December 23-án hirdették ki, vagyis kis túlzással a karácsonyfa alá érkezett a 2026. január 1-jétől hatályba lépő minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló rendelet. Azon túl, hogy a minimálbéren vagy garantált bérminimumon lévő munkavállalók után megnövekednek a munkáltatók közterhei, a változás számos ponton hatással van az adórendszerre, mivel több kedvezmény vagy értékhatár a minimálbér mértékéhez kötött. Ezen túl pedig a novemberben kihirdetett adócsomag rendelkezései is érintenek egyes, a minimálbér összegéhez kötött tételeket. Az alábbi cikkben ezeket az eseteket foglaltuk össze.
Hogyan változik a minimálbér 2026-ban?
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi minimálbére 2026 januárjától 322 800 Ft lesz, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére megállapított garantált bérminimum pedig 373 200 Ft-ra nő.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a társadalombiztosítási rendszerben az ellátások kapcsán (pl. gyermekgondozási díj, táppénz) és az adórendszerben sem egységes a minimálbérre történő hivatkozás. Vagyis az, hogy mikori minimálbért szükséges figyelembe venni, vagy beleértendő-e a fogalomba a garantált bérminimum is. Az időbeliséget tekintve ugyanis jellemzően az adott hónap első napján vagy az adott év első napján hatályos minimálbérrel kell számolni, azonban van, hogy a mindenkori minimálbér az irányadó, más esetben a jogosultság kezdetének vagy a juttatás folyósításának napján érvényes minimálbért szükséges alkalmazni. A korábbi évek során előfordult, hogy erre kiemelt figyelmet kellett fordítani, amikor nem január 1-jétől volt hatályos az alkalmazandó minimálbér / garantált bérminimum. Idén azonban még 2025-ben kihirdették a rendeletet, és nem hozták előrébb a megemelkedett mértékű minimálbér / garantált bérminimum alkalmazásának kötelezettségét sem.
Az alábbiakban elemezzük (néhol jövedelem-kategóriánként vagy az alkalmazott adózási mód függvényében), hogy milyen jelentősebb értékhatár változásokat hoz magával a minimálbér / garantált bérminimum emelkedése.
A minimálbér-változás hatása a nem pénzbeni juttatásokra és adókedvezményekre
A teljesség igénye nélkül ebben a blokkban a legjelentősebb, sokakat érintő változásokat gyűjtöttük össze:
- Sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásra irányuló juttatások, illetve állatkerti belépőjegyek, bérletek (kategóriánkként külön-külön) a minimálbér összegéig, azaz 2026-ban 322 800 Ft-ig adhatóak adómentesen.
- Az évente legfeljebb három alkalommal adható csekély értékű ajándék értékhatára is változott a minimálbér növekedésével. Ha a juttatás egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát, tehát 2026-ban a 32 280 Ft-ot, az ajándék egyes meghatározott juttatásként lehet adóköteles.
- Amennyiben egyidejűleg több munkavállaló vagy üzleti partner számára szervezett, túlnyomórészt vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ajándéktárgyak átadására kerül sor, és az átadott ajándékok értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, tehát 2026-ban a 80 700 Ft-ot, akkor ezen juttatás szintén egyes meghatározott juttatásnak minősíthető.
- Személyi kedvezmény (erről szóló igazolás vagy határozat birtokában a külön rendeletben meghatározott súlyos fogyatékosság kapcsán) jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadára érvényesíthető, száz forintra kerekítve. Ez jövő évben havi szinten 107 600 Ft adóalap kedvezményt, azaz 16 140 Ft személyi jövedelemadó megtakarítását jelent.
