A valorizáció a magyar értelmező szótár definíciója szerint a pénznem megváltozása vagy a pénz értékének csökkenése által okozott veszteségek kiegyenlítésére alkalmazott pénzügyi intézkedés. Mechanizmusának lényege, hogy valamely dolog vagy szolgáltatás pénzben kifejezett értékét a pénzromlás előtti értékre vagy annak bizonyos százalékára számítják át, értékelik át.

Vannak olyan esetek, amikor az adó vagy az adójellegű fizetési kötelezettség mértékét nem százalékosan, hanem konkrét összeg formájában fejezik ki a vonatkozó adójogszabályban. Ilyenkor az ezen a címen beszedett összeg nem növekszik az inflációval, ezért bizonyos időközönként szükség lehet a korrekcióra. Ennek egyik módja, hogy újra és újra módosítják az adott jogszabályt. Ennek alternatívája, ha valorizálják, vagyis inflációkövetővé teszik a fizetési kötelezettséget úgy, hogy annak mértékét egy meghatározott képlet alapján a megelőző időszak fogyasztóiár-index változásával módosítják.

Az úgynevezett százalékos adók esetében azért nincs szükség a valorizáció alkalmazására, mert az infláció növekedése az adó összegének automatikus növekedését vonja magával. Vegyük például az általános forgalmi adót: könnyű belátni, hogy a fogyasztói árak emelkedésekor az áfa mértéke is nő.

A valorizáció eszköze nem újdonság, a világ számos országában, így Magyarországon is már régóta alkalmazzák néhány területen. Többek között a nyugdíj összegének kiszámításánál, amelynek során az úgynevezett valorizációs szorzó fontos szerepet tölt be. Egy másik magyar példa a helyi adó törvény. Ez a telekadó, az építményadó és a kommunális adó kiszámítását a fogyasztói árszínvonal változásához köti. E szerint az önkormányzatok joga, hogy az adó mértékét a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére figyelemmel állapítsák meg.

Valorizáció - inflációkövető adóemelés
Valorizáció – a burkolt adóemelés egy formája

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) kapcsán a jogalkotó már azok bevezetésekor figyelemmel volt arra, hogy a díjak értékállóságát több bebiztosítsa. Abban az esetben ugyanis, ha a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig nem hirdetik ki a tárgyévre érvényes EPR és DRS díjakat, azokat a valorizáció alkalmazásával állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy az MNB előrejelzése alapján meghatározott várható infláció mértékével automatikusan megemelkednek.

A 2024-es őszi adócsomag fontos és nagy sajtóvisszhangot kiváltó eleme, hogy több adónem és adójellegű fizetési kötelezettség esetében is valorizációt, vagyis automatikus inflációkövető adóemelést vezetnek be két hullámban. 2025-től az üzemanyagok és alkohol termékek jövedéki adójánál, a gépjárműadónál és a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetéknél kezdik el alkalmazni ezt a számítási módot. Egy évvel később a tüzelőanyagok és dohánytermékek jövedéki adójánál, a regisztrációs adónál és a cégautóadónál jelenik meg az inflációkövető adóemelés.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy a jogszabályalkotó ezzel a kiterjesztéssel a magyar adórendszer általánosan alkalmazott eszközévé tette a valorizáció módszerét.

A felsorolt adónemeknél a számítási folyamat során a tárgyévet megelőző évi adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával módosul. A valorizált adómértékeket az adóhivatal a honlapján teszi közzé a tárgyévet megelőzően október 31-ig bezárólag. Ez alól 2024 kivételt képez, hiszen a közzétételi határidő ez esetben 2024. december 15-e.

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast szakértői az alábbi adásban foglalkoztak részletesen a valorizáció témakörével.