Alkotmánybíróság előtti képviselet – az alkotmányjogi panasz

Az adóperekben hozott bírósági döntések esetében lehetőség van arra, hogy az Alkotmánybíróságot a bírósági döntés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára kérjük (alkotmánybírósági eljárás). Ennek érdekében meghatározott határidőn belül kérelmet kell benyújtani az Alkotmánybíróság felé, arra kérve a testületet, hogy helyezze hatályon kívül az Alaptörvényt sértő adóperben hozott bírósági döntést.

Az alkotmánybírósági eljárás során vizsgált kérdések és szempontok

Az adóperekben hozott bírósági ítéletek vizsgálata során az Alkotmánybíróság több szempontot is figyelembe vesz, illetve gyakran vizsgálja a következő kérdéseket.

Jogbiztonság és jogszerűség

Az Alkotmánybíróság elemzi, hogy az adóhatósági döntések és bírósági ítéletek megfelelnek-e a jogbiztonság és a jogszerűség követelményeinek. Az adózóknak joguk van arra, hogy világos és egyértelmű jogszabályok alapján adózzanak, és ezzel kapcsolatos döntéseik jogilag megalapozottak legyenek.

Alapvető jogok védelme

Az Alkotmánybíróság vizsgálja, hogy az adójogszabályok és az azok alapján hozott döntések nem sértik-e az Alaptörvényben biztosított alapvető jogokat, mint például a tulajdonhoz való jogot, az egyenlő bánásmód elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Arányosság és méltányosság

Az adóperekben hozott döntések esetében az Alkotmánybíróság gyakran elemzi, hogy az adóztatás mértéke arányos-e az állam céljaival, illetve azt, hogy az adózókra kivetett terhek méltányosak-e.

Előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Bíróságon

Ha az uniós jogszabályokat is érintő adóper során vitatott, hogy az adóhatóság eljárása vagy az alkalmazott magyar adójogszabály összhangban van-e az uniós joggal, a magyar bíróság az adott kérdést előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bírósága (EUB) elé terjesztheti. Ennek végén az EUB indoklással ellátott ítéletet vagy végzést hoz, amelyet a kérelmet benyújtó bíróságnak alkalmaznia kell a per eldöntéséhez.

Az Európai Bíróság szerepe a magyar adóeljárásban

Adóügyekben lehetőség van proaktív módon kikényszeríteni az Európai Bíróság előtti eljárást. Az adóhatósághoz egy speciális önellenőrzési kérelmet lehet benyújtani az Art. 195. §-a alapján, amelyben hivatkozni kell az adókötelezettséget megállapító jogszabály Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközésére. A kérelem benyújtásának a feltétele, hogy a jogkérdésben az Európai Bíróságnak ne legyen még döntése (ítélete / végzése).

A kérelmet az adóhatóságnak kötelezően el kell bírálnia 15 napon belül és a benyújtott önellenőrzéssel összefüggésben nem szankcionálhat. Az adóhatóság által hozott határozattal szemben fellebbezést lehet benyújtani a másodfokú adóhatósághoz, akinek a döntésével szemben bírósági keresetet lehet adni, és ebben lehet kérni a bíróságot, hogy keresse meg az Európai Bíróságot.

Amennyiben az Európai Bíróság magyar adókötelezettséget érintő döntést hozott, és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, úgy az adózó az Art. 196. §-a alapján kérelmezheti a döntés közzétételétől számított 180 napon belül az adóhatóságtól, hogy számára az Európai Bíróság döntésére tekintettel fizesse vissza a korábban jogalap nélkül befizetett adót.

A fentiek alapján jól látható, hogy az Art. 196. §-a szerinti eljárás abban tér el az Art. 195. §-a szerinti eljárástól, hogy míg az előbbi eljárásban az Európai Bíróság egy másik magyar adózó ügyében már meghozta döntését a jogkérdés szempontjából ugyanazon ügyben, addig az Art. 195. § szerinti eljárásban még nincs olyan Európai Bírósági döntés, amely az adott magyar adójogszabály kapcsán kimondta volna az uniós jogba való ütközését.

Jogegységi panasz eljárás

A jogegységi panasz eljárás lényege, hogy a Kúria felülvizsgálati kérelemmel nem támadható határozata ellen panaszt lehet benyújtani a Kúria jogegységi panaszt elbíráló tanácsához, ha

• a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.
• a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbb fokú bíróságok határozatában nem került sor.

A fentiek alapján jól látható, hogy a jogegységi panasz intézménye azt hivatott biztosítani, hogy a Kúria precedens értékű határozatai valóban precedensként funkcionáljanak, és ha ugyanazon jogkérdésben eltérő határozatok születtek, akkor el lehessen dönteni, hogy a jövőben melyiket lehet precedensként hivatkozni.

A panasz benyújtását a vitatott határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet kérelmezni. Az eljárás maga illetékköteles, az illeték maximális mértéke 3,5 millió Ft.

Az Andersen speciális adóperes képviselet tárgyában nyújtott szolgáltatásai

Az alkotmánybírósági panasz összeállítása, az előzetes döntéshozatali eljárásokban való részvétel, illetve a jogegységi panasz eljárás kezdeményezése kapcsán elmondható, hogy az ezen eljárásokban való részvétel nagyon nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel, és nem mellőzhető a vonatkozó bírósági ítélkezési gyakorlat mélyreható ismerete, azok adekvát felhasználása a bírósági beadványok összeállítása során.

E szempontokat figyelembe véve az Andersen adóperes csapata vállalja:

• az egyes eljárások vonatkozásában a peres stratégia kidolgozását, adott esetben próbaper tartását;
• a megfelelő érvrendszer kidolgozását;
• az egyes eljárásokhoz kapcsolódó bírósági beadványok összeállítását és benyújtását;
• szóbeli tárgyaláson való adózói képviselet ellátását.