A korábban tervezett, 2026. december 31-i teljes kivezetés helyett fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram, vagyis az ÁNYK használatáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az új ütemezés szerint elsőként a legnagyobb vállalatok áfabevallását terelnék át kötelezően az eÁFA-rendszerbe, míg a kis- és középvállalkozások, valamint más bevallástípusok esetében hosszabb felkészülési idő állna rendelkezésre.
Fontos, hogy a NAV közleménye egyelőre javaslatot ismertet, ezért a pontos határidők és az érintett adózói körök meghatározásához jogszabály-módosításra, valamint további részletszabályokra lehet szükség. A digitális átállás célja ugyanakkor nem változott: az ÁNYK-t fokozatosan olyan korszerűbb szolgáltatások váltanák fel, amelyek egyszerűbb, gyorsabb és jobban automatizálható adóügyintézést tesznek lehetővé.
Miért vizsgálta felül a NAV az ÁNYK kivezetésének menetrendjét?
A korábbi tervek szerint 2026. december 31-én teljeskörűen megszűnt volna az új bevallások ÁNYK-n keresztüli benyújtásának lehetősége, 2027-től pedig az adózóknak az ONYA, az eÁFA és a különböző gép-gép kapcsolaton alapuló megoldások valamelyikére kellett volna áttérniük.
A teljes és egyidejű átállás ugyanakkor jelentős informatikai és szervezési feladatot róna az adózókra, a könyvelőkre és a szoftverfejlesztőkre. A NAV ezzel kapcsolatban egy kérdőíves felmérést is végzett, amelyre közel 2000 válasz érkezett. Ezek elemzéséből kiderült, hogy a könyvelők 55 százaléka a felkészülési idő hiányát és a könyvelőprogramok fejlesztésének elmaradását jelölte meg az átállás akadályként vagy kockázataként, míg a szoftverfejlesztők 64 százaléka még a tényleges tesztelést sem kezdte meg.
Bevallásonként és űrlaponként vezetnék ki az ÁNYK-t
A NAV javaslata szerint az ÁNYK kivezetése nem egyetlen időpontban, hanem bevallástípusonként és űrlaponként történne. Egy nyomtatvány csak akkor kerülne ki a régi rendszerből, amikor az érintett adózóknak, könyvelőknek és fejlesztőknek már elegendő idejük volt az új megoldás megismerésére, tesztelésére és a kapcsolódó belső folyamatok átalakítására.
Az szja- és társaságiadó-bevallásokhoz hasonló, széles körben alkalmazott nyomtatványok a javaslat alapján még 2027-ben is benyújthatók maradnának az ÁNYK-n keresztül. Más bevallások és űrlapok fokozatosan kerülnének át az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásba, illetve a megfelelő gép-gép kapcsolaton működő rendszerekbe.
Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallása változhat
A fokozatos átállás első lépése az áfabevallásokat érintené. A NAV javaslata szerint 2027 folyamán először a legnagyobb cégek számára válna kötelezővé az eÁFA használata. A pontos adózói kör és a kötelező áttérés időpontja azonban a közlemény alapján még nem ismert.
Az áfabevallások az ÁNYK kivezetése után nem az ONYA-ba kerülnének át. Ezek benyújtására az eÁFA két megoldást kínál: az adóhatóság által előkészített bevallási tervezet webes ellenőrzését és véglegesítését, illetve a vállalati rendszerekből származó tranzakciószintű adatok gép-gép kapcsolaton keresztüli továbbítását. Az eÁFA 2024. január 1-je óta érhető el választható bevallási csatornaként.
A webes eÁFA elsősorban a kisebb, egyszerűbb ügyleti szerkezettel rendelkező adózóknak jelenthet megfelelő megoldást. Összetett áfakezelés, nagy számlaforgalom, arányosítás vagy jelentős nemzetközi ügyletállomány esetén az M2M-alapú benyújtás lehet célszerűbb, ehhez azonban a vállalati adatok megfelelő strukturálására, ellenőrzésére és technikai továbbítására is szükség van.
A kkv-k 2028-ig kaphatnak felkészülési időt az eÁFA-ra
Az áfabevallók többsége, köztük a kis- és középvállalkozások, a NAV javaslata alapján további egy évet kapnának az átállásra. Számukra az eÁFA használata 2028. január 1-jétől válna kötelezővé, így 2027-ben még lehetőségük maradna a szükséges szoftverfejlesztésekre, adatminőségi vizsgálatokra és tesztbeadásokra.
A többletidő ugyanakkor nem indokolja a felkészülés elhalasztását. Az eÁFA alkalmazása nem egyszerű felületváltás: a rendszer tranzakciószintű adatokra, részletes adókódolásra és automatizált ellenőrzésekre épül. A vállalkozásoknak ezért fel kell mérniük, hogy a könyvelési és vállalatirányítási rendszereikből előállíthatók-e a szükséges adatok, megfelelő-e azok minősége, és webes vagy M2M-alapú benyújtással tudják-e hatékonyabban teljesíteni a bevallási kötelezettséget.
Kis magyar ÁNYK történelem
Az ÁNYK közel két évtizeden át meghatározó eszköze volt a magyar adóbevallási gyakorlatnak. Az elmúlt években azonban egyre láthatóbbá váltak a korlátai: nem tudott lépést tartani az adóhatóság adatvezérelt működésével és az adózók folyamatosan növekvő adminisztrációs terheivel. Logikája emellett alapvetően az űrlapok kézi kitöltésére épül, miközben az adóhatóság olyan környezet kialakítására törekszik, amelyben a rendelkezésére álló adatok előkészítik a bevallást, az adózó feladata pedig egyre inkább azok ellenőrzése és véglegesítése.
A Taxatron szerepe az eÁFA‑bevallások támogatásában
Az Andersen szakmai partnerével, a Ramasoft-tal együtt már rendelkezik olyan saját fejlesztésű megoldással, amely képes az eÁFA‑hoz kapcsolódó M2M‑alapú bevallások kezelésére. A Taxatron névre keresztelt szoftver úgy lett kialakítva, hogy a nagy adatmennyiséggel dolgozó adózók számára biztosítson megbízható, automatizált bevallási folyamatot. A rendszer közvetlen API‑kapcsolaton keresztül kommunikál az adóhatóság szervereivel. Így gyakorlatilag manuális beavatkozás nélkül képes a szükséges adatok továbbítására és a bevallások benyújtására. A Taxatron előnye, hogy a tranzakciószintű adatszolgáltatás logikájához igazodva strukturáltan, egységes formátumban kezeli a bemeneti adatokat. Ezáltal csökkenti a hibázás lehetőségét és gyorsítja az adatfeldolgozást. A rendszer már képes éles M2M eÁFA‑beadásokra, ennek köszönhetően valós alternatívát kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek időben szeretnék megkezdeni a felkészülést az ÁNYK utáni korszakra.
Az Andersen általános forgalmi adó (ÁFA) tanácsadási szolgáltatásai>>