A családi adókedvezmény a személyi jövedelemadó rendszerében biztosított olyan adóalap- vagy adókedvezmény, amely a gyermekeket nevelő szülők jövedelemadó-terheit csökkenti. A kedvezmény célja a gyermekvállalás ösztönzése, a családok anyagi terheinek mérséklése, valamint a gyermeknevelés társadalmi elismerése. A kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkenti, és a jogosultság mértéke a gyermekek számától függően változik. A rendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy a kedvezményt a szülők megosszák egymás között, illetve közösen érvényesítsék.

A családi adókedvezmény történeti áttekintése

A családi adókedvezmény rendszerét Magyarországon 2011. január 1-jén vezették be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) módosításával. Az intézkedés célja az volt, hogy a gyermeknevelés költségeit az adórendszeren keresztül is elismerje az állam, és ezzel támogassa a családokat.

A rendszer azóta több lépcsőben módosult:

• 2014-ben bevezették a járulékkedvezmény lehetőségét azok számára, akik az adókedvezményt nem tudták teljes mértékben érvényesíteni.
• 2020-tól a négy vagy több gyermeket nevelő anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességet kaptak.
• 2022-ben a 25 év alatti fiatalok adómentességét is bevezették, amely bizonyos esetekben befolyásolja a családi kedvezmény érvényesítését.
• 2025-ben újabb jelentős változások lépnek életbe, amelyek a kedvezmény mértékét és a jogosultak körét is érintik.

A családi adókedvezmény mértéke

A családi adókedvezmény mértéke, összege az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számától függ. Kedvezményezett eltartott kategóriába tartozik:

• aki után az adózó magánszemély az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján (a családok támogatásáról szóló törvény – Cst.) családi pótlékra jogosult,
• aki saját jogán jogosult a családi pótlékra,
• a rokkantsági járadékban részesülő személy,
• a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig (orvosi igazolás szükséges).

A családi adókedvezmény összege 2025. július 1-jétől a korábbiakhoz képest másfélszeresére emelkedett. Ez az összeg kedvezményezett eltartottanként az alábbiak szerint alakul havonta:

• egy eltartott esetén 100 000 forint (a korábbi 66 670 forintról),
• két eltartott esetén 200 000 forint (a korábbi 133 330 forintról),
• három eltartott esetén 330 000 forint (a korábbi 220 000 forintról).

A kedvezmény az összevont adóalapból vonható le. Abban az esetben, ha a szülő(k) jövedelme nem elegendő a teljes összeg érvényesítésére, akkor a fennmaradó rész a társadalombiztosítási járulék terhére is érvényesíthető.

Milyen jövedelmek tartozhatnak az összevont adóalapba?

• a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, ide sorolható például a munkabér, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ezen belül a gyermekgondozási díj,
• az önálló tevékenységből származó jövedelem, mint például egyéni vállalkozásból, őstermelői tevékenységből, bérbeadásból származó bevétel,
• egyéb jövedelmek, mint például az örökölt szerzői jogból származó bevétel.

Jogosultság és igénybevétel módja

A családi adókedvezményre jogosult az a magánszemély, aki:

• családi pótlékra jogosult (vagy jogosult lenne, ha nem kapná más jogcímen),
• várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa (a várandósság 91. napjától),
• rokkantsági járadékban részesülő magánszemély eltartottja után,
• nevelőszülőként nevelt gyermek után.

A kedvezmény érvényesítéséhez a munkáltató felé nyilatkozatot kell tenni, amelyben a jogosult feltünteti az eltartott(ak) nevét, adóazonosító jelét, valamint a kedvezmény megosztásának módját (ha van ilyen). A nyilatkozatot évente frissíteni kell, vagy ha a jogosultságban változás történik.

A családi adókedvezmény különleges szabályai

Megosztás és közös érvényesítés

A kedvezményt a szülők:

• közösen is érvényesíthetik (fele-fele arányban),
• vagy egyikük teljes egészében igénybe veheti,
• illetve meg is oszthatják egymás között tetszőleges arányban.

Több jogosultság egyidejű fennállása

Ha a szülő többféle kedvezményre is jogosult (pl. 25 év alatti fiatalok kedvezménye, négygyermekes anyák adómentessége), akkor a kedvezmények sorrendjét az Szja tv. határozza meg. A családi kedvezmény csak az adóalap fennmaradó részére érvényesíthető.

Járulékkedvezmény

Ha a családi kedvezmény az adóalapból nem érvényesíthető teljes mértékben, akkor a fennmaradó rész a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékból is levonható. Ez különösen alacsony jövedelmű szülők esetén jelent segítséget.

A 2025-ös és 2026-os nagy horderejű változások

A 2025-ös adóváltozások jelentős mértékben érintik a családi adókedvezmény rendszerét:

• A kedvezmény mértéke emelkedik: 2025. július 1-jétől a kétgyermekes családok esetében a kedvezmény összege 25 000 Ft-ra nő gyermekenként, 2026-tól pedig 40 000 Ft-ra.
• Kiterjesztik a kedvezményt a két- és háromgyermekes anyákra: 2025-től a legalább két gyermeket nevelő vagy nevelt anyák is jogosultak lehetnek személyi jövedelemadó-mentességre, hasonlóan a négygyermekes anyákhoz.
• Új nyilatkozati kötelezettségek: Az adómentesség érvényesítéséhez az anyáknak nyilatkozatot kell tenniük, amelyben feltüntetik a gyermekek adatait és a jogosultsági időszakot.
• 2026-tól változnak a 30 év alatti anyák szja-kedvezményére vonatkozó szabályok: eltörlik a 25 éves alsó életkori korlátot, valamint a jövedelemkorlátot is (nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset).

Az adóalap-kedvezmények sorrendje

A változások tükrében érdemes áttekinteni, hogy a jövőben milyen sorrendben lehet igénybe venni az adóalap-kedvezményeket. Jelenleg hat ilyen kedvezménnyel számolhatunk, ezek sorrendje a következő:

1. A 4 vagy többgyermekes anyák kedvezménye
2. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. A 30 év alatti anyák kedvezménye (25-30)
4. Személyi kedvezmény
5. Az első házasok kedvezménye
6. Családi kedvezmény

Július 1-től azonban egy újjal, a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj kedvezményével bővül ki ezek köre, amely a második helyre sorol be. Sorrendi változás még 2026. január 1-től lép életbe, hiszen innentől fogva a 30 év alatti anyák módosított kedvezménye lép az első helyre.

Jogszabályi háttér

A családi adókedvezmény szabályozását az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) – különösen a 29/A. §
• 2025. évi XVI. törvény – a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj kedvezményéről
• NAV útmutatók és tájékoztatók – a gyakorlati alkalmazás részleteiről