Munkaviszony, megbízási jogviszony
A minimálbér / garantált bérminimum változásának több ponton is jelentős hatása van a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak adó- és társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban: „TB”) terheire, melyeket az alábbiakban részleteztünk:
- Sokakat érint, hogy a díjazásra irányuló egyéb jogviszonyban lévők (megbízási jogviszonyban lévők például) csak akkor biztosítottak (azaz TB fizetésre kötelezettek), ha jövedelmük meghaladja a minimálbér 30%-át, illetve napi arányosítással annak harmincad részét. Tehát megbízási tevékenység esetén ennek havi szintű összege 96 840 Ft-ra növekszik. Megjegyezzük, hogy 2026. január 1-jétől az ún. tartós megbízási jogviszony esetén a 30%-os értékhatárra nem kell figyelemmel lenni, ez esetben a megbízott – a munkaviszonyhoz hasonlóan – mindenképpen biztosítottá válik.
- Változott az olyan munkabérelőlegként maximálisan folyósítható összeg értékhatára is, melyre még nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat. Tehát ha a munkabérelőleget hat hónapon belül visszafizetik és az a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét nem haladja meg, vagyis 2026-os folyósítás esetén az 1 614 000 Ft-ot, akkor nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani.
- A szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmények igénybe vehető maximális mértéke is sok esetben a minimálbérhez vagy annak kétszereséhez kötött. Az alábbiakban felsorolás jelleggel vettük számba a 2026-ban maximálisan érvényesíthető kedvezmények havi összegét munkaviszony esetén:
- A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 20 982 Ft;
- A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a foglalkoztatás időtartamának függvényében: 41 964 Ft tizenkét hónapig, majd 20 982 Ft további hat hónapig;
- A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a foglalkoztatás időtartamának függvényében: 41 964 Ft az első három évben, majd 20 982 Ft a negyedik és az ötödik évben;
- A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 83 928 Ft;
- Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 83 928 Ft.
A minimálbér-változás hatása az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szerinti adózást választó magánszemélyek is érzékelhetik a minimálbér változásának hatását. Az EKHO szerint adóztatható jövedelem legtöbb foglalkozásra érvényes 60 millió Ft-os maximális határa ahhoz kötött, hogy az adóévben legalább az éves minimálbér után (2026-ban ez 3 873 600 Ft) megfizetik-e az általános szabályok szerint a közterheket. Amennyiben kisebb összeg után fizetik meg, az EKHO értékhatára arányosan csökken. Továbbá ezen adónem választása esetén a munkáltató köteles a minimálbér mértékéig, tehát 322 800 Ft-ig az általános szabályok szerinti közterheket vonni a munkavállalótól (kivéve, ha más jövedelmére már ez a feltétel igazoltan teljesült).
Tőkejövedelmek
Bizonyos tőkejövedelmeket (pl. vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem) meghatározott mértékig szocho kötelezettség terhel. Tekintettel arra, hogy ezen kötelezettség alapjának a felső határa a minimálbér huszonnégyszereséhez kötött, változik ez az összeg is. Eszerint tehát 2026-ban a felsorolt tőkejövedelmek tekintetében 1 007 136 Ft lesz a fizetendő szocho maximuma.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás mentesített keretösszege, valamint a fizetendő adóé is a minimálbérhez kötött. 2026-ban a napi tételesen fizetendő adó összege mezőgazdasági idénymunka esetén 120 napig 2 400 Ft (a minimálbér 0,75%-a), további 90 napig pedig 3 600 Ft (a minimálbér 1,125%-a) lesz. Turisztikai idénymunka esetén a napi tételes adó 2 400 Ft (a minimálbér 0,75%-a), alkalmi munka esetén 4 800 Ft (a minimálbér 1,5%-a), filmipari statiszta esetén pedig 9 700 Ft (a minimálbér 3%-a) lesz.
Változik a mentesített összeg is, ami alatt nem kell szja-t fizetni. Ez napi szinten a garantált bérminimum alkalmazása esetén 22 308 Ft, minimálbér alkalmazása esetén 19 305 Ft lesz 2026-ban. A filmipari statiszták maximális díjazása is a minimálbérhez kötött: eszerint az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait napi 38 700 Ft-os nettó jövedelemig lehet alkalmazni.
