2026. augusztus 12-től általánosan alkalmazandóvá vált az Európai Unió csomagolásokról és csomagolási hulladékokról szóló rendelete, vagyis a PPWR. A szabályozás alkalmazása azonban nem egyetlen határidőhöz kötődik: egyes kötelezettségek már hatályosak, míg más követelmények 2028-tól, 2030-tól vagy még később válnak alkalmazandóvá. A vállalkozásoknak ezért most azt kell pontosan meghatározniuk, hogy mely előírások érintik már jelenleg is a csomagolásaikat, milyen szerepet töltenek be az értékesítési láncban, és milyen dokumentumokkal tudják igazolni a PPWR megfelelést.
A PPWR célja és hatása a vállalkozásokra
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy az (EU) 2025/40 rendelet, vagyis a PPWR miként helyezi új alapokra a csomagolások és a csomagolási hulladékok szabályozását. A rendelet célja a keletkező csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasználat ösztönzése, a csomagolások újrafeldolgozhatóságának javítása, valamint az újrafeldolgozott anyagok szélesebb körű felhasználása. Az előírások minden, az uniós piacon forgalomba hozott csomagolásra kiterjednek, annak anyagától és felhasználási területétől függetlenül.
A PPWR közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet, ezért a tagállamokban nem szükséges külön jogszabállyal átültetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar hulladékgazdálkodási és kiterjesztett gyártói felelősségi, vagyis EPR-szabályok megszűntek volna. A vállalkozásoknak a közvetlenül alkalmazandó uniós előírásokat és a magyar regisztrációs, nyilvántartási, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségeket együttesen kell kezelniük.
Nem minden PPWR-kötelezettség lépett hatályba egyszerre
A PPWR alkalmazása több lépcsőben történik. A rendelet általános alkalmazása 2026. augusztus 12-én kezdődött meg, de a harmonizált címkézési követelmények, az újrafeldolgozhatósági osztályok, a kötelező újrafeldolgozottanyag-tartalom és egyes újrahasználati célértékek csak később válnak alkalmazandóvá. Ezek pontos megvalósításához további végrehajtási aktusok, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és harmonizált szabványok is szükségesek.
Az Európai Bizottság 2026. június 10-én közzétett értelmező útmutatása többek között a csomagolás fogalmával, a gazdasági szereplők minősítésével, az EPR-kötelezettségekkel és egyes megfelelőségi kérdésekkel foglalkozik. Az útmutatás támogatja a rendelet egységes alkalmazását, de nem módosítja a PPWR rendelkezéseit, és a jogilag kötelező értelmezés továbbra is az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartozik.
Ki a gyártó, az előállító, az importőr és a forgalmazó?
A PPWR egyik alapvető kérdése, hogy az adott vállalkozás milyen szereplőként vesz részt a csomagolás forgalomba hozatalában. Lényeges változás, hogy az új uniós rendelet elválasztja egymástól az „előállító” és a „gyártó” szerepét. Az előállító főszabály szerint az, aki ténylegesen létrehozza a csomagolást. A gyártó ezzel szemben az a szereplő, aki abban a tagállamban teszi elsőként elérhetővé a csomagolást vagy a csomagolt terméket, ahol a csomagolásból később hulladék lesz.
A PPWR értelmezése során kulcskérdés, mikor minősül egy vállalkozás előállítónak vagy gyártónak, illetve mely tételek számítanak egyáltalán csomagolásnak. Ez a különbségtétel azért lényeges, mert a két szerep esetenként egybeeshet, de nem szükségszerűen ugyanaz a szereplő viseli a csomagolástechnikai és az EPR jellegű kötelezettségeket. A gyakorlatban ezért nem lesz elég azt megnézni, ki gyártotta le fizikailag a csomagolást: azt is vizsgálni kell majd, hogy melyik szereplő milyen minőségben hozza azt forgalomba, és hol válik belőle hulladék.
A szerepkört csomagolástípusonként és értékesítési konstrukciónként kell megállapítani. Ugyanaz a vállalkozás lehet az egyik csomagolás gyártója, egy másik termék esetében importőr, a harmadiknál pedig forgalmazó. A konkrét magyar pozíciót ezért mindig a PPWR és a hatályos hazai EPR-rendelkezések együttes vizsgálatával kell meghatározni.
Megfelelőségi nyilatkozat és műszaki dokumentáció
A PPWR alapján a gyártóknak az érintett csomagolásokra vonatkozóan megfelelőségértékelést kell végezniük, műszaki dokumentációt kell összeállítaniuk, és EU-megfelelőségi nyilatkozattal kell igazolniuk a vonatkozó követelmények teljesítését. A megfelelőségértékelés belső gyártásellenőrzésen alapul, vagyis főszabály szerint nem külső tanúsító szervezet, hanem maga a gyártó vállal felelősséget a csomagolás megfelelőségéért.
A műszaki dokumentációnak alkalmasnak kell lennie az adott csomagolástípus egyértelmű azonosítására és a megfelelés alátámasztására. Ehhez szükség lehet az anyagösszetétel, a csomagolási rétegek, a bevonatok, ragasztók és nyomdafestékek adatainak, valamint a vizsgálati eredményeknek és a beszállítói igazolásoknak az összegyűjtésére. A beszállító megfelelőségi nyilatkozata fontos kiindulópont, de önmagában nem feltétlenül váltja ki a gyártó saját megfelelőségértékelési és dokumentációs kötelezettségét.
