A családi adókedvezmény mértékének növelése, az anyák szja-mentességének kiterjesztése és szochó csökkentés az egyik oldalról, áfa-csökkentés, szja-csökkentés a mediánbér alatt keresőknek és vagyonadó bevezetése a másik oldalról. Elbírja ezt a magyar költségvetés? Melyik tervezett adóintézkedés működik és tartható fenn hosszú távon? Többek között erről beszélgettünk a podcast első őszi adásában.

A Tisza Párt adóterveiről

Az elmúlt időszak tematikáját erősen meghatározták a Tisza Párt adóterveivel kapcsolatos hírek. Először napvilágot látott egy olyan feljegyzés, amely állítólag a legerősebb ellenzéki párt adópolitikai elképzeléseiről szól. E szerint választási győzelme esetén a Tisza többkulcsos szja-rendszert vezetne be, amivel lényegében visszatérnénk ahhoz az állapothoz, amit 2010 környékén elhagytunk. Erre egy intenzív, adóemeléssel riogató médiakampányt épített fel a kormányoldal.

Nem tudjuk, hogy a dokumentum mennyire hiteles, hiszen az bárki által reprodukálható, ráadásul nincs rajta aláírás vagy egyéb hitelesítő adat, mindenesetre a tartalma szöges ellentétben áll azzal, amit azóta az ellenzéki párt kommunikál. „Semmilyen munkát terhelő adót nem fog emelni a Tisza” – jelentette be Magyar Péter a Facebook-on egy videóban, amelyben arról is beszélt, hogy a minimálbért keresők szja-kulcsát adójóváírással 9 százalékra csökkentenék, de a mediánbér alatt keresők adófizetési terhét is mérsékelnék. Az így kieső költségvetési bevétel ellensúlyozására a leendő Tisza-kormány az 5 milliárd forint feletti vagyonokra évi 1 százalékos vagyonadót vezetne be.

Jelentősen nőttek a költségvetés bevételei

Bár az első negyedéves folyamatok ijesztően alakultak, az első 7 hónap pénzforgalmi adatai alapján kijelenthető, hogy éreztetik hatásukat a 2025-ös kormányzati adóemelések, aminek következtében jelentős összegben teljesültek az adó jellegű bevételek az államkasszában. Az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) központi alrendszerének bevétele január és július vége között 23 394 ezer milliárd forint volt, ami 6,1%-kal magasabb, mint 2024 hasonló időszakában.

Néhány adónemet érdemes külön kiemelni. Elsőként a pénzügyi tranzakciós illetéket, hiszen az ebből származó bevétel elérte a 335 milliárd forintot szemben a tavalyi 198 milliárd forinttal. A nettó áfabevételek 4858 milliárd forint körül alakultak úgy, hogy tavaly ezen a soron 4318 milliárd forint folyt be. Ez év/év alapon 12,5 százalékos növekedést jelent. Emellett szépen termeltek az egyéb különadók és extraprofitadók is. A pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron például 220,1 milliárd forint folyt be eddig, amely 45,6 milliárd forinttal több a tavalyi értéknél. A felsoroltakkal szemben ugyanakkor kevesebb bevétel folyt be a társasági adóból, ami részben a recesszió számlájára írható.

Újabb kört futott az adategyeztetési eljárásokkal a NAV

Az adóhatóság tájékoztatása szerint az első gyakorlati tapasztalatokat felhasználva még szélesebb körben folytatódtak az online számla- és pénztárgépadatok, valamint az áfabevallások eltérését tisztázó adategyeztetési eljárások. A nemrég lezajlott, 200 céget megszólító kampány hatására csaknem 400 millió forintnyi hiányzó áfa került vissza a költségvetésbe, több gyanús társaság pedig a NAV látókörébe, melyek további vizsgálatokra számíthatnak.

Új oszlopokkal bővült az áfabevallás

„Az áfabevallásban a vállalkozásokat segítő, új oszlopok kitöltése önkéntes, de megéri, mert a kitöltés révén akár az ellenőrzés vagy az adategyeztetési eljárás is elkerülhető. Az áfabevallás összesítő jelentésében a ténylegesen levonásba helyezett adóösszegek 2025. július 31-től elkülönítve tüntethetők fel. Az új oszlopokban külön megadható az 5, 18, valamint 27 százalékos adómérték, illetve az arányosítással érintett adóösszeg is.” – áll a NAV hivatalos közleményében.

Elveszítheti az adószámát az, aki nem teszi közzé beszámolóját

A számviteli beszámoló közzététele minden évben társaságok egyik fontos kötelezettsége. Idén több mint 43 ezer olyan adózó volt, aki ezt nem tette meg határidőre. Az adóhatóságnak már egy jogszabályba égetett komoly eljárásrend áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy milyen lépések mentén haladhat előre e kötelezettség betartásának kikényszerítése érdekében. Most épp a második felszólítási körnél tartunk, de még mindig van 7 ezer olyan vállalkozó, akik adósak ezzel a lépéssel. Ha nem teljesítik, akár az adószámukat is törölhetik.

Új-Zéland vonzó célpontjává válhat a digitális nomádoknak

Világszerte kezeletlen területnek számít az ún. digitális nomádok (vagy távmunkások) adózása, adóztatása. Ők olyan munkavállalók vagy vállalkozók, akik nem abban az országban élnek, ahová egyébként munkájuk köti őket. Jellemzően informatikai eszközökkel, illetve azoknak az igénybevételével végzik a tevékenységüket, teljesítik a feladataikat. Új-Zéland nagy lépést tette meg most abba az irányba, hogy magához vonzza a digitális nomádokat. Az ország ugyanis komoly adókedvezményeket adna nekik, pontosabban definiálta azt az időpillanatot, ami után ezek a munkavállalók már adókötelessé válnak, így gyakorolva nagyobb türelmet irányukban.

Az adás ezeken a csatornákon érhető el:

YOUTUBE>>
SPOTIFY>>
APPLE PODCAST>>
SOUNDCLOUD>>

Hogyan lesz 213,5 milliárd forint MVM osztalékból közel 400 milliárdos állami bevétel? Például úgy, hogy a cégcsoport Robin Hood-adót és társasági adót is fizet. Ez nyilván jó hír a költségvetés számára, de továbbra is ellentmondásos és szembemegy a közműszolgáltató szereppel, ha egy monopolizált piacon működő állami vállalat több száz milliárd forintos profitra tehet szert.

Nem csak osztalékból, adókból is súlyos milliárdokat fizetett be az MVM a költségvetésbe

A múltkori adásban már foglalkoztunk az MVM 213,5 milliárd forintos osztalékával. Akkor az még egy rendkívül friss hír volt, amelyre első körben reagáltunk, egyben jeleztük, hogy vissza fogunk térni a témára. Azóta alaposabban utánajártunk a történetnek, és így tett a Telex is, ahol egy részletes cikk jelent meg arról, milyen tényezőkből adódik össze az MVM több százmilliárdos nyeresége.

