A magyar Országgyűlés 2025. június 11-én fogadta el a 2025-ös tavaszi adócsomagot, amelyet június 19-én hirdettek ki a Magyar Közlönyben. A társadalmi egyeztetésre bocsátott verzió a parlamenthez történő benyújtás során alapvetően az extraprofitadókra vonatkozó rendelkezésekkel egészült ki. Az elfogadott adócsomagban ehhez képest nem történt már nagyobb változás. Az alábbi cikkben igyekeztünk közérthetően összefoglalni a 2025-re és 2026-ra vonatkozó adójogszabály-változások fontosabb tételeit.
A 2025-ös tavaszi adócsomag extraprofitadókat is tartalmaz
Amint azt a benyújtott törvényjavaslatról írt korábbi összefoglalónkban már jeleztük, az extraprofitadók és ágazati különadók törvényi szintre emelkednek, és ezzel párhuzamosan hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet. A bankokat, biztosítókat, az energiaszektort és kiskereskedelmi láncokat érintő extraprofitadók maradnak érvényben.
A banki különadó mértéke 2026-tól emelkedik, 8% lesz az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére, efelett 20% (2025-ben ez 7% és 18%). Az adófizetési kötelezettség továbbra is felezhető állampapír-vásárlással.
A biztosítók pótadója szintén fennmarad, mértéke 2025-ben és 2026-ban nem változik. A nem életbiztosítások esetében az e szolgáltatásokból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3% lesz, az e feletti összegre 14%, életági biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az e szolgáltatásból származó adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%, az e feletti összegre pedig 6%. 2026-ban megemelkedik azonban az állampapír-vásárlással kapcsolatosan elérhető kedvezmény maximális mértéke, a névérték-növekmény 30%-áról a 60%-ára.
Az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó) 2025-ben még az emelt 41%-os mértékkel fizetendő, de 2026-ban az adómérték visszacsökken a korábbi 31%-ra, továbbá 2026-ban megszűnik a víziközmű-szolgáltatók adókötelezettsége. Fennmarad a kőolajtermék-előállító, azaz a MOL 95%-os különadó kötelezettsége, amelyet továbbra is a „Brent-Ural spread”-re kell felszámítani. Emellett a kiskereskedelmi különadót is változatlan adósávok és mértékek figyelembevételével kell majd megfizetnie az érintett vállalkozásoknak.
Társasági adó: a bejelentett részesedésre és K+F kedvezményre vonatkozó szabályok változása
A 2025-ös tavaszi adócsomag részeként a jogalkotó egyértelműsíti, hogy a határokon átnyúló átalakulás következtében szerzett részesedés is nyilvántartásba vehető az adóhatóságnál bejelentett részesedésként. Átmeneti szabály szerint a korábban, de 2024. január 1-je után megszerzett részesedések a jogszabály hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenthetőek.
Ezen kívül a törvény kiegészül a leválás jogintézményével kapcsolatos rendelkezésekkel: arra a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. A jogszabály egyértelműsíti, hogy a kedvezményezett eszközátruházás feltételeinek megfelelő leválásban részt vevő felek mentesülnek a transzferár kötelezettség alól.
Emelkedik a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap csökkentő tétel maximális értéke (K+F adókedvezmény). Eszerint legfeljebb 150 millió forintot lehet figyelembe venni a kutatóintézettel, kutatóhellyel közösen végett K+F tevékenység esetén (a jelenlegi 50 millió forint helyett), az adózó választása szerint már akár a 2025-ben kezdődő adóévben is.
A helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok kikerülnek azon ingatlanok köréből, amelyekhez kapcsolódóan műemlékvédelmi adóalap-kedvezmény vehető igénybe.
Az elfogadott törvénymódosítás rendezi, hogy az utánpótlás nevelési tevékenységgel kiemelten foglalkozó, a látvány-csapatsportokban tevékenykedő sportakadémiák
- sportfejlesztési programjának jóváhagyása,
- a végrehajtás ellenőrzése,
- az adókedvezményre jogosító támogatási igazolások és
- társasági adóból történő felajánlás esetén
az igazolások kiállítása nem az országos sportági szakszövetségek hatáskörébe, hanem minden esetben közvetlenül a sportpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe fog tartozni.
KIVA: megszűnéssel kapcsolatos szabályok
Pontosították, hogy nem kell alkalmazni a KIVA alanyiság megszűnésére vonatkozó adóalap megállapítási szabályokat, ha az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, és az adózó ismételten a kisvállalati adóalanyiságot választja.
Globális minimumadó: bejelentési és számviteli szabályok módosulása
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóalanyiságról a belföldi csoporttagnak vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek a jövőben már nem az adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül kell bejelentést tennie az adóhatóság részére. Erre az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig lesz lehetősége.
2026-tól a számvitelben passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben. A rendelkezés már a 2025-ben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.
