A 2022-ben év közben beiktatott, adózást érintő törvényváltozások egyik lényeges pontja, hogy új transzferár-adatszolgáltatási kötelezettséget vezettek be az adózók számára, amelyet első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott társaságiadó-bevallásban kellett teljesíteni. A rendelkezéssel a jogalkotó célja az adóhatóság ellenőrzési munkájának támogatása volt azon a módon, hogy már a kockázatelemzés és a kiválasztás elvégzésekor részletes, transzferárazással kapcsolatos adatok is a rendelkezésre álljanak.

A transzferár adatszolgáltatás (tp adatszolgáltatás) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao. törvény”) rendelkezései alapján azt az adózót terheli, amely

  • a társasági adó alanya,
  • az adóév utolsó napján nem minősül kisvállalkozásnak vagy mikrovállalkozásnak,
  • gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, külföldi vállalkozó,
  • nem közhasznú nonprofit gazdasági társaság, és
  • az állam nem rendelkezik benne közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással.

A csoportos társasági adóalany tagjainak az egymás közötti ügyleteikről fő szabály szerint nem kell adatot szolgáltatniuk Míg az olyan ügyletek esetében, amelyet a csoporttagok a csoportos társasági adóalany tagjain kívüli kapcsolt vállalkozásokkal folytatnak, a csoportképviselő útján kell teljesíteniük az ilyen irányú kötelezettségüket.

A transzferár adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályait a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 6/A. fejezete tartalmazza.

Fő szabály szerint a kötelezettség azon ügyletekre terjed ki, amelyekről az érintett vállalkozásoknak transzferár dokumentációt kell készítenie. Vagyis akkor, ha az adott ügyletet érintő adóévi teljesítések ellenértéke – szokásos piaci áron, ügylettípusonként összevontan, általános forgalmi adó nélkül – meghaladja a 100 millió forintot.

Részleges adatszolgáltatási kötelezettség a társaságok azon kapcsolt ügyleteit terheli, amelyek magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést érintenek, illetve, ha az ügylet tárgya független féltől származó költségek haszon nélküli továbbterhelése, vagy ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel.

Az (összevontan) 100 millió forintot el nem érő ügyletek, valamint a tőzsdei és hatósági áras ügyletek mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól.

Az adatszolgáltatást a társasági adóbevallás részeként, annak megfelelő lapjain (ATP-01, ATP-KV) ügylet-szintű adatok megadásával kell teljesíteni. Ilyen adat többek között

  • a kapcsolt felekkel lebonyolított ügylet megjelölése,
  • a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek értéke,
  • az alkalmazott transzferárazási módszer,
  • az alkalmazott jövedelmezőségi mutató megnevezése,
  • a szokásos piaci érték/tartomány mértéke,
  • az alkalmazott ár és
  • az esetleges adóalap korrekció összege.

A transzferár-adatszolgáltatás elmulasztása vagy hiányos kitöltése esetén kiszabható maximális mulasztási bírság összege akár egymillió forint is lehet. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy hiányzó vagy hiányos tartalmú nyilvántartások esetében jóval magasabb nyilvántartásonként maximálisan ötmillió forint (ismételt mulasztás esetén tízmillió forint) mulasztási bírság szabható ki.

Az Andersen Magyarország szakértői széles körű tapasztalattal rendelkeznek a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának meghatározásában, illetve átfogó támogatást nyújtanak transzferárazás tekintetében az alábbi szolgáltatásokkal:

Szolgáltatásaink a következőket tartalmazzák:

  • Kapcsolt vállalkozások feltérképezése, segítségnyújtás a kapcsolt vállalkozások be- és kijelentése során
  • Segítségnyújtás a transzferárazási politika vállalati szintű kialakításában
  • Az adóhatóság által elfogadott és használt adatbázisok segítségével összehasonlító elemzés végzése, amellyel alátámasztható az alkalmazott transzferár
  • Szokásos piaci ár megállapítása (APA) iránti kérelem elkészítése és benyújtása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére, képviselet a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt és folyamatos kapcsolattartás
  • A transzferár nyilvántartás teljes körű elkészítése
  • A vállalatcsoport központi dokumentációjának felülvizsgálata, szükség esetén elkészítése
  • Segítségnyújtás az országonkénti jelentés (CbCR) elkészítésében, teljesítésében
  • Segítségnyújtás a társasági adóbevallás szokásos piaci árra vonatkozó adatszolgáltatási adatlapjának kitöltése során