A megfelelőségi dokumentációt csomagolástípusonként kell kezelni, és változás esetén frissíteni szükséges. Ha módosul például az alapanyag, a bevonat, a gyártási technológia vagy valamely beszállító, vizsgálni kell, hogy a korábbi dokumentáció és megfelelőségi nyilatkozat továbbra is alkalmazható-e. Ez folyamatos együttműködést igényel a beszerzési, minőségbiztosítási, fenntarthatósági, jogi és adózási területek között.
PFAS-korlátozás az élelmiszerrel érintkező csomagolásoknál
2026. augusztus 12-től az élelmiszerrel érintkező csomagolásokban található per- és polifluoralkil anyagokra, vagyis PFAS-vegyületekre külön határértékek vonatkoznak. A korlátozás különösen azokat a csomagolásokat érintheti, amelyeknél víz-, zsír- vagy olajtaszító tulajdonságot biztosító anyagokat alkalmaznak, például egyes elviteles ételdobozoknál, gyorséttermi csomagolóanyagoknál, sütőipari papíroknál vagy pizzadobozoknál.
Az érintett vállalkozásoknak célszerű beszállítói nyilatkozatokkal, anyagösszetételi adatokkal és szükség esetén vizsgálati eredményekkel igazolniuk a megfelelést. Importált vagy saját márkás termékek esetében különösen fontos tisztázni, hogy ki rendelkezik a szükséges bizonyítékokkal, ki 3állítja össze a műszaki dokumentációt, és ki vállalja a gyártói felelősséget.
A csomagolás minimalizálását már most dokumentálni kell
A PPWR alapján a csomagolás tömegét és térfogatát a rendeltetésének ellátásához szükséges minimumra kell csökkenteni. A vállalkozásoknak ezért indokolniuk kell, hogy az alkalmazott csomagolás mérete, tömege, falvastagsága és rétegeinek száma szükséges a termék védelméhez, tárolásához, szállításához vagy valamely jogszabályi követelmény teljesítéséhez.
Kockázatot jelenthetnek az olyan kialakítások, amelyek a termék tényleges méreténél nagyobb térfogat benyomását keltik, például a szükségtelen kettős falak vagy hamis aljak. A megfeleléshez ezért nemcsak csomagolásfejlesztési döntésre, hanem az alkalmazott konstrukció szükségességét alátámasztó dokumentációra is szükség lehet.
A PPWR és a magyar EPR-rendszer
A PPWR közvetlen alkalmazása mellett a magyar EPR-rendszerhez kapcsolódó regisztrációs, nyilvántartási, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségek továbbra is figyelmet igényelnek. A vállalkozásoknak ezért felül kell vizsgálniuk, hogy a PPWR fogalmai és szerepkörei alapján megfelelő személy teljesíti-e a magyar EPR-kötelezettségeket, és összhangban vannak-e a nyilvántartások a tényleges beszerzési és értékesítési folyamattal.
A felülvizsgálat során külön figyelmet érdemelnek a külföldről beszerzett csomagolások, a saját márkás termékek, a szállítási csomagolások és a végfelhasználónak történő értékesítések. Ezekben az esetekben a szerződéses konstrukció, a tulajdonjog átszállása, a termék forgalomba hozatalának módja és a felek PPWR szerinti szerepe egyaránt befolyásolhatja az EPR-kötelezetti pozíciót.
Beszállítói kapcsolatok és szerződések felülvizsgálata
A PPWR-megfeleléshez olyan adatokra van szükség, amelyek gyakran kizárólag a csomagolás vagy a csomagolóanyag beszállítójánál állnak rendelkezésre. Ilyen lehet az anyagösszetétel, az újrafeldolgozottanyag-tartalom, a PFAS- és nehézfémtartalom, valamint a gyártási technológiára vagy az újrafeldolgozhatóságra vonatkozó dokumentáció.
A beszerzési és szállítási szerződésekben ezért érdemes rendezni az adatok és igazolások átadását, a dokumentáció rendszeres frissítését, az anyag- vagy technológiaváltás előzetes bejelentését, valamint a nem megfelelő csomagolásból eredő felelősséget. Saját márkás termékek esetében azt is célszerű egyértelművé tenni, hogy melyik fél állítja össze a műszaki dokumentációt és ki adja ki az EU-megfelelőségi nyilatkozatot.
PPWR-megfelelés: hogyan segíthet az Andersen Magyarország?
Az Andersen Magyarország szakértői az alábbi PPWR- és EPR-feladatokban nyújthatnak támogatást:
- PPWR-EPR jogszabályi megfelelőség vizsgálata;
- Megtakarítási lehetőségek vizsgálata és azonosítása (pl. külföldről beszerzett csomagolás után eddig megfizetett EPR mentesítése; szállítási csomagolás beszerzése és végfelhasználónak történő értékesítése esetén eddig megfizetett EPR mentesítése);
- Beszállítói kapcsolatok és dokumentáció felülvizsgálata;
- Beszállítói megfelelőségi nyilatkozat (formanyomtatvány) előkészítése;
- Beszállítói és gyártói nyilvántartási kötelezettséghez kapcsolódó követelmények felülvizsgálata.