A szerző világos okfejtéséből kiderül, hogy a cégcsoport nyereségének egyharmada az infrastruktúra működtetéséből, másik harmada pedig az energia nagykereskedelemből származik. Egyhatodát az energiatermelési tevékenység adja, másik egyhatoda pedig a nemzetközi leányvállalatokhoz köthető. A lakossági eladásokból csak elenyésző nyereség származik.

Ennek ellenére továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy ellentmondásos és szembemegy a közműszolgáltató szereppel, ha egy monopolizált piacon működő állami vállalat ekkora profitra tehet szert. Az ez után a költségvetésnek fizetett osztalék igenis tekinthető burkolt adónak. Ehhez jön még az is, hogy az MVM elsősorban Robin Hood-adó és társasági adó formájában közel 170 milliárd forintot adó fizetett be.

Az uniós jog alkalmazása előnyt élvez

Egy olyan Európai Bíróság által hozott döntésről beszélgettünk dr. Pauker Zoltán kollégánkkal, a téma szakértőjével, amiről úgy gondoljuk, hogy kihatással lehet a magyar ítélkezési és hatósági jogalkalmazási gyakorlatra. Azt mondta az EUB, hogy a Kúria utasíthatja az alsóbb fokú bíróságot lépések megtételére, meg arra, hogy milyen körülményeket vegyen figyelembe, de az alsóbb fokú bíróságot is köti az uniós jog, és ennek alapján azt látja, hogy a Kúria utasításait nem hajthatja végre, akkor az uniós jogot kell közvetlenül alkalmaznia.

NGM: magyar adórendszer köszöni, jól van

A Portfolio.hu-n jelent meg Gerlaky Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium Adóügyekért, Fogyasztóvédelemért és Kereskedelemért felelős államtitkárának, valamint Nobilis Benedek, a Nemzetgazdasági Minisztérium Adópolitikai és Adótervezési Főosztályvezetőjének közös írása a magyar adórendszer működéséről. Ebben reagáltak hosszan azokra a kritikákra és szakmai észrevételekre, amelyeket az Európai Bizottság fogalmazott meg részletes jelentésében.

Új időszámítás kezdődik az elektronikus számlázásban

A VIDA csomagról már több alkalommal is beszéltünk. Már akkor szót ejtettünk róla, hogy az egész Európai Uniót érintő változásról van szó, ami Magyarországra is kihat. A csomag ugyanis uniós szintű szabványt is előír az elektronikus számlák kapcsán, amelynek a hazai vállalatoknak, köztük például a közműszolgáltatóknak is meg kell felelniük hamarosan.

Szolidaritási hozzájárulás: azonnali jogvédelmet kapott a főváros

A Fővárosi Törvényszék helyt adott Budapest azonnali jogvédelmi kérelmének, és ez alapján megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy a peres eljárás befejezéséig beszedési megbízást (inkasszót) nyújtson be. Emellett a döntés értelmében a korábban inkasszált 10,2 milliárd forintot is vissza kell utalnia a főváros számlájára kamatokkal együtt.

A bíróság a döntés indoklásában így fogalmazott: „…a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik”. A testület az arányosság elvét figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy az azonnali jogvédelem meg nem ítélése súlyosabb hátrányt okozna, mint annak a jogvédelem biztosítása.

Nagyszabású NAV akció a nagybani piacon

Többek között egy jachtot, több személyautót, motorokat, és több száz millió forintnyi készpénzt foglalt le a NAV a Budapesti Nagybani Piacon működő gyümölcs- és zöldség-nagykereskedő cégeknél tartott ellenőrzés során. A május 28-án végrehajtott akcióban az adóhatóság Merkur Bevetési Egysége a TEK kommandósaival megerősítve vett részt. Együtt egyszerre 78 helyszínen tartottak házkutatást.

Az adás ezeken a csatornákon érhető el:

YOUTUBE>>
SPOTIFY>>
APPLE PODCAST>>
SOUNDCLOUD>>

A szolidaritási hozzájárulás néven ismert adóteher miatt nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti polgármesterek is egyre gyakrabban panaszkodnak. A kormány ráadásul más kreatív intézkedésekkel is nyirbálja az önkormányzatok költségvetését, például a Szerencsejáték Zrt. iparűzési adójának csökkentésével, ami elsősorban Budapestnek fáj.

Jól jött az MVM óriási osztaléka a költségvetésnek

A Nemzetgazdasági Minisztérium gyorstájékoztatójából kiderül, hogy májusban 129,5 milliárd forintos többlettel zárt a központi költségvetés. Ennek fő oka, hogy beérkezett az államkasszába az MVM tekintélyes összegű, 213,5 milliárd forintos osztalék-befizetése a hónap végéig. Jóllehet, a társasági adó befizetésének határideje ezúttal június 2-ra esett, más cégek is úgy döntöttek, hogy még májusban teljesítik adófizetési kötelezettségüket.

Az Audival kötött szerződés miatt fáj jobban Győrnek a szolidaritási adó

Nyilvánosságra hozták azt a szerződést, amelyet Győr városa kötött az Audival 2010-ben. A Borka Zsolt aláírásával ellátott dokumentumban az önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy előbb 1,8 százalékra, majd egy második ütemben 1,6 százalékra csökkenti az iparűzési adót, illetve arra is, hogy ezt a mértéket tíz évig nem emeli meg. Magát a szerződést – választási ígéretének megfelelően – Győr megválasztott új polgármestere, Pintér Bence tette elérhetővé. Ő több szempontból is aggályosnak tartja ezt a kötelezettségvállalást, és megkérdőjelezi, hogy a város szempontjából jó döntés volt-e megkötni ezt a szerződést. Pintér úgy véli, nagyrészt ennek a szerződésnek a számlájára írható, hogy a szolidaritás adó (hozzájárulás) formájában kirótt elvonások sokkal jobban sújtják Győrt, mint az reális lenne.

Kevesebb iparűzési adót kell fizetnie a Szerencsejáték Zrt-nek

A múlt héten egy érdekes adószakmai vita alakult ki különböző fórumokon Karácsony Gergely és Nagy Márton között. Ennek tárgyát egy azóta megszavazott adótörvény-módosítás képezte, amely a szerencsejátékhoz kapcsolódó iparűzési adó befizetési kötelezettséget érinti. Ennek értelmében az állami monopóliummal rendelkező cég adóterhe közel 18 milliárd forinttal csökken, ami az önkormányzatok és főként Budapest költségvetéséből fog hiányozni.

Érdemes kiemelni, hogy a szerencsejátékok szervezését egy 1991-es törvény szabályozza, amit bár azóta többször módosítottak, még mindig tartalmaz néhány elavult részletet. Ennek és a számviteli törvénynek a nem egyértelműen meghatározott szabályozása alapján az elmúlt évtizedekben eltérő módon adóztak a kaszinótulajdonosok és Szerencsejáték Zrt. A kialakult gyakorlat az volt, hogy a kaszinóknak és egyéb szerencsejátékot szervező cégeknek a nettó játékbevétel után kellett iparűzési adót fizetni, míg az állami monopóliummal rendelkező Szerencsejáték Zrt-nek a sorsolásos játékok teljes bevétele után. Előbbi egy alacsonyabb, nettó összeg, utóbbi egy magasabb, bruttó összeg. Ezt a különbséget szünteti meg a most elfogadott adótörvény-javaslat azzal, hogy a Szerencsejáték Zrt. adóterhét – az önkormányzatok kárára – a kaszinók szintjére mérsékli.

