Abban az esetben, ha az adófizetési kötelezettség teljes összegét annak esedékességéig nem teljesítik, az elmulasztott határidőtől kezdődően – a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig – az adóhatóság az adózó terhére késedelmi pótlékot számít fel. Ezt akár automatikusan az adózó adófolyószámláján előírva, vagy utólagos adómegállapítás keretében határozatban is megteheti. A késedelmi pótlék jogintézményének célja, hogy – hasonlóan az idegen pénz használatáért járó kamathoz – az állam pénzeszközeinek használata során létrejött adóhiányt szankcionálja.

Jogszabályi háttér a késedelmi pótlék mögött

A késedelmi pótlék jogi szabályozását az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) tartalmazza. Ennek 3. számú melléklete határozza meg az egyes adónemek esetén azokat az esedékességi időpontokat, amelyektől kezdődően a pótlékot felszámítják. A melléklet egyben azokat az időpontokat is tartalmazza, amelyektől számítva a költségvetési támogatás igénybe vehető. Fontos kiemelni, hogy néhány esetben az adott adónemre vonatkozó speciális jogszabályokat is figyelembe kell venni.

Mindezek alapján kiknek kell késedelmi pótlékot fizetnie?

Minden adózónak, aki az esedékesség időpontjáig tehát nem fizette meg az adófizetési kötelezettségét, pótlékot kell fizetnie. Támogatás esetén továbbá azon adózók tekintetében merül fel pótlékfizetési kötelezettség, akik az esedékesség időpontja előtt vették azt igénybe, vagy olyan támogatást vettek igénybe, amelyre nem is jogosultak. Ez utóbbi esetben egyébként adóbírság fizetésére is sor kerülhet. Fontos, hogy kizárólag adóhiány esetén (tehát adókülönbözet esetére nem) állapítható meg késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlék mértéke és alapja

Ezt a pótlékot az esedékességet követő naptól, mint kezdő naptól kell felszámítani adónemenként (és költségvetési támogatásonként) minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része alapján. A késedelmi pótlék alapját továbbá csökkentheti az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés, ha ugyanaz az adóhatóság tartja nyilván. Ezt nevezzük az ún. nettó pótlékszámításnak. Ezen túl csökkentheti még a pótlék alapját az adóhatóság által engedélyezett fizetési könnyítés is.

A legfrissebb jogszabályváltozások

2024. november 28-án lépett hatályba az Art. módosítása, amely pontosította az eddig alkalmazott korlátot úgy, hogy a havonta felszámított késedelmi pótléknak a naptári évre vonatkozóan kell kevesebbnek lennie 5.000 forintnál ahhoz, hogy az adóhatóság elengedhesse annak felszámítását.

Hogyan segíthet Önnek az Andersen Magyarország?

Az Andersen Magyarország szakértői csapata támogatást nyújt a késedelmi pótlék számítása és kezelése kapcsán az alábbi szolgáltatásokkal:

• Az adófizetési kötelezettségek és határidők nyomon követése, hogy elkerülhető legyen a késedelmi pótlék felszámítása.
• A késedelmi pótlék alapjának és mértékének ellenőrzése, beleértve a nettó pótlékszámítás és a fizetési könnyítések alkalmazhatóságát.
• Tanácsadás pótlékkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről, amennyiben az adózó jogszerűtlen felszámítással szembesül.
• A jogszabályváltozások hatásának elemzése és implementációja, különös tekintettel a 2024. november 28-án hatályba lépett módosításokra.

Célunk, hogy ügyfeleink minimalizálják késedelmi pótlékfizetési kockázataikat, miközben teljes körű adójogi megfelelést biztosítanak.