Jóllehet csak alig másfél évvel ezelőtt indult el az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, közkeletű nevén a karbonvám (CBAM) átmeneti időszaka, máris nagy változások előtt áll a rendszer. Az Európai Bizottság javaslata szerint az uniós importőrök mintegy 90 százaléka kapna felmentést a kötelezettségek alól úgy, hogy a kibocsátás 99 százalékára továbbra is kiterjedne a vonatkozó szabályok hatálya.
Az Európai Bizottság február végén Omnibus néven egy új, nagyszabású javaslatcsomagot fogadott el az uniós szabályok racionalizálása, a versenyképesség fellendítése és további beruházási kapacitások felszabadítása érdekében. Az erről kiadott kommüniké szerint a szervezet legfőbb célkitűzése, hogy „példátlan mértékű egyszerűsítést valósítson meg azáltal, hogy megbízatásának végéig legalább 25%-kal – a kkv-k esetében pedig legalább 35%-kal – csökkenti az adminisztratív terheket”. A csomag fontos részét képezi az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra (CBAM, karbonvám) vonatkozó szabályok jelentős módosítása.
Kevesen szennyeznek sokat
A karbonvám szabályozás bevezetésének átmeneti időszaka 2023. október 1-jén kezdődött. Az azóta eltelt közel másfél év alatt világossá vált, hogy az importőrök számára a CBAM-kötelezettségek teljesítéséből eredő adminisztratív teher jelentősen meghaladja a környezeti és szabályozási előnyöket. A 2025 végéig tartó „tesztidőszak” pont azt a célt szolgálja, hogy az ilyen jellegű tervezési hibák, gyermekbetegségek a működési tapasztalatok birtokában kiderüljenek, így legyen idő és lehetőség a korrekcióra.
Az Európai Bizottság egyszerűsítési terve alapvetően arra a megállapításra épül, hogy a CO2 (szén-dioxid) kibocsátás (beágyazott kibocsátás formájában) túlnyomó többségéért a nagyobb cégek (importőrök) a felelősek. Ebből kifolyólag felesleges mindenki számára előírni a kötelezettségeket és fenntartani a súlyos adminisztrációs terheket.
Az egyszerűsítési terv lényege
A javaslatcsomag értelmében a kisebb importőrök (javarészt kkv-k és magánszemélyek) mentesülnének a karbonvám által előírt kötelezettségek alól (adminisztráció, jelentéstétel, kvótavásárlás). Olyan gazdasági szereplők tartoznának ebbe a körbe, amelyek kis mennyiséget hoznak be az unió területére a mechanizmus hatálya alá tartozó árukból és termékekből, vagyis import tevékenységükhöz csak elenyésző mértékű beágyazott kibocsátás köthető.
A mentesítéshez egy 50 tonnás (de minimis) behozatali küszöbértéket vezetnének be, ami átlagosan kb. 80 tonna CO2-egyenértéknek felel meg. Azok az importőrök kapnának felmentést, amelyek éves szinten ennél kevesebb érintett árut és terméket hoznak be az unió területére. A számítások alapján ezzel mintegy 182 000 gazdasági szereplő esetében, vagyis az importőrök közel 90 százalékánál szűnne meg a karbonvám kötelezettség, miközben a mechanizmus hatálya továbbra is lefedné a kibocsátás legalább 99 százalékát.
Fontos megjegyezni, hogy ennek a magas lefedettségnek a biztosítása érdekében az 50 tonnás küszöbértéket folyamatosan felülvizsgálnák, és a későbbiekben a kereskedelmi minták vagy a kibocsátási intenzitás változása függvényében korrigálnák.
Milyen változások lesznek még?
Az elfogadott javaslatcsomag azon importőrök számára is tartalmaz fontos tételeket, amelyek továbbra is a CBAM hatálya alatt maradnak. Többek között könnyebbé válna a jelentéstételi követelményeknek való megfelelés és egyszerűsödne a nyilatkozattevők engedélyezési folyamata.
A felsoroltakon túl egyszerűsíteni kívánják az alapértelmezett értékek meghatározásának módját is, ha az exportáló országra vonatkozó megbízható adatok nem állnak rendelkezésre egy bizonyos árutípusra vonatkozóan. Ilyen esetekben az alapértelmezett értéket azon tíz legnagyobb kibocsátási intenzitású exportáló ország átlagos kibocsátási intenzitásának szintjén kell meghatározni, amelyekre vonatkozóan megbízható adatok állnak rendelkezésre. Ez megfelelő átlag a CBAM környezetvédelmi célkitűzésének biztosításához.
Egy évvel később kezdődne a 2026-os kvóták értékesítése
A javaslatcsomag megalkotói arra is figyelmet fordítottak, hogy az érintett vállalkozásoknak elegendő idejük legyen a felkészülésre a módosított kötelezettségeknek való megfelelés tekintetében. Ennek érdekében az eredeti ütemtervhez képest egy évvel később, 2027-ben kezdődne csak meg a CBAM-tanúsítványok értékesítése a 2026-ban importált árukba ágyazott kibocsátásokra vonatkozóan. A javaslat szerint a 2027-ben megvásárolt tanúsítványok ára tükrözni fogja az EU ETS kibocsátási egységek 2026-os árát.
Szükség van az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyására is
Összességében elmondható, hogy a szabálymódosításokkal és a folyamatok racionalizálásával a Bizottság hosszú távon szeretné hatékonyabbá tenni a karbonvám rendszerét. A távlati tervek között szerepel az is, hogy a mechanizmus hatályát kiterjesztik más termékkörökre, így például a polimerekre is (műanyagok), sőt, a késztermékek gyártása is célkeresztben van. Az ezzel kapcsolatos jogalkotási javaslatokat várhatóan 2026 elején nyújtják be.
Ami a mostani csomagot illeti, azt hamarosan az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztik megfontolásra és elfogadásra.