Személyi jövedelemadó: új családtámogatási kedvezmények
A személyi jövedelemadózás rendszerében külön törvényekben meghatározott, lépcsőzetesen életbe lépő új családtámogatási kedvezményeket vezetnek be:
- A 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj után már nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
- A háromgyermekes anyák mentességét 2025. október 1-től vezetik be, míg a
- kétgyerekesek adómentessége több lépcsőben, 2026. január 1-től indul.
- 2026. január 1-jétől módosul a 30 év alatti anyák kedvezménye is, így már nem lesz felső korlátja a nemzetgazdasági szintű havi bruttó átlagbér, és már nem csak 25 év feletti életkor esetén lehet igénybe venni a kedvezményt.
Az Szja tv. a fenti változásokkal kapcsolatos fogalmakkal, az érvényesítési sorrenddel és az adóadminisztrációt segítő intézkedésekkel egészül ki. A családi adókedvezmények rendszeréről itt lehet bővebben olvasni.
Általános forgalmi adó: elhalasztott nyugtaadat-szolgáltatás
2026-tól bővül az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége. A 2025-ös tavaszi adócsomag részeként az összesítő jelentést érintően a módosítás rendezi ugyanis azon helyzeteket, amelyek során az adóalany a jogelődje által teljesített gazdasági eseményről szolgáltat adatot. E tekintetben az adóalanynak a jogelőd adószámáról is adatot kell majd szolgáltatnia. Csoportos adóalany által teljesített gazdasági eseménynél pedig azon csoporttag adószáma kapcsán is adatot kell szolgáltatni, amely az ügyletben részt vett.
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatást 2026. szeptember 1-jére tolták. Ettől az időponttól kell majd a kézzel kiállított nyugtáról 3 napon belül, míg az e-nyugtákról és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok kapcsán a kiállítással egyidejűleg adatot szolgáltatni az adóhatóság felé.
További változás, hogy a jogalkotó kötelező nyilatkozattételt ír elő az energiahordozók fordított adózás alá eső értékesítése kapcsán. Eszerint amennyiben az adóalany-kereskedő részére a Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztül gáz értékesítése történik, úgy a terméket beszerző adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a termék értékesítőjének arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül (másképp fogalmazva: a termék majd továbbértékesítési célt szolgál). Fontos megjegyezni ezzel kapcsolatosan, hogy 2025. január 1-jétől a Közösségen belüli termékértékesítésen túl a belföldi ügyletek kapcsán is fordított adózás alá esik az adóalanyi minőségben folytatott földgáz-értékesítés. Erre a módosításra a korábban meghonosodott csalárd gyakorlatok miatt volt szükség.
Az alanyi adómentességet illetően az annak választására jogosító felső értékhatár 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszegre módosul. Ezzel a már a 2025-ös év elején kormányrendeletben meghirdetett szabályokat emelte most be az Áfa tv.-be a jogalkotó.
Pontosították, hogy az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el ilyen minőségében az adózó az Áfa tv. 11. és 12. § szerinti termékértékesítések esetén, amennyiben annak tárgya új közlekedési eszköz. Vagyis előbbi olyan kivételes ügyletnek minősül, amelyet az alanyi adómentes adóalanynak – függetlenül adómentes státuszától – kivételesen mégis áfakötelesen kell kezelnie.
Illetékek: a nap- és szélerőmű felépítmény illetékmentes
Visszterhes vagyonátruházási illetékmentes lesz a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész. Az elfogadott törvénytervezet egyértelműsíti továbbá, hogy a kedvezményezett eszközátruházás keretében történő vagyonszerzés mentessége a jogügylettel érintett valamennyi illetékköteles vagyontárgyra kiterjed a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Pénzügyi tranzakciós illeték: az elektronikus pénzszámlák kötelezettsége
A pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó módosítások alapján illetékkötelezettség terheli az elektronikus pénzszámlák terhére végrehajtott műveleteket is. A szabály az adócsomag kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
A szerencsejáték-szervezők kedvezménye is a 2025-ös tavaszi adócsomag része
A nagy sajtóvisszhangot kiváltó új helyi iparűzési adó szabály szerint a szerencsejáték-szervezők esetében a nettó árbevétel fogalma úgy változik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételüket az elszámolt nyereményráfordítással csökkenthetik, amely így a hipa fizetési kötelezettség csökkenéséhez vezet.
Adóeljárások: hosszabb ellenőrzési határidő, emelkedő díjak
Az adóeljárásokat érintően fontosabb változás, hogy a megbízható adózókra vonatkozóan a 180 napos ellenőrzési határidő 365 napra, más adózók esetében legfeljebb 540 napra hosszabbítható, ha az adóhatóság több adózót érintő láncügyleteket vizsgál. Változnak továbbá a feltételes adómegállapítási eljárásra vonatkozó díjak: típusszerződés esetén 10 millió forintról 12 millió forintra, a típusszerződésre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 16 millió forintra nő. Egyéb esetben a 8 millió forintos, illetve a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén fizetendő 12 millió forintos díjtétel 10 millió forintra, illetve 14 millió forintra nő. A feltételes adómegállapítással kapcsolatosan ismételten lehetőség lesz előzetes konzultációra, amelynek díja konzultációnként 1 millió forint lesz.