SZÉP-kártya: új zseb és rugalmasabb felhasználás

A megszavazott őszi adócsomag a SZÉP-kártya tekintetében több fontos szabálymódosításnak is megágyazott. Aktív Magyarok néven új zseb nyílik rajta, az egyenleg fele lakásfelújításra is fordítható, míg a kártya digitalizált formában is elérhető lesz. Az új szabályok részleteit tartalmazó kormányrendelet-módosítási tervezeteket november 26-án bocsátották társadalmi egyeztetésre.

Új béren kívüli juttatásként nyitják meg 2025. január 1-jétől a SZÉP-Kártya (Széchenyi Pihenő Kártya) Aktív Magyarok nevű zsebét, amelyre a munkáltatók maximum havi 10 ezer forintot utalhatnak. Ezzel 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő a kártyán keresztül évente fizethető összeg. Az új zsebről kifejezetten az aktív életmóddal, sportolással kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke fizethető ki. Ebbe a kategóriába tartozik a szabadidős vagy sporteszközök kölcsönzése, a sport vagy szabadidős képzések és a sportegyesületi tevékenység finanszírozására is. A vonatkozó kormányrendelet módosítási tervezete tételesen, TEÁOR számokkal megjelölve sorolja fel ezeket a szolgáltatásokat és tevékenységi köröket.

A Gazdaságvédelmi Akciótervben meghirdetettekkel összhangban a SZÉP-kártya számlán 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025-ben utalt munkáltatói támogatás 50%-a 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. Az Aktív Magyarok zsebhez hasonlóan a rendeletmódosítás tervezete itt is felsorolja azokat az anyagokat és eszközöket, amelyeket erre célra lehet megvásárolni a kártya segítségével. Ezek a következők:

  • vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem,
  • bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem,
  • iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem.

Bár nem közvetlenül a SZÉP-kártyához köthető, de mégis témába vágó változás az elfogadott őszi adócsomag egyik rendelkezése. Ennek értelmében új béren kívüli juttatásnak minősül a 35 év alatti munkavállalónak lakhatási támogatásként nyújtott, a lakás bérleti díjára vagy lakáscélú hitel törlesztésére fordítható támogatás. Ennek havi mértéke nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.

A megjelent jogszabálytervezet egyik új rendelkezésének célja, hogy a SZÉP-kártya a jövőben ne csak fizikai formában legyen elérhető, hanem infokommunikációs eszközre is digitalizálható legyen. A jogalkotó megfogalmazása szerint a Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak olyan műanyag formájú és infokommunikációs eszközre digitalizálható készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely

  • a kártyabirtokos számára lehetővé teszi a fizetési megbízások megtételét,
  • elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a fizetési megbízások megtételére.

A kibocsátó pénzintézetek közül a K&H már idén tavasz óta rendelkezik a SZÉP-Kártya digitalizált változatával. A rendeletmódosítás most az OTP-t és az MBH-t is erre kötelezné. Ezt, vagyis a digitalizálhatóságot az új szabályok január 1-jei hatályba lépések előtt kibocsátott kártyák esetében 2025. szeptember 1-jétől kellene biztosítani.

A Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásáról és a cafeteria rendszer átalakításáról a magyar kormány 2011 márciusában döntött. A 2012 januárjától elindult új rendszerben a munkáltatók évi 450 forintos értékben utalhattak béren kívüli juttatást a munkavállalóknak járulékmentesen, kedvező adózással. Erre a SZÉP-kártyán három lehetséges alszámla állt rendelkezésre: szálláshelyek (225 eFt kerettel), meleg étkezés (150 eFt) és rekreációs szolgáltatások (75 eFt).

Az azóta eltelt időszakban több nagyobb változás, irányváltás is történt a vonatkozó szabályozásban:

  • 2018-ban a kártyákra utalt, fel nem használt összegek elköltésének ösztönzése érdekében lépett életbe egy szabály. Ennek értelmében a kártya kibocsátója a fel nem használt összeg erejéig díjat számolhatott fel.
  • 2020-ban a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében 4 százalékra csökkentették a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját. Emellett ideiglenesen megemelték a keretösszegeket: 800 ezer forintra a versenyszférában, 400 ezer forintra a közszférában.
  • 2021-ben ideiglenesen lehetővé tették a szabad átjárást az egyes alszámlák között. A munkavállalók így bármelyik zsebből fizethettek a szálláshelyért, a vendéglátásért vagy a szabadidős szolgáltatásokért. Az intézkedés egyik célja az volt, hogy ne ragadjon nagyobb pénzmennyiség a SZÉP-kártyákon. Egy másik kiemelt cél volt, hogy az el nem költhető összegek olyan ágazatokba jussanak el, amelyek leginkább kitettek a koronavírus-járványnak. Ilyen volt például a turizmus.
  • A 2022 végén meghirdetett turisztikai akcióterv egyik pontja értelmében eltörölték a SZÉP-kártya különböző alszámláit, és a rendelkezésre álló forrásokat valamennyi területen felhasználhatóvá tették.
  • 2023-ban év végéig ideiglenesen lehetővé tették, hogy hideg élelmet is lehessen vásárolni a kártyával (a dohány és alkoholtermékek kivételével). Másrészről ebben az időszakban a munkáltatók a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül további 200 ezer forintot utalhattak a munkavállalóik SZÉP-kártyáira béren kívüli juttatásként.

A 2025-ben hatályba lépő fontosabb adójogszabály-változásokat ebben a cikkben foglaltuk össze.

Szerző: Götz Attila (PR és kommunikációs szakértő)