A kormány 2025. május 13-án nyújtotta be a 2025-ös tavaszi adócsomag tervezetét a magyar Országgyűlés elé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott verzióhoz képest az egyik legnagyobb változás, hogy a jogszabálytervezetbe a különadókkal kapcsolatos rendelkezések is bekerültek.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott csomag legfontosabb tételeiről korábban itt írtunk. A Parlament elé beterjesztett verzióban ezek a rendelkezések szinte változatlan formában továbbra is szerepelnek.
Fontos megjegyezni, hogy a személyi jövedelemadózás területén bevezetendő új, a családok támogatását szolgáló rendelkezéseket külön törvényekben szabályozták, ezeket a Parlament időközben el is fogadta. A CSED, a GYED és az örökbefogadói díj adóalap-kedvezménye 2025. július 1-től, a háromgyermekes anyák adóalap-kedvezménye 2025. október 1-től, míg a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó új szabályok (25 éves alsó korhatár és a felső jövedelemkorlát eltörlése) és a kétgyermekes anyák kedvezményére vonatkozó rendelkezések 2026. január 1-től alkalmazandók. Ez utóbbi kedvezményt valójában négy lépcsőben vezetik be: 2026. január 1-jétől a 40. életévüket még be nem töltő anyák lesznek jogosultak az adómentességre, 2027-től az 50 év alattiak, 2028-tól a 60 év alattiak, míg 2029. január 1-jétől már minden kétgyermekes anya élethosszig élhet majd ezzel az adóalap-kedvezménnyel, életkortól függetlenül.
Az anyák szja-mentessége miatt kieső bevételeket részben az extraprofitadók fenntartásával kívánja kompenzálni a kormány. Ezek a különadók így 2025-ben és 2026-ban is érvényben maradnak a bankok, a biztosítók, a kiskereskedelmi láncok és az energiaszektor szereplői számára. Az ezzel kapcsolatos szabályokat azonban már nem az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet tartalmazza majd (mivel az megszűnik), hanem a vonatkozó ágazati jogszabályokba építik be.
A banki különadó mértéke a tervezet alapján 2026-ban emelkedni fog: az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére az adókulcs 7%-ról 8%-ra, míg a 20 milliárd forint feletti részre 18%-ról 20%-ra nő. Érdemes kiemelni, hogy az adófizetési kötelezettség továbbra is felezhető állampapír-vásárlással. A biztosítói pótadó extraprofitadó mértéke változatlan marad, azonban 2026-ban megemelik az állampapír-vásárlásért elérhető kedvezmény maximális mértékét az adócsomagban részletezett szabályok szerint, és a hagyományos biztosítási adó sávjait is megváltoztatja a törvény.
Fennmarad a kőolajtermék-előállító, azaz a MOL 95%-os különadó kötelezettsége, amelyet továbbra is a „Brent-Ural spread”-re kell felszámítani, emellett a kiskereskedelmi különadót is változatlan adósávok és mértékek figyelembevételével kell majd megfizetnie az érintett vállalkozásoknak. Az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó) 2025-ben még az emelt 41%-os mértékkel fizetendő, de 2026-ban az adómérték visszacsökken a korábbi 31%-ra.
A tervek szerint jövőre a banki extraprofitadóból 180 milliárd forintot, a biztosítási adóból és pótadóból 60 milliárd forintot, a kiskereskedelmei adóból 130 milliárd forintot, a MOL különadójából 50 milliárd forintot, míg a Robin Hood adóból 20 milliárd forintot vár a kormány – tehát ezekből az extraprofitadókból összesen 440 milliárd forint költségvetési bevételre számítanak.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest az általános forgalmi adó adatszolgáltatásra vonatkozó szabályai annyival módosulnak, hogy a 2025. július 1-jétől az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatokkal kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló új, 11. számú mellékletet csak egy lerövidített formában vezetnék be. A melléklet majd csak 2026. szeptember 1-jétől bővülne ki a nyugtákról, az e-nyugtákról, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettség részletesebb szabályaival, azzal összhangban, hogy az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-re változik.
UPDATE: Az időközben elfogadott 2025-ös tavaszi adócsomag összefoglalója itt olvasható.