A globális minimumadó (GloBE) az OECD nemzetközi adózási reformjának második pillére, amely a nemzetközi vállalatcsoportok esetében minimum szintet ír elő a jövedelemadóra vonatkozóan. Az alábbi adószótár szócikk az elismert belföldi kiegészítő adó fogalmáról szól, amely a tényleges adómérték kiszámításához kapcsolódik.

Mi az a kiegészítő adó, és ki jogosult beszedni?

A globális minimumadó szabályozás lényege (OECD adóreform 2. pillér), hogy ha a globális minimum adó hatálya alá tartozó multinacionális vagy nagy méretű belföldi vállalatcsoport csoporttagjai nem érik el egy adott országban a 15 százalékos minimum tényleges adómértéket, akkor kiegészítő adót szükséges felszámítani a 15 százalékos mértékig.

A szabályozás sorrendet állít fel annak eldöntésére, hogy ezt a kiegészítő adót mely állam jogosult beszedni. Ennek értelmében főszabály szerint

• elsőként az anyavállalat országa jogosult a jövedelem-hozzászámítási szabály (Income Inclusion Rule, IIR) alapján,
• másodsorban a többi csoporttag országa az aluladóztatott kifizetések szabálya (Undertaxed Profit Rule, UTPR) alapján.

Amennyiben azonban az aluladóztatott csoporttag országában bevezetésre került az elismert belföldi kiegészítő adó (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax, QDMTT), akkor ez elsőbbséget élvez a másik két szabállyal szemben, és az adott ország jogosult a kiegészítő adó beszedésére, így növelve saját költségvetési bevételeit.

Az elismert belföldi kiegészítő adó (QMDTT) Magyarországon

Magyarország számára az elismert belföldi kiegészítő adó kiemelt jelentőséggel bír. A hazai társasági adó 9%-os mértéke mellett ugyanis nagyobb valószínűséggel fordulhat elő, hogy a globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatcsoportok magyar leányvállalatai nem érik el a 15%-os minimális tényleges adókulcsot. Ebben az esetben indokolt, hogy a pótlólagos adókülönbözet a hazai költségvetésbe kerüljön, ezt a logikát követve került bevezetésre a belföldi kiegészítő adó Magyarországon.

A magyar QDMTT szabályozás speciális rendelkezéseket tartalmaz, így pl. az alkalmazandó számviteli standardet is meghatározza. Ugyanis, ha a vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja a helyi pénzügyi számviteli standard szerint vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, akkor a belföldi kiegészítő adót is a helyi pénzügyi számviteli standard szerint szükséges meghatároznia. Tehát IFRS vagy magyar számviteli standard alapján.

A kiegészítő adóval kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek

A kiegészítő adó szabályozás bizonyos adminisztratív kötelezettségeket is magában foglal. Például amennyiben egy csoporttag a kiegészítő adó alanyává válik, köteles ezt az állami adó- és vámhatóság felé bejelenteni a megfelelő űrlapon.

Emellett a belföldi csoporttag köteles adóbevallást benyújtani és adatot szolgáltatni a kiegészítő adóról, szintén az adóhatóság által előírt formanyomtatványon. A kiegészítő adó bevallását főszabály szerint az adóév utolsó napját követő 15 hónapon belül kell benyújtani, és ugyanezen határidőig kell a fizetési kötelezettséget is teljesíteni. Az első, úgynevezett átmeneti évben ez a határidő 18 hónapra hosszabbodik.

Ettől függetlenül a magyar szabályozás előírja, hogy a belföldi csoporttagoknak előleget kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük az elismert belföldi kiegészítő adó tekintetében. Az előlegfizetési határidő az érintett adóév utolsó napját követő 11. hónap 20. napja. Az előleget a várhatóan fizetendő teljes kiegészítő adó összegének megfelelően kell megfizetni.

Hogyan segíthet Önnek az Andersen Magyarország?

Az Andersen Magyarország szakértői csapata a globális minimumadóval kapcsolatos feladatok ellátásában az alábbi szolgáltatásokkal áll az érintett vállalkozások rendelkezésére:

• GloBE csoport feltérképezése magyar végső anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportoknak, GloBE hatásvizsgálat lefolytatása
• Helyi csoporttagok potenciális GloBE pozíciójának meghatározása
• Az egyes mentességek alkalmazhatóságának vizsgálata
• A joghatósági effektív adókulcs kiszámítása
• GloBE specifikus kérdésekben való tanácsadás