállapodás nem köthető a termeltetői szerződés mellett. Fontos tudnivaló még, hogy a szerződésekről a Nemzeti Kifizető Ügynökség nyilvántartást fog vezetni, amelyet a szerződések lejártától számított 10 évig őriz.
Tulajdonosi és tisztségviselői megkötések
Nem lehet tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző vállalkozásnak az, aki korábban ugyanilyen vállalkozás tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként nem fizette meg a megkapott áruk ellenértékét. Abban az esetben sem tölthet be tulajdonosi vagy vezető tisztségviselői szerepet az, aki a felszámolási vagy végelszámolási eljárást megelőzően a megkapott áruk ellenértékének fedezetét is elvonta, és ebben a felelősségét az arra hatáskörrel rendelkező szerv megállapította.
A termelővédelmi törvénycsomag hatálybalépése
A fenti módosítások a javaslat elfogadása esetén két ütemben, 2024. július 1-től és 2025. január 1-től lépnek hatályba. Ezt követően várható a miniszteri rendelet kibocsátása, amelyben meghatározzák a szerződések kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályokat, illetve a mezőgazdasági termeltetői szerződés, a termeltetői nyilvántartás és adatszolgáltatás részletes szabályait.
Szerző: dr. Komáromi András, az SZKT Andersen partnere