Bizalmi vagyonkezelés

Mi az a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés egy olyan vagyontervezési eszköz, amely alapvetően magánszemélyek részére teszi lehetővé vagyonuk hatékony és biztonságos kezelését. Ebben a folyamatban három szereplő jelenik meg:

a vagyonrendelő, aki vagyonkezelésbe adja vagyonát (ő rendelkezik a vagyontárgy tulajdonjogával),
a vagyonkezelő, aki a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összhangban kezeli a vagyont (természetes vagy jogi személy),
és a kedvezményezett, akinek javára történik a vagyonkezelés (ő a haszonélvező, aki részesül a vagyonból).

Gyakorlatilag bármilyen vagyontárgy, bármilyen vagyonelem bevonható bizalmi vagyonkezelésbe. A leggyakoribb példák: értékpapír, üzletrész, lakás, termőföld, ingóság, vagyoni értékű jog vagy szellemi alkotás.

A bizalmi vagyonkezelés előnyei

Ez a vagyontervezési eszköz számos előnyt nyújthat, ezek közé tartoznak az alábbiak:

Vagyonelkülönítés, vagyonvédelem: A bizalmi vagyonkezelés lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő a vagyonának egészét vagy egy részét elkülönítse és ily módon nyújtva védelmet a hitelezők és más jogi kockázatok ellen.
Öröklési tervezés: Hatékony eszköz lehet az öröklési tervezés során, segítve a vagyonátadás folyamatát és minimalizálva a vagyonvesztés kockázatát.
Adóoptimalizáció: Egy jól felépített bizalmi vagyonkezelési struktúrával mind a kedvezményezettek, mind a vagyonkezelésbe adott vagyon szintjén jelentős adómegtakarítás érhető el.

A bizalmi vagyonkezelés típusai

Számos formában megvalósulhat, attól függően, hogy milyen célokat és körülményeket szolgál. Néhány gyakori típus:

Professzionális vagyonkezelés: Ebben az esetben a bizalom vagyonkezelő hatósági engedély birtokában, ellenérték fejében kezel legalább két jogviszony alapján vagyont.
Családi vagyonkezelés: A családi vagyonkezelés keretében egy család a saját vagyonát kezeli, amelynek célja a családi vagyon egyben tartása

Hogyan működik a folyamat?

A főbb lépések általában a következők:

1. Vagyonkezelési stratégia kidolgozása

A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározza a vagyonkezelés kereteit, akár részletekbe menően is. Ennek során meghatározhatja a vagyonrendelő, hogy a kedvezményezettek a vagyont, illetve annak hozamait mikor és milyen feltételek teljesülése esetén kaphassák meg.

2. Vagyon átadása a bizalmi vagyonkezelőnek

A vagyon tulajdonosa (a vagyonrendelő) bizalmi vagyonkezelési szerződést köt a bizalmi vagyonkezelővel, amelynek keretében átadja a vagyon tulajdonjogát a bizalmi vagyonkezelőnek, aki a szerződésben foglalt korlátok között kezeli a vagyont. A magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a vagyonkezelő és a vagyonrendelő személye megegyezzen.

3. Vagyonkezelés és tájékoztatás

A bizalmi vagyonkezelő felelős a vagyon hatékony kezeléséért és befektetéséért a kedvezményezett javára. Ez magában foglalja az eszközök kezelését, befektetéseket, valamint a vagyonrendelő és a kedvezményezett felét történő tájékoztatási kötelezettséget is.

4. A bizalmi vagyonkezelés lezárása

A bizalmi vagyonkezelés jogviszonya határozatlan időre, de legfeljebb 50 évre köthető. Ezen időintervallumon belül lehetőség van egyéb, a vagyonkezelési jogviszonyt megszüntető feltételeket beépíteni a szerződésbe.

