2026. szeptember 20-tól hatályos, de a legtöbb rendelkezése tekintetében még nem alkalmazandó az új Uniós Vámkódexről szóló (EU) 2026/2108 rendelet, amely többek között létrehozza az új uniós vámigazgatási rendszert és az Európai Unió Vámhatóságát, egyúttal fokozatosan felváltja a jelenlegi, 952/2013/EU rendeleten alapuló Uniós Vámkódexet. Egyes, az e-kereskedelmet érintő szabályai, így például az uniós kezelési díjat illetően azonban már 2026. szeptember 20-tól alkalmazandóak.
A többéves előkészítő és jogalkotási folyamat (vámreform) eredményeként megszületett új Uniós Vámkódex több lépésben váltja fel a jelenlegi, 952/2013/EU rendeleten alapuló vámjogi rendszert. A fokozatosság oka, hogy a vámszabályozás egy olyan összetett, informatikai rendszerekből, engedélyekből, eljárásokból és folyamatban lévő vámügyletekből álló rendszer, hogy egy egyik napról a másikra való teljes átállás komoly jogbizonytalanságot okozna. Bár az új Vámkódex 2026. szeptember 20-án már hatályba is lépett, általános alkalmazása csak 2027. szeptember 21-én kezdődik, miközben egyes rendelkezései már korábban, más rendelkezései pedig későbbi időpontban (2028. július 1.) válnak alkalmazandóvá.
Cikksorozatunkban az új Uniós Vámkódex legfontosabb rendelkezéseit mutatjuk be.
Elsőként az e-kereskedelmet érintő új szabályokkal foglalkozunk.
Új e-kereskedelmi szabályok
Az uniós statisztikák szerint 2025-ben már közel 5,9 milliárd darab alacsony értékű e-kereskedelmi tétel érkezett az EU-ba, ami jól mutatja, miért vált az e-kereskedelem az uniós vámreform egyik központi elemévé. Az új Vámkódex első legfontosabb szabályai ezért az e-kereskedelmi importra vonatkoznak. Több kapcsolódó rendelkezés már 2026. szeptember 20-tól alkalmazandó. Ide tartoznak:
- az e-kereskedelmet érintő egyes fogalmak, így a szállítmány, a tételsor, a távértékesítés, az IOSS-szabályozás fogalmának a Vámkódex szintjén történő meghatározása.
- A távértékesítés esetében a nyilatkozattevő személyét meghatározó speciális szabályok, amelyek szerint a szabad forgalomba bocsátás során a vámáru-nyilatkozatot elsődlegesen az IOSS-t alkalmazó személy, a különös áfaszabályozást alkalmazó személy, illetve ezek közvetett képviselője nyújthatja be; ezek hiányában az importőr közvetett képviselője, végső esetben pedig más, a szükséges információkkal rendelkező személy.
- A távértékesítés útján vásárolt áruk ügyleti értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések, amelyek szerint a vámérték alapjául a fogyasztó számára történő távértékesítés ügyleti értéke szolgál, de amelyet kétség esetén a vámhatóság felülbírálhat és a vámértéket a megfelelő másodlagos értékelési módszer felhasználásával állapíthatja meg.
- Az új, uniós kezelési díjra vonatkozó szabályok.
Az uniós kezelési díj az e-kereskedelmi importban
Az új Vámkódex egyik újdonsága az uniós kezelési díj (Union handling fee) bevezetése. A rendelet alapján a vámhatóságoknak tételsoronként meghatározott, rögzített összegű díjat kell beszedniük a távértékesítés keretében értékesített áruk szabad forgalomba bocsátásához kapcsolódó szolgáltatásaikért, a küldemény értékétől függetlenül.
A beszedett díjnak a szolgáltatások hozzávetőleges költségeihez kell igazodnia, beleértve többek között az adatok ellenőrzését, a kockázatelemzést, az infrastruktúrát és a vámellenőrzéseket.
A kivetés alapja a tételsor, amely egy szállítmányon belül egy vagy több, azonos tarifális besorolással, leírással és – amennyiben azt a vonatkozó vám-árunyilatkozatra vagy a vámhatóságok számára megadandó vagy a rendelkezésükre bocsátandó adatokra alkalmazandó adatszolgáltatási követelmények részeként előírják – azonos származással rendelkező árut jelent.
A kezelési díj pontos összegét a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítja majd meg, amelynek tervezetét szeptember végén közzétették. Eszerint az uniós kezelési díj összege tételenként 2 euró lesz. A díjfizetési kötelezettség a jogi aktus hatálybalépését követő tizedik napon válik alkalmazandóvá, így a hatóságok által korábban kommunikált 2026. november 1-jei bevezetési időpont továbbra is reálisnak tekinthető.
Fontos különbséget tenni az új kezelési díj és a 150 euró alatti küldeményekre 2026. július 1-től már alkalmazott tételekénti 3 eurós ideiglenes átalányvám között, amelyről korábban ITT írtunk. Egy kisértékű e-kereskedelmi küldemény esetében tehát a tételsoronkénti 3 eurós átalányvám mellett további 2eurós uniós kezelési díj is fel fog merülni plusz költségként. Kérdéses még az uniós kezelési díj áfa kezelése.
Mi következik az új e-kereskedelmi szabályok megjelenése után?
Az új Uniós Vámkódex e-kereskedelmi szabályai tehát már megjelentek, az első rendelkezések alkalmazása megkezdődött és a várhatóan 2026. novemberi 1-től bevezetendő uniós kezelési díj hamarosan ténylegesen megjelenik az e-kereskedelmi import költségei között.
Ezzel párhuzamosan 2026. november 1-jétől az érintett e-kereskedelmi importoknál kötelezően feltüntetendő adatelemmé válnak a termékazonosítók (Product Identifiers – PID) is, amelyek a vámhatósági kockázatelemzést és a nem megfelelő vagy nem biztonságos termékek kiszűrését szolgálják.
Az új vámrendszer végső célja ennél jóval szélesebb: 2028-tól fokozatosan az uniós vámadatközpont (EU Customs Data Hub) válik az uniós vámeljárások központi digitális infrastruktúrájává, amelyhez az e-kereskedelmi importok is kapcsolódnak majd.
Az e-kereskedelemben a logisztikai folyamatok átrendeződése már megkezdődött, és a piaci szereplők számára talán a jelentősebb kihívást jelentő feladat most az, hogy a korábbi, egyszerűsített kisértékű importmodell helyett felkészüljenek egy lényegesen részletesebb adat-, vám- és kockázatkezelési rendszer működésére.
Az Andersen vámtanácsadási szolgáltatásainak leírás ezen az oldalon érhető el>>