A 18 milliárddal csökkentett iparűzési adó miatt a cég több osztalékot és több játékadó fizethet be az államkasszába, vagyis az intézkedés egyik fő célja a költségvetési hiány mérséklése lehet.

Rekordnövekedés volt tavaly a csekély értékű juttatások piacán

A hazai vállalatok egyre tudatosabban élnek a készpénzkímélő megoldásokkal, ezen belül is a csekély értékű juttatásokkal, amelyek kedvezményesen adóznak. Ebben a formában évente három alkalommal adható juttatásként a minimálbér 10 százaléka. Mivel ez többek között a gyerekeknek és a házastársaknak is adható, egy négyfős család esetén akár közel 350 ezer forint is kiosztható ezen a módon.

81 milliárd forintra emelkedik a 2025-ös filmes támogatási keretösszeg

A filmalkotások közvetett támogatása céljából a Nemzeti Filmintézet által fenntartott letéti számla éves keretösszege 2025-ben 69 milliárd forintról 81 milliárd forintra emelkedne a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabály-tervezet alapján. A közvetett filmtámogatás mértéke változatlanul 30% maradt.

A VIDA után máris érkezik az újabb áfareform

Még hatályba sem lépett az EU nemrég elfogadott VIDA csomagja, VAT after VIDA néven máris készülőben van a következő nagy áfareform. Az egyelőre csak javaslat szintjén létező koncepció egy uniós szintű központosított, egységes áfarendszert vázol fel, amely csökkentené az adminisztrációt, felszámolná az áfacsalásokat és megszüntetné a tagállami eltéréseket.

Fontos változás előtt állnak az Online Számla rendszer validációi

A GitHUB felületen olvasható az a bejelentés, amely szerint július 1-jétől bizonyos rendszerüzeneteket át fog állítani az adóhatóság. Ennek következtében az eddigi figyelmeztetőjelzések helyett sok esetben már hibajelzések érkezhetnek, ami súlyos következményekkel is járhat a bevallási folyamatokat illetően.

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali kérelme (HÉA): G Kft. (T-198/25. sz. ügy)

A Fővárosi Törvényszék előterjesztést nyújt be a nemzeti áfa-korrekciós korlátok uniós joggal való összeegyeztethetőségéről.

Az adás ezeken a csatornákon érhető el:

YOUTUBE>>
SPOTIFY>>
APPLE PODCAST>>
SOUNDCLOUD>>

A 2026-os büdzsé tervezetéből kiderül, hogy az anyák szja-kedvezményének fokozatos bevezetése miatt az államkassza jövőre már a potenciális jövedelemadó bevétel 22 százalékáról, közel 1400 milliárd forintról mond le. Vajon megengedheti magának a költségvetés azt a luxust, hogy olyan anyákat is kedvezményben részesítsen, akik már nem nevelik gyermeküket?

Mennyire alacsonyak az adók Magyarországon?

A 15 százalékos személyi jövedelemadónak és a 9 százalékos társasági adónak köszönhetően valóban kijelenthető, hogy hazánkban alacsonyak az adók, ahogy a kormány gyakran hangoztatja? Az adóék egy olyan mutatószám, amely támpontot adhat ennek a kérdésnek az eldöntéséhez. Ez azt mutatja meg, hogy 100 forint bér kifizetésének milyen költségei vannak adók és járulékok formájában.

Ha az átlagos keresetű, egyedülálló, gyermektelen munkavállalók esetét vizsgáljuk, akkor az OECD adatai szerint a Magyarországon 2023-ban 41 százalék volt az adóék (az szja mellett a fizetés terhelő egyéb adókat és járulékokat is figyelembe véve), amivel az európai középmezőnyben helyezkedünk el. Ugyanez az adat 2010-ben még 47 százalék volt, vagyis jelentős csökkenés figyelhető meg, látni kell ugyanakkor, hogy máshol is ez a tendencia.

A magyar adórendszert azonban nem lehet kizárólag a jövedelemadó fókuszából vizsgálni, ehhez a háztartásokat érintő összes adónemet is számba kell venni.

Nem minden anya szorul az szja-kedvezményre

Kijött a 2026-os költségvetés tervezete, amiből az látszik, hogy jövőre már a potenciális jövedelemadó bevétel 22 százalékáról mond le az államkassza az anyák szja-kedvezményének fokozatos bevezetése miatt. A családi adókedvezménnyel és a 25 év alattiak szja-kedvezményével együtt ez a becslések szerint mintegy 1400 milliárd forintos bevételkiesét jelent az államkassza számára.

Érdemes megjegyezni, hogy olyan anyák is kedvezményezetti kör részét fogják képezni, akik magas jövedelmük okán nincsenek erre rászorulva, illetve olyanok is, akik már nem nevelnek gyermekeket, mert azok életkoruknál fogva kirepültek a fészekből és önálló keresettel rendelkeznek. Nem vállalunk nagy kockázatot azzal a kijelentéssel, hogy ezt a támogatást szociálisan érzékenyebb módon, gazdaságilag racionálisabb megoldásokat választva is el lehetne osztani, és odatranszferálni, ahol nagyobb szükség van rá.

Újabb nagy horderejű döntést hozott az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság egy újabb ítéletet hozott egy osztrák ügyben a befektetési alapok és azok befektetőit érintően. A külföldi befektetési alapok és az ún. átlátható társaságok adózását eltérő módon ítélhetik meg az egyes országok adórendszerei. Magyarország ezek adóztatását illetően még visszafogott, de nem kizárt, hogy ez a későbbiekben változni fog.

A nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt kapnak

Ezt közölte Facebook bejegyzésében a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára. Zsigó Róbert úgy fogalmazott, hogy az indokolatlan áremelések ellen minden eszközzel fellép a kormány, és az árréscsökkentés mellé a nyugdíjasok külön segítséget kapnak. „Meghallgattuk az idősek visszajelzéseit és az Idősek Tanácsát is, és úgy döntöttünk, hogy ezt a támogatást utalvány formájában fogjuk odaadni” – fogalmazott az államtitkár.

Elektronikus számlázás: az MVM segítséget kért a kkv-k eléréséhez

Július 1-jétől az MVM kizárólag elektronikus formában bocsáthatja ki az energiaszámláit nemlakossági ügyfeleinek, ezért Dr. Romhányi Róbert, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. vezérigazgatója a szakmai szervezetek közreműködését kérte a kisvállalkozások elérésében. A cégnek ugyanis több tízezer hiányzó e-mailcímre van szüksége ahhoz, hogy a megadott határidőre teljesíteni tudja kötelezettségét.

