A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint már februárban sor kerül az első adategyeztetési eljárások lefolytatására. Az új eljárástípussal az adóhatóság lehetőséget kínál az adózóknak a feltárt adateltérések tisztázására, de szigorú szankcióval sújtja azokat, akik nem reagálnak az ezzel kapcsolatos felhívásra.
Az adategyeztetési eljárás egy új adóhatósági eljárástípus, amelyet először a 2024. október 16-án társadalmi egyeztetésre bocsátott őszi adócsomag nevesített. Az Országgyűlés által megszavazott szabályai 2025. január 1-jén léptek hatályba.
Mi az adategyeztetési eljárás célja?
Az új eljárástípusban, amennyiben az adóhatóság az adózó és/vagy a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban hiányosságot, eltérést tár fel, az adózót a feltárt hiányosságok, eltérések tisztázására hívja fel. Erre a felhívástól számított 15 nap áll rendelkezésére. Ezt követően az adóhatóság megvizsgálja az elvégzett módosításokat, és értesíti az adózókat az adategyeztetés eredményéről.
Lépcsőzetes szankciórendszer
Fontos kiemelni, hogy az adózónak kötelessége részt vennie az adategyeztetési eljárásban. Ha figyelmen kívül hagyja az adóhatóság ezzel kapcsolatos felhívását, értesítését, mulasztási bírságra számíthat, amelynek tételei lépcsőzetesen emelkednek. A 15 napos határidő elmulasztásakor 300 000 forint a bírság kiszabott összege, amely az újabb felhívás 15 napos határidejének letelte után plusz 100 000 forinttal emelkedik. Amennyiben az adózó a harmadik lépcsőben megismételt felhívásra sem reagál (szintén 15 napos határidővel), akkor 500 000 forint bírság szabható ki rá.
A válaszadás sokadszorra történő elmaradását az adóhatóság várhatóan „keringőre való felhívásként” értelmezi majd, és adóellenőrzést indít az adózóval szemben. A mulasztási bírságokon túlmenően is fontos tehát, hogy az adózók komolyan vegyék az új eljárást.
Az adóhatóság megnyomta a start gombot
A NAV most egy közleményben hívta fel az érintettek figyelmét arra, hogy rövid időn belül elindítja a vállalkozásokat célzó első adategyeztetési eljárásokat. A sajtóanyag szövegében idézett Vágujhelyi Ferenc, az adóhatóság elnöke kiemeli, hogy „az újfajta – adózókat partnerként kezelő, transzparens – eljárással a csalárd adózók is könnyen kiszűrhetők”. Egyben hozzáteszi, hogy „a vállalkozások is nyernek vele, hiszen az adatelérés okát nem egy revizori ellenőrzésben kell tisztázni, hanem egy egyszerű, online eljárásban, ahol csak a hiba típusát kell megjelölni”.
A NAV elnöke emlékeztetett arra is, hogy az adóhivatal egyre több adatra lát rá, és a kockázatelemzés is egyre pontosabb. Jelenleg a revizorok jellemzően ellenőrzés során tárják fel, hogy tévedés, elírás vagy szándékos adóeltitkolás áll az eltérő adatok mögött. Az új adategyeztetési eljárás ezen változtat.