A kezelt vagyon ingyenes használatának adófizetési kötelezettsége

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon ingyenes használata után a vagyont használó magányszemélyeknek, vagyis jellemzően a vagyonrendelőnek és a kedvezményezettnek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Azt, hogy ennek meghatározásához milyen szabályokat kell alkalmazni, főként az befolyásolja, hogy a bizalmi vagyonkezelést még a 2023. szeptember 12-ei jogszabályváltozás előtt vagy azt követően hozták létre.

Mivel a régi rendszerben létrehozott vagyonkezelések tekintetében az ingyenes használatra nem vonatkoznak egzakt szabályok, ezért ezeknél az Szja törvény általános szabályait kell figyelembe venni. Ezzel szemben a jelzett dátum után létrehozott vagyonkezelések esetében a jelenleg hatályos szabályokat az Szja törvény 65/C bekezdése tartalmazza.

Milyen díjakkal és költségekkel kell számolni a folyamat során?

A költségek alapvetően két csoportra bonthatók: a struktúra felállításának díjára és a későbbi működtetés költségeire.

Előbbi mértéke nagyban függ a vagyonelemek összetételétől és a struktúra komplexitásától. Alapvetően ebbe a csoportba tartoznak az ügyvédi díjak, a közjegyzői munkadíj, a megbízott adótanácsadó díja, az MNB hatósági eljárásának díja és nem utolsó sorban a vagyonrendelésekhez kapcsolódó illetékek.

A működtetés vagy adminisztrációs költségek közé sorolható a bizalmi vagyonkezelési struktúra fenntartási díja, a könyvelői díj, a bankszámlavezetési költségek és az előírt adók.

Az Andersen kapcsolódó szolgáltatásai

A vagyonkezelési szerződés kidolgozásában való aktív segítségnyújtás.
A vagyonkezelési struktúra adóhatékony kidolgozása.
A kezelt vagyon részére történő adószám igénylésében való segítségnyújtás.
A bizalmi vagyonkezelési struktúra felállítását követően támogatjuk az előre eltervezett lépések megvalósítását, és koordináljuk az egyes, adótanácsadókon kívüli szereplők (jogászok, könyvelő) munkáját.
Folyamatosan nyomon követjük a bizalmi vagyonkezelés témáját érintő jogszabályváltozásokat, illetve a hatóságok (Pénzügyminisztérium és Adóhatóság) bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos jogértelmezéseit és ha ezek fényében szükséges, javaslatokat fogalmazunk meg az egyes lépések/ügyletek megvalósítására.
Amennyiben az érintett felek (vagyonrendelő, vagyonkezelő, ill. kedvezményezetti kör) bármely olyan tranzakció végrehajtását tervezi, mely befolyással lehet a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióra, vállaljuk annak adózási szempontból történő vizsgálatát.
Amennyiben az adóhatóság részéről a konstrukcióval kapcsolatban kérdések merülnének fel, illetve ellenőrzésre kerülne sor, ellátjuk a képviseletet valamennyi rendelkezésünkre álló hatósági állásfoglalást, határozatot és szakvéleményt felhasználva.

BVK szabályozási irányváltások

2023 szeptemberében jelentős változás lépett életbe a bizalmi vagyonkezelés szabályozásában, amely meglehetősen nagy turbulenciát okozott a piacon. A jogalkotó eltörölte a felértékelés adómentességét, és azt deklarálta, hogy a vagyonrendelés aktusa olyan, mint az értékesítés, vagyis aki beviszi a társaságát egy BVK-ba, annak adóznia kell a felértékelődés után. A szigorúbb rendelkezések alig néhány hónapig lehettek érvényben, amikor egy újabb módosítással egy a korábbihoz hasonló rendszert állt vissza. E szerint a vagyonrendelés továbbra is értékesítésnek felel meg, adóköteles, viszont ha a vagyonrendelő 5 évig megtartja a vagyonelemet a BVK-n belül, akkor 5 év múlva már teljesen adómentesen értékesítheti.

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast adószakértői a 2023 december eleji adásban részletesen foglalkoztak az említett jogszabály változásokkal. A beszélgetés itt érhető el (10:52-től):