6,5 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB

Az inflációs környezetet övező kockázatokkal, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségekkel indokolta óvatos monetáris politikáját és kamatdöntését a jegybank. Friss közleményük szerint a vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú inflációs kockázatokat eredményeznek a hazai gazdaságban. Az alacsonyabb nyersanyagárak rövid távon mérséklődő infláció irányába hatnak. Ugyanakkor a vámok tartós növelése és a nemzetközi piaci bizonytalanság hazai eszközökkel szembeni kockázatkerülésre gyakorolt hatása középtávon erősítheti a felfelé mutató inflációs kockázatokat.

50 százalékos vámfenyegetés árnyékában az EU

„Az Európai Uniót elsősorban azért hozták létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat a kereskedelem terén, és nagyon nehéz velük tárgyalni” – így fogalmazott az amerikai elnök a Truth Social oldalán közzétett bejegyzésében. Egyben azt javasolta, hogy 2025. június 1-től 50 százalékos vámot vezessenek be az Unióval szemben. Nem sokkal később, miután telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, július 9-ig elhalasztotta az intézkedés bevezetését.

Küszöbön az etióp-magyar adóegyezmény megkötése

Május 21-én került sor az Etiópia és Magyarország között megkötendő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény tárgyalásának második fordulója. A két fél bizakodóan nyilatkozott az álláspontok közeledését illetően.

Az adás ezeken a csatornákon érhető el:

YOUTUBE: https://youtu.be/84YxixZ5G78
SPOTIFY: https://bit.ly/3SphDtR
APPLE PODCAST: https://bit.ly/4myErFb
SOUNDCLOUD: https://bit.ly/3Z9BsJo

Április 2-a volt az a nap, amikor Trump bejelentette, hogy a világ szinte minden országára további importvámokat vet ki. Bár ezek többségét határozatlan időre rögtön fel is függesztette, az asztalra kikerült a fegyver. A valószínűsíthető cél a globális kereskedelem szabályainak erőszakos átszabása és az USA pozícióinak erősítése.

Liberation Day: a nap, ami megrengette a világkereskedelmet

„A Felszabadulás napja” – Trump így nevezte el április 2-át, azt a napot, amikor példátlan vámintézkedéseivel felszabadította az Egyesült Államok gazdaságát a szerinte igazságtalan világkereskedelmi rendszer alól. Meglátása szerint ugyanis más országok évek óta csak kihasználják és kifosztják az USA-t, és ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell. Ennek érdekében új import vámtarifákat hirdetett meg, amelyek segítségével radikálisan át akarja alakítani az Egyesült Államok és a világgazdaság viszonyát.

Az új tarifák a világ szinte valamennyi országát érintik, köztük az USA legszorosabb kereskedelmi partnereit is. Elemzők szerint az intézkedésnek óriási hatása lehet a világkereskedelemre, már ha valóban hatályba lépnek, hiszen többségüket az elnök határozatlan időre felfüggesztette. Kivéve a kínai importra több lépcsőben megemelt vámokat, amelyek érvényben maradtak, és egyes esetekben egészen elképesztő mértéket képviselnek.

Több területen is bevethető az adategyeztetési eljárás (19:40)

Bár a NAV új eljárástípusának története eredetileg az online számlaadat szolgáltatás kapcsán indult el, az adategyeztetési eljárást más területeken is hatékonyan lehet alkalmazni. Erre példa, hogy az adóhatóság április elején azon cégek számára is elkezdte kiküldeni adategyeztetési felhívását, amelyek egyszerűsített foglalkoztatást jelentettek be, de bevallásukban elmulasztottak számot adni munkavállalójukról.

Hol ellenőrzött a NAV húsvétkor? (29:22)

Fokozott ellenőrzéseket hajtott végre az adóhatóság a húsvéti időszakban. Korábbi közleményük szerint az árusokat az üzletekben, piacokon, kitelepüléseken és az online térben is ellenőrizni tervezték. Elsősorban a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét kívánták vizsgálni.

Változás a késedelmi pótlékok fizetésével kapcsolatban (33:51)

2025-től új rendszert vezet be a késedelmi pótlék kiszabására a NAV. Ennek lényege, hogy az évi egyszeri alkalom helyett havi rendszerességgel írják elő a késedelmi pótlékokat az adószámlán, ami azt jelenti, hogy minden hónapra külön kiszámítják és megfizettethetik a késedelmes adóteljesítések utáni pótlékot.

Korábban a késedelmi pótlékot éves rendszerben, egy összegben kellett megfizetni, az esetek többségében a tárgyévet követő év november 15-ig. A változtatást követően a 2024-es késedelmi pótlékot már idén március 31-ig át kellett utalni a NAV számlájára, míg áprilistól kezdve az adott hónapra eső késedelmi pótlékot a következő hónap 20. napjáig szükséges megfizetni.

Lejárt a gépjárműadó befizetésének határideje (39:59)

Április 13-ig a 3,3 millió érintett autótulajdonosból több mint 1,7 millióan fizették be gépjárműadójukat. Az adó megfizetésére több lehetőség is rendelkezésre áll: az átutalás mellett például már a NAV-Mobil applikáció segítségével is kényelmesen rendezhető. Ehhez Ügyfélkapu+ vagy DÁP-regisztrációra van szükség.

OKSZ: drága, értelmetlen és veszélyes lehet a kötelező készpénzesés (46:23)

Alaptörvény módosításra készül a Parlament, és nem is akármilyen módosításra, hanem a készpénzhez való jog bevezetésére. Nem mindenki ért azonban ezzel egyet, például az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely egy sajtóközleményben adott hírt aggályairól és ellenérveiről. A szervezet szerint ugyanis a törvénytervezet nem veszi figyelembe, hogy a kiskereskedelem szereplői eleve a vásárlók igényei szerint alakították ki a fizetési formákat.

Ellopták a cég pénzét, növelni kell-e a társaságiadó-alapot? (52:44)

Egy cégnél 2024-ben betöréses lopás történt, a trezorból elvitték a cég házipénztárában lévő összes készpénzt, kb. 8 millió 200 ezer forintot. A rendőrség egy év elteltével lezárta az ügyet, a készpénz egy részét megtalálták, lefoglalták, és vissza fogják adni a cégnek. Az eltulajdonított összeget a 2024-es társaságiadó-bevallásban adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni?

Az Adózóna cikke a fenti kérdésre próbál választ adni.

Valóban megadóztatja a milliárdosokat az EU? (57:14)

Egymásnak ellentmondó híreket lehetett hallani és olvasni ezzel a témával kapcsolatban. A Telex vette a fáradtságot, és alaposan utánajárt az igazságnak. Az általunk feldolgozott kérdés, hogy van-e létjogosultsága egy ilyen adónak?

Érdekesen tálalja az NGM a havi költségvetési jelentést (1:04:23)

Egészen új köntöst kapott a havi kapott a havi költségvetési jelentés. Ameddig a Pénzügyminisztérium létezett, addig ezeket a jelentéseket ők kommunikálták jól követhető formában. A mostani azt a felütést kapta az NGM honlapján, hogy „Fókuszban a lakossági kamatkifizetések és a rezsivédelem”.

