A Robin Hood-adó a magyar adórendszer egyik speciális, célzott adóneme, amelyet az energiaellátók és egyes közszolgáltatók többletjövedelmének megadóztatására vezettek be. Hivatalos elnevezése: energiaellátók jövedelemadója, de a köznyelvben „Robin Hood-adó” néven vált ismertté, utalva arra a célra, hogy a magas nyereséget realizáló vállalatoktól származó bevételeket az állam társadalmi célokra csoportosítja át.

A Robin Hood-adó bevezetésének háttere

A Robin Hood-adót 2008 novemberében szavazta meg az Országgyűlés. A törvényjavaslat célja a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele volt oly módon, hogy a nagy energiaellátó és -kereskedő cégekre 8 százalékos különadót (jövedelemadót) vetett ki. Az akkori kormány ebből évi 30 milliárd forintos bevételt várt, amelyet az eredeti javaslat értelmében kizárólag távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehetett költeni.

Az új adónak két fontos sajátossága volt. Ezek egyike, hogy az adóalap az adózás előtti eredmény volt. A másik, hogy időben korlátozottan vetették ki, az eredeti elképzelés ugyanis úgy szólt, hogy csak 2011. január 1-ig marad érvényben.

A Robin Hood-adó célja alapvetően az volt, hogy az állam részesedjen az energiaszektorban keletkező többletjövedelmekből, hogy azokat a közszolgáltatások finanszírozására, illetve szociális kiadásokra fordítsa. Az elnevezés ebből fakadóan szimbolikus: a „gazdagoktól a szegényeknek” elvét tükrözi.

Energiaellátók jövedelemadója: módosítások és többszöri hosszabbítások

Egy 2010 novemberében benyújtott módosító javaslatnak köszönhetően a Robin Hood-adó mégsem szűnt meg 2011 elején. A kapcsolódó indoklás szerint a „jelen gazdasági körülmények között indokolt, hogy az adókötelezettség még két adóévben, 2011-ben és 2012-ben, azaz 2013. január 1-ig fennálljon”.

Az adót azonban 2013-ban sem vezették ki, sőt, mértékét 8-ról 31 százalékra emelték, és egyúttal az adóalanyok körét is kiterjesztették egyes közműszolgáltatókra. A Robin Hood-adó megszüntetésére az indoklás szerint végül azért nem kerül sor, mert Magyarország „egyfelől elkötelezett a költségvetési hiány tartásában, az államadósság csökkentésében, másfelől pedig a közteherviselés elvéből az következik, hogy az a vállalkozás, amelynek adófizető képessége nagyobb, magasabb adót viseljen”.

A következő nagy változás 2022 végén következett be, amikor az energiaipari szereplőket érintő különadócsomag részeként az energiaellátók különadójának mértékét 41 százalékra emelték, első körben átmeneti jelleggel, csak a 2023-as adóév vonatkozásában. Ezt később meghosszabbították, így jelenleg is ez a kulcs van érvényben.

A Robin Hood-adó alanyai

• Energiaellátók: földgáz- és villamosenergia-kereskedők, termelők, elosztók, szénhidrogén-kitermelők, kőolajtermék-nagykereskedők,
• Közszolgáltatók: víziközmű-szolgáltatók, hulladékgazdálkodók, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére jogosult szolgáltatók 1.

Fontos kiemelni, hogy a szabályozás kiterjed a külföldi vállalatok magyarországi telephelyeire is.

A Robin Hood-adó alapja és mértéke

Az adó alapja az adózás előtti eredmény, amelyet a törvény által meghatározott módon kell korrigálni. Az adóalap nem tartalmazhatja a külföldön adóztatható jövedelmet.

A 2025-ös adóév vonatkozásában az adó mértéke 41 százalék. A tavaszi adócsomag tervezete alapján az adó mértéke jövőre 31 százalékra csökken.

Az adó előleg formájában fizetendő, havi vagy negyedéves részletekben, az előző évi adókötelezettség függvényében.

Adókedvezmények

A Robin Hood-adó csökkenthető:

• Társasági adóban nem érvényesített fejlesztési adókedvezménnyel (legfeljebb annak 50 százalékáig),
• Társasági adóban nem érvényesített energiahatékonysági beruházások után igénybe vett energiahatékonysági adókedvezménnyel (legfeljebb annak 50 százalékáig),
• A bányajáradék összegével, de e tekintetben legfeljebb 1,5 milliárd forinttal.

2021-től a korábbi adóévek negatív adóalapja (ún. elhatárolt veszteség) is figyelembe vehető az adóalap csökkentésére, a társasági adó szabályaival összhangban.

Jogszabályi háttér

Az energiaellátók jövedelemadójára irányadó főbb szabályokat a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény tartalmazza. Emellett azonban számos ágazati jogszabály rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni annak megállapítása során, hogy az adózó a jövedelemadó alanyának minősül-e, és ha igen milyen mértékű adófizetési kötelezettség terheli.