A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. április 23-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tavaszi adócsomag tervezetét, amely nem csak 2026-ban, hanem már 2025-ben életbelépő tervezett adóváltozásokat is tartalmaz. Véleményezésre május 1-ig szabott határidőt a jogalkotó.
A tervezet szövege alapján az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy várhatóan milyen fontosabb adójogszabály-változások lépnek életbe 2025-ben és 2026-ban.
A 2025-ös tavaszi adócsomag személyi jövedelemadót érintő változásai
A korábbi évekhez hasonlóan idén is ez a kategória teszi ki az adócsomag hangsúlyos részét.
Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy nem ebben a csomagban, hanem külön törvényben fogják szabályozni, hogy a 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Ezzel a rendelkezéssel a CSED teljesen adó- és járulékmentessé válna, tehát a juttatás 100%-át megkapná a jogosult. A külön törvényjavaslat szerint – és az Szja tv.-re vonatkozó társadalmi egyeztetésen lévő módosító javaslattal összhangban – nyilatkozat alapján már év közben, adóalap hiányában is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény ezen összegek után is.
Ezen felül 2026. január 1-jétől szintén külön törvényben szabályoznák a 30 év alatti anyák kedvezményét (a meglévő rendelkezésekhez képest) azzal a jelentős módosítással, hogy a bizonyos jövedelemtípusokra érvényesíthető kedvezménynek – hasonlóan a többgyermekes anyák kedvezményéhez – nem lenne felső korlátja a nemzetgazdasági szintű havi bruttó átlagbér. További lényegi változtatás, hogy nem csak 25 év feletti életkor esetén lehetne igénybe vehető a kedvezmény.
Ahogy korábbi cikkünkben már írtunk róla, az édesanya korától és a gyermekek számától függően több fázisban, külön törvényekben vezetnék be a legalább két gyermeket nevelő anyák adómentességét is.
A fenti, családok támogatását szolgáló rendelkezésekhez kapcsolódóan vált szükségessé az Szja törvény adóalap-kedvezmény rendszerének felülvizsgálata és a részletszabályok kiegészítése. Ennek megfelelően a tervezett tavaszi adócsomag módosításokat tartalmaz az adóalap-kedvezmények érvényesítésének sorrendiségére, az adóelőleg nyilatkozatra, a különbözeti bírságra és az igazolások kiállítására vonatkozóan.
A társasági adózást érintő változások
A társasági adót illetően a javaslat alapján a jogalkotó pontosítaná, hogy a határokon átnyúló átalakulás következtében szerzett részesedés is nyilvántartásba vehető az adóhatóságnál bejelentett részesedésként. Ezen kívül a törvény kiegészülne a leválás jogintézményével kapcsolatos rendelkezésekkel: arra a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó szabályok lennének alkalmazandók. Emellett emelkedne a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap csökkentő tétel maximális értéke. A javaslat legfeljebb 150 millió forintot engedne figyelembe venni a kutatóintézettel, kutatóhellyel közösen végett K+F tevékenység esetén (a jelenlegi 50 millió forint helyett). A helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok kikerülnének azon ingatlanok köréből, amelyekhez kapcsolódóan műemlékvédelmi adóalap kedvezmény vehető igénybe.
Pontosítanák, hogy nem kell alkalmazni a KIVA alanyiság megszűnésére vonatkozó adóalap megállapítási szabályokat, ha az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, és az adózó ismételten a kisvállalati adóalanyiságot választja.
A tervezet szerint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóalanyiságról a belföldi csoporttagnak vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek a jövőben már nem az adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül kell bejelentést tennie az adóhatóság részére. Erre a jövőben az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig lesz lehetősége.
A számviteli törvényt érintő változások
Tervezett változás, hogy az adófizetési kötelezettséggel szemben passzív időbeli elhatárolásként kell majd kimutatni a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben. Ezt a változást először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kellene alkalmazni, azonban már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.
Az általános forgalmi adót érintő változások
A jogalkotó kötelező nyilatkozattételt írna elő az energiahordozók fordított adózás alá eső értékesítése kapcsán. A javaslat értelmében ugyanis amennyiben az adóalany-kereskedő részére a Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli gáz, hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia értékesítése történik, úgy a terméket beszerző adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a termék értékesítőjének arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül (másképp fogalmazva: a termék majd továbbértékesítési célt szolgál).