Az adás itt tekinthető meg:

• YOUTUBE: https://youtu.be/EocZx2f7uZM
• SPOTIFY: https://bit.ly/3EjLvEF
• APPLE PODCAST: https://bit.ly/3GgKaz3
• PODPAD: https://bit.ly/3Y6x3qc
• SOUNDCLOUD: https://bit.ly/3YI8MXv

Élelmiszeripari cégek, platformüzemeltetők, bizalmi vagyonkezelés és még több transzferár. Izgalmas új elemek jelentek meg az adóhatóság nemrég publikált idei ellenőrzési tervében, amelynek fókuszában az adategyeztetési eljárás áll. A podcast legújabb adásában ezen felül foglalkoztunk még az árrésstop bevezetésével, elemeztük a TISZA népszavazási kezdeményezésének adózási kérdéseit és a tengeren túlra is kitekintettünk.

Publikus a NAV 2025-ös ellenőrzési terve

Egy sajtótájékoztató keretében mutatta be az adóhatóság az idei ellenőrzési tervét, amely – szakítva az elmúlt időszak gyakorlatával – meglehetősen sok új elemet tartalmaz az előző évhez képest. Fókuszában az új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás áll. Előző adásunkban a NAV szóvivője, Kis Péter András elmondta, hogy az adóhatóság egyre nagyobb mértékben használja a mesterséges intelligenciát, egyre inkább támaszkodik a modern adatelemzési módszerekre, ehhez azonban tiszta és pontos adatokra van szükség. Az adategyeztetési eljárás célja pont az adatok tisztítása, az adatszolgáltatási hibák korrigálása.

2025-ben is kiemelt prioritás marad a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak vizsgálata. Az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések fokozása érdekében komoly energiákat fordít a szakértői állomány fejlesztésére.

Hasonló horderejű változás, hogy az adóhatóság idén nagy figyelmet fordít a bizalmi vagyonkezelésű jogviszonyok ellenőrzésére, a platformüzemeltetőkre, de újdonságnak számít az is, hogy az élelmiszeripari cégek is felkerültek a radarra.

Komoly kockázatokat rejt az árrésstop bevezetése

Ez a hivatalos véleménye az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ), amely közleményben reagált a kormány új, inflációellenes intézkedésére. Ebben elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy az árrés nem azonos a profittal, hiszen az élelmiszer-kereskedők egyebek mellett ebből finanszírozzák az alkalmazottak munkabérét, a közterheket és az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót.

„A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók” – áll a közleményben.

Elemeztük a Nemzet Hangja adózási kérdéseit

Március 24-én indult el a TISZA népszavazási akciója, amelynek keretében a párt 12+1 kérdésben kéri ki az emberek véleményét. A listán több fajsúlyos adózási kérdés is szerepel, ezeket vettük górcső alá abszolút objektív, adószakmai oldalról közelítve.

Mi lesz veled globális minimumadó?

Két aktualitása van ennek a történetnek. Az egyik, amiről már korábban beszéltünk, hogy az amerikaiak lényegében kihátráltak belőle, ami meglehetősen nagy csapást jelent ennek a nemzetközi adózási reformnak. A másik, hogy az érintett gazdasági társaságoknak a május végéig elkészítendő beszámolóikban már az esetlegesen fizetendő globális minimumadót is szerepeltetniük a társasági adó mellett. Ennek a kötelezettségnek annak ellenére eleget kell tenni, hogy az új adónem jövője bizonytalan.

Mélyponton Kanada és az USA kapcsolata

Donald Trump néhány nappal ezelőtt bejelentett vámintézkedésére reagálva Kanada miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államokat többé nem tekinti megbízható partnernek. Mark Carney emellett azt is kijelentette, hogy saját megtorló intézkedéseket terveznek az amerikai vámokkal szemben, amelyek „maximális hatással lesznek az Egyesült Államokban, de minimális hatással Kanadában”.

Az adás az alábbi csatornákon érhető el:

• YOUTUBE: https://youtu.be/s4T8uLAFYXA
• SPOTIFY: https://bit.ly/3FMTIRS
• APPLE PODCAST: https://bit.ly/4jkjCet
• PODPAD: https://bit.ly/42rW1Td
• SOUNDCLOUD: https://bit.ly/42a29hG

Az adóhatóság a nap 24 órájában figyeli a hozzá beérkező adatokat: elemez, kockázatokat számol, anomáliákat detektál. Ebben egyre jobban támaszkodik a mesterséges intelligenciára, a végső döntéseket azonban mindig az ember hozza. Ha a tényállás bizonyítása miatt szükséges, akkor a közösségi média szolgáltatók, a platformüzemeltetők és a külföldi adóhatóságok adatait is megvizsgálják a revizorok. Három év után úja vendégünk volt dr. Kis Péter András, a NAV szóvivője.

Hosszú idő után ismét egy rendhagyó adással jelentkezünk. Majdnem pontosan három évvel ezelőtt láttuk vendégül először dr. Kis Péter Andrást, a NAV szóvivőjét, aki rengeteg izgalmas információval, történettel, kvázi kulisszatitokkal szolgált a magyar adóhatóság életéből. Akkor abban maradtunk, hogy valamikor a jövőben újra mikrofonok elé ülünk és megismételjük a beszélgetést. Ennek most jött el az ideje, apropó és téma volt bőven.

Az elmúlt közel másfél évtizedben hatalmas változáson, fejlődésen ment át a magyar adórendszer, ez alól az utolsó három év sem volt kivétel. A folyamat fontos vetületei, hogy gyors ütemben zajlik a rendszer digitalizációja, fokozatosan bővül az adóhatósághoz valós időben befolyó adatok köre, ezzel párhuzamosan pedig mind nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia a feldolgozásában, az elemzésében vagy az ellenőrzési terv összeállításában. Már csak azért is „kell a gép”, mert a szűkös kapacitás miatt más módon gyakorlatilag lehetetlen rendet vágni a NAV rendelkezésére álló hatalmas adatvagyonban.

A modern adatfeldolgozási technológiák (gépi tanulás, adatbányászat, intelligens algoritmusok, stb.) használata nem új keletű az adóhatóságnál. Ez a folyamat még 2009-ben, a NAV jogelődjénél, az APEH-nál kezdődött. A fejlődés azóta fokozatos és töretlen, aminek eredményeképpen mára eljutottunk oda, hogy a mesterséges intelligenciával kiegészülve ezek a technológiák szerves részét képezik a szervezet kockázatelemzési és ellenőrzési tevékenységének. Kis túlzással kijelenthető, hogy az adóhatóság hamarosan már azelőtt tudni fogja, mire készül az adózó, hogy az beadta volna a bevallását.

