A családi adókedvezmény a személyi jövedelemadó rendszerében biztosított olyan adóalap- vagy adókedvezmény, amely a gyermekeket nevelő szülők jövedelemadó-terheit csökkenti. A kedvezmény célja a gyermekvállalás ösztönzése, a családok anyagi terheinek mérséklése, valamint a gyermeknevelés társadalmi elismerése. A kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkenti, és a jogosultság mértéke a gyermekek számától függően változik. A rendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy a kedvezményt a szülők megosszák egymás között, illetve közösen érvényesítsék.

A családi adókedvezmény rendszerét Magyarországon 2011. január 1-jén vezették be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) módosításával. Az intézkedés célja az volt, hogy a gyermeknevelés költségeit az adórendszeren keresztül is elismerje az állam, és ezzel támogassa a családokat.

A rendszer azóta több lépcsőben módosult:

  • 2014-ben bevezették a járulékkedvezmény lehetőségét azok számára, akik az adókedvezményt nem tudták teljes mértékben érvényesíteni.
  • 2020-tól a négy vagy több gyermeket nevelő anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességet kaptak.
  • 2022-ben a 25 év alatti fiatalok adómentességét is bevezették, amely bizonyos esetekben befolyásolja a családi kedvezmény érvényesítését.
  • 2025. júliusától a kedvezmény mértéke 50%-kal emelkedett.
  • 2025. októberétől a három gyermeket nevelő anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességet kaptak.
  • 2026. januárjától a kedvezmény mértékének újabb emelése lépett hatályba, továbbá a 40 év alatti két gyermeket nevelő anyák is jogosulttá váltak a személyi jövedelemadó-mentességre.

A családi adókedvezmény mértéke, összege az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függ. Kedvezményezett eltartott kategóriába tartozik:

  • aki után az adózó magánszemély az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján (a családok támogatásáról szóló törvény – Cst.) családi pótlékra jogosult,
  • aki saját jogán jogosult a családi pótlékra,
  • a rokkantsági járadékban részesülő személy,
  • a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig (orvosi igazolás szükséges).

A családi adókedvezmény összege 2025. július 1-jétől a korábbiakhoz képest másfélszeresére emelkedett.

A családi adókedvezmény összege 2026. január 1-jétől a bevezetéskori mértékéhez képest a duplájára emelkedett. Ez az összeg kedvezményezett eltartottanként az alábbiak szerint alakul havonta:

  • egy eltartott esetén 133 340 forint,
  • két eltartott esetén 266 660 forint,
  • három vagy több eltartott esetén 440 000 forint.

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 133 340 forinttal növelt összegben vehető igénybe. A kedvezmény az összevont adóalapból vonható le. Abban az esetben, ha a szülő(k) jövedelme nem elegendő a teljes összeg érvényesítésére, akkor a fennmaradó rész a társadalombiztosítási járulék terhére is érvényesíthető.

  • a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ide sorolható például a munkabér, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ezen belül a gyermekgondozási díj,
  • az önálló tevékenységből származó jövedelem, mint például egyéni vállalkozásból, őstermelői tevékenységből, bérbeadásból származó bevétel,
  • egyéb jövedelmek, mint például az örökölt szerzői jogból származó bevétel.
A családi adókedvezmény az szja-rendszerében biztosított olyan adóalap- vagy adókedvezmény, amely a gyermekeket nevelő szülők jövedelemadó-terheit csökkenti.
A családi adókedvezmény az szja-rendszerében biztosított olyan adóalap- vagy adókedvezmény, amely a gyermekeket nevelő szülők jövedelemadó-terheit csökkenti.

A családi adókedvezményre jogosult az a magánszemély, aki:

  • családi pótlékra jogosult (vagy jogosult lenne, ha nem kapná más jogcímen),
  • várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa (a várandósság 91. napjától),
  • rokkantsági járadékban részesülő magánszemély eltartottja után,
  • nevelőszülőként nevelt gyermek után.

A kedvezmény érvényesítéséhez a munkáltató felé nyilatkozatot kell tenni, amelyben a jogosult feltünteti az eltartott(ak) nevét, adóazonosító jelét, valamint a kedvezmény megosztásának módját (ha van ilyen). A családi kedvezmény megosztásakor, közös érvényesítésekor a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. A nyilatkozatot évente frissíteni kell, vagy ha a jogosultságban változás történik.

Megosztás és közös érvényesítés

A kedvezményt a szülők:

  • közösen is érvényesíthetik (fele-fele arányban),
  • vagy egyikük teljes egészében igénybe veheti,
  • illetve meg is oszthatják egymás között tetszőleges arányban.

Több jogosultság egyidejű fennállása

Ha a szülő többféle kedvezményre is jogosult (pl. 25 év alatti fiatalok kedvezménye, négygyermekes anyák adómentessége), akkor a kedvezmények sorrendjét az Szja tv. határozza meg. A családi kedvezmény csak az adóalap fennmaradó részére érvényesíthető.

Ha a családi kedvezmény az adóalapból nem érvényesíthető teljes mértékben, akkor a fennmaradó rész a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékból is levonható. Ez különösen alacsony jövedelmű szülők esetén jelent segítséget.

A 2026-os adóváltozások jelentős mértékben érintik a családi adókedvezmény rendszerét:

  • Életbe lép a harminc év alatti anyák teljes személyi jövedelemadó-mentessége.
  • A negyven év alatti kétgyermekes anyák is belépnek a személyi jövedelemadó-mentes körbe. Azok az anyák érvényesíthetik a kedvezményt, akik 2025. december 31-e után töltik be a 40. életévüket.
  • A kedvezmény mértéke emelkedik: 2026. január 1-jétől az egygyermekes családok esetén a teljes kedvezmény havi összege 20 000 Ft-ra, kétgyermekes családok esetében 80 000 Ft-ra, míg három vagy többgyermekes családok esetén 198 000 Ft-ra emelkedik.

A változások tükrében érdemes áttekinteni, hogy a jövőben milyen sorrendben lehet igénybe venni az adóalap-kedvezményeket. Jelenleg hat ilyen kedvezménnyel számolhatunk, ezek sorrendje a következő:

  1. A 30 év alatti anyák kedvezménye
  2. A 4 vagy többgyermekes anyák kedvezménye, a 3 gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a 2 gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  3. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye
  4. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
  5. Személyi kedvezmény
  6. Az első házasok kedvezménye
  7. Családi kedvezmény

A családi adókedvezmény szabályozását az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) – különösen a 29/A. §
  • 2025. évi XVI. törvény – a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj kedvezményéről
  • NAV útmutatók és tájékoztatók – a gyakorlati alkalmazás részleteiről