Az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-726/23. számú Arcomet Towercranes-ügyben frissen meghozott ítélete fordulatot jelenthet a közösségi jogértelmezési gyakorlatban a cégcsoporton belüli szolgáltatások elszámolása során alkalmazott transzferárak kiigazítása miatt utólagosan végrehajtott korrekciók áfa-kezelésére vonatkozóan.
A döntés kontextusa
Az ügy középpontjában a darugépek gyártásával, forgalmazásával és bérbeadásával foglalkozó belgiumi székhelyű Arcomet cégcsoport holdingtársasága és a román leányvállalata közötti csoporton belüli megállapodás alapján a kapcsolt vállalkozások között elszámolt ellenértékek helyes adókezelése állt.
A szóban forgó megállapodás szerint az Arcomet Belgium különböző üzleti funkciókat látott el a leányvállalata gazdasági tevékenységét érintően, úgymint például a stratégiai tervezés vagy a harmadik felekkel kötött keretszerződések letárgyalása.
A jogvita alapjául szolgáló 2011-2013. adóévekben az Arcomet Romania 2,74%-ot meghaladó többletnyereséget ért el, amire tekintettel az anyavállalat a transzferárat érintő megállapodásuknak megfelelően mindhárom évben korrekciós számlákat állított ki. A román adóhatóság a vizsgálat alá vont adóévekben a leányvállalat által befogadott számlára alapított áfa-levonási jogot megtagadta, arra hivatkozva, hogy a román tagvállalat a teljesítést igazoló dokumentumokat nem mutatta be, illetve azt sem igazolta, hogy a teljesítések az adóköteles tevékenységéhez kapcsolódtak.
Az anyavállalati stratégiai funkciók ellátása mint áfa-köteles szolgáltatás
A Bíróság körbejárta azt a kérdést, hogy egy TP-árazási kérdéssel érintett elszámolás az áfa hatálya alá tartozhat-e. Arra a konklúzióra jutott, hogy az évvégi transzferár kiigazítás az adott szerződéses körülmények alapján az áfa hatálya alá tartozik, tekintve, hogy az ügylet keretében az anyavállalat a leányvállalata tevékenységével összefüggésben, gazdaságilag jelentőséggel bíró funkciók ellátásával ellenérték elérésére irányulóan, hozzáadott-értéket jelentő szolgáltatást nyújtott.
A döntés ugyanakkor rávilágít, hogy hasonló ügyletek kialakíthatók úgy is, hogy a tranzakciók ne legyenek áfásak. Ez a szerződések árazási kérdéseitől, az alapul szolgáló szolgáltatások polgári jogi megítélésétől, valamint a tényleges pénzmozgás megtörténtétől függenek.
Az adólevonási jog gyakorlásának megalapozottsága
Az ügyben azzal is foglalkoznia kellett a Bíróságnak, hogy mi a teendő egy olyan ellenőrzés során, ahol az adóhatóság nem tud megbizonyosodni arról, hogy az anyavállalati szolgáltatások megtörténtek-e, és hogy azok mennyire függtek össze a leányvállalat tevékenységével. A Bíróság az ítéletében kimondta, hogy a bizonyítási teher itt az adózókon van, nekik kell hitelt érdemlően bemutatni a körülményeket azzal, hogy az adóhatóság sem teheti fel a kezét, ha elsőre nem kap alátámasztást az adózótól: aktívan keresnie kell az adózót és be kell kérnie tőle a szükséges információkat.
Fontos, hogy az ítélet olvasata az, hogy az adózóknak muszáj proaktívan hozzáállni a kérdéshez, és segíteni az adóhatóság munkáját a szükséges dokumentáció összeállításával. Ellenkező esetben a jelenlegi gyakorlattól eltérően akár komoly áfa (és természetesen TP) kockázattal is számolni kell.
Teendők
Az új EUB ítélet alapvetően változtatja meg az eddigi jogértelmezési gyakorlatot, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt, amelyre tekintettel kulcsfontosságúvá válik a transzferárak elszámolása során az áfa és a TP szabályoknak való egyidejű megfelelés. Tekintettel arra, hogy a transzferárakat érintő ellenőrzésekre kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság, gyakorlatilag kötelező házi feladattá vált minden cégcsoportnak felülvizsgálni a gyakorlatát az ítélet fényében, elsősorban az alábbiakra kiterjedően:
- a kapcsolt vállalkozások közötti feladatátcsoportosítások révén megvalósuló ügyletek pontos körülhatárolása (azok gazdaságilag releváns jellemzők figyelembevételével),
- a legmegfelelőbb transzferárazási módszer kiválasztása,
- a szerződéses árazási konstrukció áfa konzekvenciáinak vizsgálata az új tartalmi szempontok szerint,
- az elszámolási szabályok kidolgozása az áfa és TP következményekre is egyidejűleg figyelemmel,
- a bírósági ítélet alapján elvárt dokumentációs követelményeknek való megfelelés biztosítása.
Az utólagos transzferár-korrekciók elszámolásából eredő jogviták kockázatát a vállalatcsoportok sokkal könnyebben tudják minimalizálni, ha előre rögzítik a csoporton belüli ügyletekben alkalmazott ár-képzési módszert és kapcsolódó elszámolási keretelveket egy ún. transzferár politikában. Ez ugyanis biztosíthatja azt, hogy az év közben elszámolt transzferárak összhangban legyenek a szokásos piaci ár elvvel, és így az utólagos adóalap-módosítási kötelezettség előre elkerülhető legyen.
Az Andersen Magyarország szakértői csapata széles körű tapasztalattal rendelkezik a kapcsolt vállalkozások közötti cégcsoporton belüli tranzakciók esetében az adott ügy sajátosságaihoz igazodóan leginkább megfelelő transzferárazási modell és a kapcsolódó elszámolási gyakorlat kialakításában, egyúttal teljes körűen érvényre juttatva azoknak az áfa-kezelését érintően releváns szempontokat is.