A beszélgetés során alapvetően a fent vázolt folyamatokat és fejlődési ívet szerettük volna körbejárni. A műsorban elhangzott főbb kérdések és témák időrendi sorrendben a következők voltak:

• Mi változott az elmúlt három évben a magyar adórendszer és a NAV működésében? (új fejlesztések, új technológiák)
• Mennyire népszerű a NAV Ügyfélportál? Milyen szolgáltatásokat kínál?
• A mesterséges intelligencia és az adóhatóság: mire használják most és mire lehet még használni a jövőben? Hogyan változtatja meg a szervezet működését a technológia fejlődése? (ellenőrzési módszerek, állományi létszám, munkakörök változása)
• Honnan lehet tudni, hogy a NAV épp ellenőriz? Még mindig kötelező elem a megbízólevél átadása?
• Hogyan lehet rendet vágni a NAV rendelkezésére álló hatalmas adatvagyonban? Hogyan segít a mesterséges intelligencia az ellenőrzési terv összeállításában?
• Miért volt szükség az adategyeztetési eljárás bevezetésére? Mi célt szolgál ez az új eljárástípus?
• Milyen területeken tervez további fejlesztéseket az adóhatóság?
• Hol tartunk a digitalizálódásban az EU átlaghoz képest? Van-e értelme a nemzetközi összehasonlításnak a NAV működését, teljesítményét illetően?
• Látja-e az adóhatóság a külföldi jó gyakorlatokat? Tanul-e másoktól? Tanulnak-e tőle?
• A NAV dolgozik-e más adatforrásokkal az ellenőrzések során, olyan adatokkal, amelyek nem futnak be közvetlenül hozzá?
• Beszélgetnek-e egymással az adóhatóságok? Hogyan működik és mennyire gördülékeny a nemzetközi adatcsere?
• Próbavásárlások fesztiválon, esküvőn vagy plasztikai sebésznél. Mi az igazság?
• Hogyan vizsgálja a NAV az online vásárlásokat? Miként derítik fel az adóellenőrök a csalásokat és az adóelkerülést ezen a téren?
• Milyen kihívásokkal küzd a szervezet a vámellenőrzések terén? Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia ebben a tevékenységben?

Az adás az alábbi csatornákon érhető el:

• YOUTUBE: https://youtu.be/IVJXFlY1w4g
• SPOTIFY: https://bit.ly/4iFAXyu
• APPLE PODCAST: https://bit.ly/4kYiHSr
• PODPAD: https://bit.ly/4j0wyG5
• SOUNDCLOUD: https://bit.ly/4c4yFGL

Több izgalmas kérdést is felvet a kormány által bejelentett nyugdíjas ÁFA-visszatérítés, amely valójában nem egy klasszikus adóintézkedés, sokkal inkább tekinthető társadalombiztosítási juttatásnak, kvázi nyugdíjemelésnek. Az elgondolás ugyanakkor koherensebb, mint az SZJA-kedvezmény kiterjesztése a két- és háromgyermekes anyákra, és jóval kisebb lyukat is üt a költségvetésen.

Kiterjesztik az édesanyák SZJA-mentességét

Több nagy horderejű adóváltozás tervével is előhozakodott a kormány február végén. Ezek közül az SZJA-mentesség két- és háromgyermekes édesanyákra történő lépcsőzetes kiterjesztését, valamint a csed és a gyed SZJA-mentességét érdemes kiemelni.

A négy- és többgyermekes édesanyák már korábban megkapták ezt az élethosszig tartó kedvezményt. A most bejelentett tervek szerint a háromgyermekes anyukák 2025 októberétől mentesülnek a személyi-jövedelemadó fizetés alól, a 40 év alatti kétgyermekes anyukák pedig 2026 januárjától. A lépcső további fokain a 40-50 évesekre 2027-től, az 50-60 évesekre 2028-tól, a 60 év felettiekre pedig 2029-től terjesztik ki ezt a kedvezményt.

Amellett, hogy az intézkedés valóban nagy segítséget jelent az érintetteknek, és jól illeszkedik a kormány családpolitikájába, óriási lyukat üt a költségvetésen. Ráadásul nem csak egyszer, hanem mostantól fogva minden évben, és egyelőre nem látszik, hogy mi fogja ellentételezni ezt a hatalmas bevételkiesést.

Jön a nyugdíjas ÁFA-visszatérítés

A február végén bejelentett adózást érintő intézkedések között szerepelt a nyugdíjasok ÁFA-visszatérítése is. Adótechnikai szempontból ez tulajdonképpen nem is egy adóintézkedés, hiszen ennek rendelkezései nem fognak megjelenni az áfa-törvényben, sokkal inkább tekinthető egy társadalombiztosítási juttatásnak, kvázi nyugdíjemelésnek.

Ezt az elképzelést jóval koherensebbnek tartjuk, mint az SZJA-mentesség két- és háromgyermekes édesanyákra történő kiterjesztését. Egyrészt azért, mert van benne egy felső visszatérítési korlát (15 ezer forint havonta). Másrészt azért, mert arról kevés vita van, hogy a nyugdíjasok alapvetően nincsenek jó anyagi helyzetben, rá vannak szorulva a nyugdíjra, és az élelmiszerinfláció őket érintette a legjobban. Ez lényegében egy célzott támogatás számukra, egy nyugdíjkiegészítés, amelyet a vásárlásaik után kapnak valamilyen arányban. Vagyis a nyugdíjas áfa-visszatérítés releváns szociális intézkedésnek is felfogható.

Megint eltolták az e-nyugta bevezetés határidejét

Egy Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a vállalkozások számára a nyugtáról való elektronikus adatszolgáltatás (e-nyugta) kötelezettsége 2026. szeptember 1-jére tolódik ki az eredetileg tervezett 2025. július 1-jei időpontról. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok módosítására várhatóan tavasszal kerül sor. Az indoklás szerint a jogalkotó még több időt kíván biztosítani a vállalkozásoknak a felkészülésre.

Szintet lépett az USA vámháborúja

Az Amerikai Egyesült Államok március elején 25 százalékos vámot léptetett életben a Mexikóból és Kanadából érkező árukra, emellett 10-ről 20 százalékra emelte kedden a kínai áruk vámját. Erre válaszul Kanada 25 százalékos vámot vetett ki az USA-ból érkező árukra, de Kína sem hagyta válasz nélkül az intézkedést, hiszen 10 és 15 százalékos vámmal sújtott egyes amerikai termékeket.

Trump aranykártyája

Az USA elnöke nyilvánosságra hozta tervét egy „Gold Card” elnevezésű vízumprogram bevezetéséről, amely a gazdag külföldi befektetőket célozza meg. Az új kezdeményezés az EB-5 bevándorló befektetői vízumot váltaná fel, és lehetőséget kínálna az amerikai állampolgárság megszerzésére azok számára, akik hajlandóak 5 millió dollárt fizetni ezért. Trump állítása szerint ez a program hatalmas költségvetési bevételt generálna, amelyet elsősorban az államadósság csökkentésére szánnának, miközben sikeres, tehetséges embereket vonzana az országba, akik hozzájárulnának az amerikai gazdaság fejlődéséhez.

Jelentős változáson esik át a karbonvám szabályozása

Nem sokkal azután, hogy elindult, máris komoly egyszerűsítésen esik át a karbonvám (CBAM) rendszere. A változások lényege, hogy a kis importőröket (főként a kkv-kat és a magánszemélyeket) mentesítik a CBAM-kötelezettségek alól. Az indoklás az, hogy ezek az importőrök csak kis mennyiségű karbonvám hatálya alá tartozó árut importálnak az EU-ba a harmadik országokból, amelyek beágyazott kibocsátás mennyisége elenyésző. Az elképzelések szerint a kötelezettségek hatálya a változtatásokat követően is le fogja fedni a kibocsátás több mint 99 százalékát.