Fontos megjegyezni ezzel kapcsolatosan, hogy 2025. január 1-jétől a Közösségen belüli termékértékesítésen túl a belföldi ügyletek kapcsán is fordított adózás alá esik az adóalanyi minőségben folytatott földgáz-értékesítés. Erre a módosításra a korábban meghonosodott csalárd gyakorlatok miatt volt szükség.
Az alanyi adómentességet illetően a törvényjavaslat tartalmazza a 2025-ös év elején már kormányrendeletben (5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet) meghirdetett szabályokat az alanyi mentesség felső határának változása kapcsán. A módosítás értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszegre módosult.
Pontosítást is tartalmaz a törvényjavaslat, mely szerint az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el ilyen minőségében az adózó az Áfa tv. 11. és 12. § szerinti termékértékesítések esetén, amennyiben annak tárgya új közlekedési eszköz. Vagyis előbbi olyan kivételes ügyletnek minősül, amelyet az alanyi adómentes adóalanynak – függetlenül adómentes státuszától – kivételesen mégis áfakötelesen kell kezelnie.
A módosító javaslat értelmében bővülne az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége. Ennek módjáról az Áfa törvénybe újonnan beépülő 11. számú melléklet ad bővebb iránymutatást. Pontosítja továbbá a rendelkezés, hogy mely Áfa törvény szerinti melléklet alapulvételével szükséges az adatszolgáltatást teljesíteni.
Az új rendelkezések értelmében az adóhatóság felhasználhatná a nyugtaadási kötelezettség, valamint a 10. (összesítő jelentés) és 11. számú melléklet (nyugta-és számla adatszolgáltatás) szerinti adatokat az Adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához az adó megállapításához való jog elévülési idején belül (annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el ezen jog, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni).
Az összesítő jelentést érintően a módosítás rendezi azon helyzeteket, amelyek során az adóalany a jogelődje által teljesített gazdasági eseményről szolgáltat adatot. E tekintetben az adóalanynak a jogelőd adószámáról is adatot kell szolgáltatnia. Csoportos adóalany által teljesített gazdasági esemény kapcsán pedig azon csoporttag adószáma kapcsán is adatot kell szolgáltatni, amely az ügyletben részt vett.
A módosító javaslat szerint az Áfa törvény 11. számú melléklete, melyet a törvény 2025. július 1-jétől hatályos állapota tartalmaz majd (2023. évi LXXXIII. törvény 66. §, 7. melléklet alapján), a nyugta-és számla adatszolgáltatás további részletes szabályaival egészülne ki.
Ennek értelmében az adóalany az e-nyugtákról és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok kapcsán az Áfa törvény által megállapított kötelező adatairól, azok kiállításával egyidejűleg, rendszeresen szolgáltat adatot az adóhatóság felé.
A javaslat szerint az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat (kivéve a pénztárgéppel kiállított nyugtákat, az e-nyugtákat, és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat), az Áfa törvény szerinti kötelező adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni.
A 2025-ös tavaszi adócsomag egyéb tervezett változásai
Az illetékeket érintő új rendelkezés szerint visszterhes vagyonátruházási illetékmentes lesz a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész.
Az adóeljárásokat érintően fontosabb tervezett változás, hogy a megbízható adózókra vonatkozó 180 napos ellenőrzési határidő egyes esetekben 365 napra nőhet. Változnak továbbá a feltételes adómegállapítási eljárásra vonatkozó díjak: típusszerződés esetén 10 millió forintról 12 millió forintra, a típusszerződésre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 16 millió forintra nő. Egyéb esetben a 8 millió forintos, illetve a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén fizetendő 12 millió forintos díjtétel 10 millió forintra, illetve 14 millió forintra nő. A feltételes adómegállapítással kapcsolatosan ismételten lehetőség lesz előzetes konzultációra, amelynek díja konzultációnként 1 millió forint lesz.
UPDATE: A 2025-ös tavaszi adócsomag időközben elfogadott verziójának összefoglalója itt olvasható.