Átalányadózó egyéni vállalkozó
Átalányadózó egyéni vállalkozók életében is évről évre jelentős változást hoz a minimálbér / garantált bérminimum növekedése:
- Az átalányadózás választásának abszolút értékhatára is nőni fog. Kizárólag kiskereskedelmi és (2025-től) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői és egyéb tevékenység végzése esetén a bevételi értékhatár az éves minimálbér 50-szerese, azaz 2026-ban 193 680 000 Ft. Míg minden más tevékenység esetén az éves minimálbér 10-szerese, tehát 2026-ban 38 736 000 Ft.
- Szja-mentes az átalányadózók jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, tehát jövő évben 1 936 800 Ft.
- Megjegyezzük, hogy a 40%-os költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó költséghányad két lépcsőben megemelésre kerül az őszi adócsomag eredményeként. 2026. január 1-jétől jövedelmüket így a bevételből 45%, majd 2027. január 1-jétől 50% költséghányad levonásával állapíthatják meg az eddig alkalmazott 40% helyett.
- Az szja-mentes jövedelem határ emelkedése a – jövőre már 40% helyett – 45%-os költségátalányt alkalmazó vállalkozók esetén 3 521 455 Ft-os, 80%-ot alkalmazók esetén 9 684 000 Ft-os, míg 90%-os költséghányad alkalmazására jogosultak esetén 19 368 000 Ft-os szja-mentes bevételt jelent.
Az őszi adócsomag eredményeképp változott az egyéni vállalkozók járulék, illetve szocho megállapítási szabálya is. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók havonta legalább a minimálbérhez / garantált bérminimumhoz kötötten kötelesek megfizetni a minimumjárulékot, illetve szochot. Míg szocho esetén emelt összegű alapra kellett megfizetni az adót, 2026. január 1-jétől a TB és a szocho kötelezettség alapja is minimum a hó elején érvényes minimálbér / garantált bérminimum 100%-a (napi arányosítás esetén harmincad része) lesz.
Eszerint szakképesítést nem igénylő tevékenységet végzők esetén (kedvezmények érvényesítése nélkül) a havonta minimum fizetendő TB 59 718 Ft, a szocho pedig 41 964 Ft. A garantált bérminimum alkalmazása esetén a havi TB kötelezettség minimum összege 69 042 Ft, a szocho kötelezettségé pedig 48 516 Ft. Bár a kötelezettséget havi szinten kell megállapítani, a fizetési kötelezettség három havonta teljesítendő.
A minimálbér és a társas vállalkozó
- A biztosított társas vállalkozó (aki pl. nem munkaviszonyban ügyvezető és tag is egy Kft.-ben, vagy jogviszony nélkül személyesen közreműködő tag) járulékalapja havonta legalább a minimálbér, tehát jövőre 322 800 Ft, garantált bérminimum kötelező alkalmazása esetén 373 200 Ft. A szocho alapjának a minimális összege az őszi változás értelmében továbbra is a havi minimálbérhez kötött, de annak csak a 100%-a, azaz legalább 322 800 Ft, garantált bérminimum kötelező alkalmazása esetén pedig 373 200 Ft.
- A szocho kedvezmények közül a vállalkozásukban személyesen munkát végző, vagy ügyvezetőként eljáró tulajdonosokat is érintheti, hogy a megváltozott munkaképességű tag után nőni fog az érvényesíthető adókedvezmény maximuma 83 928 Ft-ra.
Az Andersen adótanácsadói a Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast legutóbbi adásában is foglalkoztak a minimálbér-emelésének hatásaival. A beszélgetés az alábbi videóban tekinthető / hallgatható meg.
Szerzők: Csikós Veronika (vezető menedzser) & Nagy Bíborka (szenior adótanácsadó)