Az adategyeztetési eljárás egy új adóhatósági eljárástípus, amelyet először a 2024. október 16-án társadalmi egyeztetésre bocsátott őszi adócsomag nevesített. Az adóhatóság által alkalmazható új ellenőrzési formára vonatkozó szabályokat az Országgyűlés azóta elfogadta, így ezek 2025. január 1-jétől életbe léptek.

Mi az adategyeztetési eljárás célja?

Jóllehet az új eljárást nemcsak a számlaadat-szolgáltatás, hanem bárminemű adatszolgáltatás kapcsán bevetheti a NAV, azt egyértelműen az Online Számla rendszerben lévő adatok tisztítására fogja használni. A hatályba lépett új szabályozás szerint az új eljárástípusban, amennyiben az adóhatóság az adózó és/vagy a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban hiányosságot, eltérést tár fel, az adózót a feltárt hiányosságok, eltérések tisztázására hívja fel.  Erre a felhívástól számított 15 nap áll rendelkezésére. Ezt követően az adóhatóság megvizsgálja az elvégzett módosításokat, és értesíti az adózókat az adategyeztetés eredményéről.

Hogyan illeszkedik az adategyeztetési eljárás az adóhatóság eszköztárába?

A vonatkozó jogszabályok 2024 végéig bezárólag négy eljárási formát határoznak meg, amelyet a kockázatelemzés alapján a NAV elrendelhet: a támogató eljárást, a jogkövetési vizsgálatot, az adóellenőrzést és a büntetőeljárást. 2025. január 1-jén ezek sora bővült az új adóhatósági eszköz, az adategyeztetési eljárás hatályba lépésével, amely súlyát és az alkalmazható szankciókat vizsgálva a legenyhébb eljárásformának tekinthető.

Milyen adateltéréseket vizsgál a NAV?

Az adóhatóság elképesztő mennyiségű tranzakciós adatot gyűjt be, használ fel és elemez a tevékenysége során. Az online számlaadat szolgáltatással kapcsolatos kockázatelemzés részeként alapvetően az alábbi adatokat, adatforrásokat veti össze a bevallásokkal:

• tételes áfaösszesítő jelentések
• online pénztárgép adatok
• a kezelőszemélyzet nélküli automata szolgáltatások adatai
• foglalkoztatotti bejelentések és a járulékbevallások
• EKAER adatok
• import adatok
• az uniós tagállami, közösségi ügyletek kontrolladatai
• NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) adatok

Abban az esetben, ha a felsorolt adatkörök és a bevallások között eltérés mutatkozik, akkor az adóhatóságnak teendője van. Ehhez nyújt eszközt számára az adategyeztetési eljárás.

Az adategyeztetési eljárás menete

A 2025 elejétől hatályba lépett új eljárásforma az adóhatóság oldaláról egy automatizált, informatikai és a gépi eszközökkel támogatott folyamat, amely alapvetően nem igényel emberi beavatkozást. Az eljárás menete az alábbi főbb lépésekből áll:

• a kockázatelemzési rendszerek egy olyan adatbázist generálnak, amely a hibás adatszolgáltatások tartalmazza;
• a NAV ez alapján automatizáltan kiértesíti az adózókat;
• az érintett adózók egy online felületen reagálhatnak a megkeresésre: itt vagy azt jelezhetik, hogy javították a hibát, vagy azt, hogy nem értenek egyet a megállapítással (ezt meg kell alapozniuk);
• ha az adózók nem reagálnak határidőn belül (15 nap), akkor az adóhatóság szankciókkal élhet.

Lépcsőzetes szankciórendszer

Fontos kiemelni, hogy az adózónak kötelessége részt vennie az adategyeztetési eljárásban. Ha figyelmen kívül hagyja az adóhatóság ezzel kapcsolatos felhívását, értesítését, mulasztási bírságra számíthat, amelynek tételei lépcsőzetesen emelkednek. A 15 napos határidő elmulasztásakor 300 000 forint a bírság kiszabott összege, amely az újabb felhívás 15 napos határidejének letelte után plusz 100 000 forinttal emelkedik. Amennyiben az adózó a harmadik lépcsőben megismételt felhívásra sem reagál (szintén 15 napos határidővel), akkor 500 000 forint bírság szabható ki rá. 

Teljes passzivitást követően várhatóan egy jogkövetési eljárásban, adóellenőrzés megindítása útján próbálja majd tisztázni az adóhatóság, hogy az egymásnak ellentmondó adatok, hibák mögött milyen probléma állhat.

Miért van szükség az adategyeztetési eljárás bevezetésére?

Hiába telt el hat év az online számlaadat szolgáltatás (Online Számla Rendszer) indulása óta, még mindig rengeteg a hiba az adóhatósághoz automatikusan beérkező adatokban. Ezek száma a rendelkezésre álló információk alapján a tízmilliós nagyságrendet is elérheti havonta. Az adóhatóságnak eddig nem volt megfelelő eszköze ahhoz, hogy rávegye az adózókat a hibák javítására és az adatszolgáltatásuk kitisztázására. A kampányszerűen kiküldött tájékoztatókat kevesen vették komolyan, annak ellenére, hogy a hibák kiküszöbölése jogszabályból eredő kötelezettség. A NAV-nak igazából egyetlen eszköze volt arra, hogy cselekvésre kényszerítse az érintetteket: az adóellenőrzés. A szervezet kapacitásai azonban korlátosak, ezért volt szükség az új eljárásforma, az adategyeztetési eljárás bevezetésére.

Első körben a súlyosabb eltéréseket veszik górcső alá

A hivatalos tájékoztatás szerint az adóhatóság 2025. február 24-én küldte ki az első felhívásokat. A NAV kockázatelemzői első körben a súlyosabb eltérésekre koncentráltak. Azokat a cégeket szűrték ki, amelyeknél az online számla és online pénztárgép forgalom jóval magasabb volt, mint az áfabevallásban feltüntetett összeg. Az adategyeztetési eljárások az első egyeztetési kör tapasztalatainak feldolgozását követően tovább folytatódtak.

Kapcsolódó fejlemény, hogy 2025 szeptemberétől az online számlaadat-szolgáltatás rendszerében az eddigi figyelmeztetések közül számos hiba blokkolóvá vált, így a NAV a hibásnak talált számlák adatszolgáltatását visszautasíthatja. Ennek következtében a számlák rendezése is elhúzódhat, ami komoly kihívást jelenthet a vállalkozások számára.

Hogyan segíthet Önnek az Andersen Magyarország?

Az Andersen adószakértői az Online Számla rendszer és az adategyeztetési eljárás kapcsán az alábbi szolgáltatásokkal állnak az ügyfelek rendelkezésére:

• az adatszolgáltatással kapcsolatos hibaüzenetek vizsgálata,
• a hibák okainak feltárása,
• javaslat a hibák javítására, és
• az adóhatósággal történő egyeztetés az eljárás megindulása kapcsán.

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast szakértői az alábbi adásban foglalkoztak részletesen az adategyeztetési eljárás és az online számlaadatok témájával.