28 tagállama lehet már jövőre az EU-nak

A cím által sugallt állítással ellentétben nem egy új tagállamról van szó, hanem egy új regulációs rendszerről, egy gyakorlatilag tagállami jogrenden kívüli szabályozási keretről, amit annak érdekében vezetne be az EU, hogy a gazdaságát és annak a termelékenységét, versenyképességét javítsa.

Kocsmatámogatást jelentett be a kormány

Támogatási programot indít a kormány a kistelepülések közösségeinek és a turizmus fellendítése érdekében. A kocsma a kistelepülés lelke, ezért már ezer fő alatti települések is pályázhatnak támogatásra (maximum 3 millió forintra), amely pályázat a kormány által tavaly indított, a vidéki vendéglátóipari kkv-k támogatását célzó program folytatását jelenti. A pályázati keret összesen 1 milliárd forint.

Az adás az alábbi csatornákon érhető el:

• YOUTUBE: https://youtu.be/ov-YMt_e0e0
• SPOTIFY: https://bit.ly/4knvIEK
• APPLE PODCAST: https://bit.ly/3QNNcfV
• PODPAD: https://bit.ly/4hcKz20
• SOUNDCLOUD: https://bit.ly/43trMwa

A legpesszimistább várakozásokat is meghaladta a januári inflációs adat, különösen az élelmiszerek ára emelkedett egy év alatt. Nagy Márton ismét belengette az árstopok bevezetésének lehetőségét, ami csak elodázza, de nem oldja meg a problémát. Az igazi okokat az adórendszerben, az ellátási láncokban és az ugráló forintban kell keresni.

Már itthon is szerveztek országos vásárlói bojkottot

A környékbeli országokhoz hasonlóan itthon is országos bojkottot hirdettek a vásárlók a boltok ellen a magas élelmiszerárak miatt. A február 12-ére, vagyis a nyugdíjfizetés napjára hirdetett akciónak a visszajelzések alapján csekély hatása volt.

Az időzítés mindenesetre azért érdekes, mert néhány nappal korábban jelent meg a KSH jelentése a januári inflációról, amely a leginkább borúlátó előrejelzéseket is meghaladta. Az egy évvel korábbi szinthez képest ugyanis átlagosan 5,5 százalékkal emelkedtek az árak, különösen a szolgáltatásoké és az élelmiszereké. A lisztért például 43, a tejért 25, míg a tojásért közel 24 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly.

A nemzetgazdasági minisztérium közleményben reagált a kedvezőtlen adatra, amelyet elfogadhatatlan tart. „A kormány elkötelezett amellett, hogy minden szükséges lépést megtegyen az élelmiszerárak kontrollálása és a magyar családok védelme érdekében. Ennek érdekében nem zárja ki a kötelező árstop bevezetésének lehetőségét sem, amely szükség esetén azonnali és hatékony beavatkozást jelenthet” – fogalmaztak.

Az árstop újbóli bevezetése szemben több szempontból is aggályos. Az egyik, hogy az Európai Unió bíróságának egy korábbi ítélete szerint ellentétes volt az uniós joggal a magyar kormány 2022-ben bevezetett árstop rendelete. A másik, hogy az árstop intézkedések csak elodázzák a problémát, de nem oldják meg azt. Ehhez a kiindulási okokat kellene minél hamarabb megszüntetni és kezelni, többek között az adórendszer oldaláról.

Melyek az adózási összetevői az infláció meglódulásának? A jövedéki adó megemelése, az inflációkövető adóemelés több adónem esetében és a tranzakciós illeték, amely esetében eldőlt, hogy az végleg velünk marad a tavaly nyáron megemelt szinten. Ez utóbbi önmagában egy 600 milliárd forintos tételt képvisel, amely fokozatosan beépül az árakba.

Fordított adózás alá kerülnek az adóalany-kereskedők közötti, belföldi földgázértékesítések

A NAV tájékoztatása szerint 2025. január 1-jétől 2026. december 31-éig fordított adózás alá esik a gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, belföldön letelepedett adóalany-kereskedők közötti értékesítése, ha az értékesítő és a beszerző is olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akitől adófizetés követelhető.

Az intézkedés bevezetése előtt a háttérben nagyon komoly adóhatósági nyomozások folytak, ugyanis a földgáz-piacon csalárd kereskedők jelentek meg, akik áfatrükközésbe kezdtek. A NAV egy rendkívül átfogó műveletben, több hazai gázkereskedő cégen is rajtaütött és felszámolt egy áfacsaló bűnszervezetet. Az elcsalt áfa mértéke elérte a tízmilliárd forintot.

Transzferár szakértői osztályok alakulnak a NAV-nál

Ez a hír a műsortervbe egy álláspályázat alapján került. Az adóhatóság ugyanis a transzferár-ellenőrzések fokozása érdekében komoly energiákat fordít a szakértői állomány fejlesztésére. Ezt támasztja alá, hogy folyamatosan toborozza az adóellenőröket, akik az ország több pontján (Budapesten, Miskolcon és Székesfehérvárott) alakuló transzferár szakértői osztályok kötelékében fognak dolgozni. Feladatuk lesz emellett a globális minimumadóhoz kapcsolódó elemzések és ellenőrzések előkészítése és összehangolása is.

Trump most épp az acél- és alumínium-vámokat emelte meg

Az intézkedés értelmében az acél- és alumíniumimportra vonatkozó vámtételek egységesen 25 százalékra nőttek. Az amerikai elnök ezzel párhuzamosan megszüntette a kapcsolódó mentességeket és a kvótamegállapodásokat is. Egyben azt is bejelentette, hogy gépjárművekre, félvezetőkre és gyógyszerekre vonatkozó vámok kivetésén is gondolkodik.

Az Európai Bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki a Donald Trump által az USA felé irányuló alumínium- és acéltermékekre kivetett vámok miatt, ezzel együtt határozott és arányos ellenlépéseket helyezett kilátásba.

A NAV revizorai 13 milliós bírságot szabtak ki egy fesztiválon

Az adóhatóság tájékoztatása szerint százszázalékos megállapítással zárultak azok a helyszíni ellenőrzések egy olyan fesztiválon, ahol csak elektronikusan lehetett fizetni. A fizetési rendszer és a bankkártyás fizetések adatait hasonlította össze a NAV az online pénztárgépek adataival. Az elemzés pontos volt, az ellenőrzésre kiválasztott húsz cég összességében majd kétezerszer nem adott nyugtát és több millió forintnyi bevételt titkolt el – olvasható az adóhatóság honlapján.

Másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt a TBSZ számlák száma

Az MNB statisztikái szerint az utóbbi egy-másfél évben nagyon megnőtt a kereslet a hosszú távú megtakarítási lehetőséget biztosító Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) és a Nyugdíj-előtakarékossági Számlák (NYESZ) iránt. Ennek egyik oka az, hogy a szocho körüli változások miatt nyílt kiskapu miatt rövid távra is lehetett szochómentesen TBSZ-t nyitni. Ennek hatására másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt az ilyen számlák száma, miközben a rajtuk elhelyezett összeg több mint 2700 milliárd forinttal bővült. Ezzel párhuzamosan ugrott meg a NYESZ-számlanyitási aktivitás is, aminek hátterében a kedvező piaci környezet és az ezzel járó árfolyam-felértékelődés áll.

Az adás az alábbi csatornákon érhető el:

YOUTUBE: https://youtu.be/BNcs06qyYm0
SPOTIFY: https://bit.ly/4k9IRRU
APPLE PODCAST: https://bit.ly/4gFbnb0
PODPAD: https://bit.ly/4jZU1s5
SOUNDCLOUD: https://bit.ly/3CU0eVT

A miniszterelnök felhatalmazta a nemzetgazdasági minisztert, hogy jelölje ki azt a tárgyalóküldöttséget, amely újra tető alá hozhatja az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Kell az eltökéltség, de valószínűleg még így is hosszú évekre van szükség, mire megszületik ez a fontos megállapodás.

Az adózás területén is elindult a Trump-show

A podcast szempontjából jó hír, hogy az Egyesült Államok új elnöke adózási és gazdasági ügyek tekintetében is hatalmas lendülettel kezdte meg második ciklusát. Rögtön be is jelentette azt a tervét, hogy megduplázná a külföldi állampolgárok és vállalatok amerikai adóit. Trump egy 90 éves adókódex-szakaszra, a 891. szekcióra hivatkozik, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy büntetőadókat vessen ki az USA-ban működő, ott tevékenykedő külföldi állampolgárokra és vállalatokra. Vagyis fenyegetésének van adójogi megalapozottsága.

Ez a duplázás első hallásra egyszerűen kivitelezhetőnek hangzik, ugyanakkor nem tudni, pontosan mely adókra és adókulcsokra vonatkozhatnak a kijelentések. A 30 százalékos forrásadó 60 százalékra emelése például szélsőségesen radikális intézkedésnek számítanak, ugyanakkor hatékonysága is erősen megkérdőjelezhető lenne.

Trump a globális minimumadóból is kihátrálna

Erről egy politikai memorandumot is kiadott, amelyben az Egyesült Államok visszavonja támogatását az OECD globális minimumadóról szóló paktumától. Az indok az, hogy ez a paktum lehetővé teszi más országok számára, hogy pótlólagos adókat vessenek ki az amerikai multinacionális vállalatokra. Felmerül a kérdés, hogy mit ér a globális minimumadó az USA és Kína nélkül? Van-e jövője ennek a mechanizmusnak?

Magyarország újra tárgyalni akar az amerikai-magyar adóegyezmény megkötéséről

Orbán Viktor miniszterelnöki határozatban adott felhatalmazást Nagy Mártonnak, hogy állítsa össze tárgyalóküldöttségét és kezdje meg a tárgyalásokat a 2024 elején megszűnt amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újrakötéséről. A nemzetgazdasági miniszter ezt megelőzően január elején már lenyilatkozta, hogy elsődleges célként kezeli a megállapodás mihamarabbi tető alá hozását.

Ez valóban egy fontos cél, a folyamat sikere és sebessége azonban nem a magyar félen múlik. Egy ilyen egyezmény letárgyalása alapesetben is néhány évbe telik, amihez hozzá kell még adni azt az időt is, ameddig a két ország törvényhozása ratifikálja az aláírt megállapodást. Ez nálunk viszonylag gyorsan szokott menni, az USA-ban viszont ennek van egy nehéz procedúrája, amelynek megváltoztatására egyelőre valószínűleg még Trump sem képes.

Adómentes lesz a borravaló az USA-ban?

Az új amerikai elnök ismét ígéretet tett arra, hogy adómentessé teszi a borravalóból származó jövedelmeket. Mindezt ráadásul egy Las Vegas-i kampányrendezvényen tette. A javaslat része Trump átfogó adóreform-tervének, amely jelentős változásokat hozhat az amerikai adórendszerben. A választási kampányban az új elnök egyebek mellett a társasági adókulcs csökkentését, a TB juttatások adóztatásának megszüntetését és a túlórapénzek adómentessé tételét is belengette.

Adómentes a palackvisszaváltási díj

A jogalkotó elgondolkodott azon, hogy mit ér ez az 50 forint, és hogy ennek lehet SZJA tartalma, úgyhogy be is vezetett az SZJA törvénybe egy mentességet ezzel kapcsolatban. Vagyis ez a bevétel eddig nem volt adómentes. Lényegében ez derül ki a NAV ezzel kapcsolatban kiadott közleményéből.

Alanyi adómentesség: az állam lemond a januárban kiállított nyugták áfatartalmáról

Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy visszamenőleges hatállyal, 2025. január 1-től 18 millió forintra emelkedett az ÁFA alanyi adómentesség határa. A számlákkal ellentétben ugyanis nem kell korrigálni azokat a nyugtákat, amelyeket az év elejétől olyan adóalanyok állítottak ki nem alanyi mentesként, akik időközben jogosulttá váltak ezt az opciót választani. Ők ezzel lényegében megnyerték a kiállított nyugták áfatartalmát.

Módosul a teljesítési hely szabályozása az áfa tekintetében

2025.január 1-jétől jelentős változás lép életbe az általános forgalmi adó (áfa) szabályozásában, amely az online oktatásokra, kiállításokra, vásárokra és más hasonló eseményekre vonatkozik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok módosulnak, különös tekintettel a virtuális jelenléttel szervezett rendezvényekre. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb változásokat és azok hatását.

Háromféleképpen adózik a popcorn Indiában

Az ázsiai országban sokan kiakadtak azon, hogy az indiai pénzügyminisztérium és az adóhatóság szerint legalább három adósáv érvényes a pattogatott kukoricára. Míg a mozikban vagy az utcán kimért, nyílt csomagolású, sós pattogatott kukorica adókulcsa 5 százalék, addig az édes (pl. karamellás) popcorn már édességnek számít, így 18 százalék adót kell fizetni utána. Ha a sós ízű popcorn márkanévvel ellátott, zárt csomagolásban árulják, akkor viszont 12 százalékos adókulcs érvényes rá.

Roman Abramovicsot milliárdos adócsalással vádolják

A vád szerint az orosz oligarcha a Chelsea finanszírozása közben akár egymilliárd fontnyi adót is elcsalhatott. Ehhez egy Brit-Virgin-szigeteki offshore-céget vett igénybe. Abramovics a Brit Virgin-szigeteken működtette cégei egy részét, de a bizonyítékok arra utalnak, hogy azokat végig az Egyesült Királyságból működtették, így ott kellett volna adózniuk.

Az adás az alábbi csatornákon érhető el:

YOUTUBE: https://youtu.be/jN6B12rfAh8
SPOTIFY: https://spoti.fi/4aHbSQD
APPLE PODCAST: https://bit.ly/4hmI0vq
PODPAD: https://bit.ly/42F98kz
SOUNDCLOUD: https://bit.ly/4hnBZOT