A Magyar Közlöny csütörtök este publikált számában jelent meg az extraprofitadó-rendelet újabb módosítása. Ennek alapján az eredetileg két évre tervezett extraprofitadók közül a bankokat, a biztosítókat és a kiskereskedelmi cégeket sújtó plusz teher jövőre is hatályban marad. Búcsút inthetünk azonban a gyógyszergyártókra, a távközlési szektor szereplőire, a megújuló energiát termelőkre és a bányajáradék-alanyokra kivetett különadóknak.
Így marad velünk a banki extraprofitadó
A jelenleg hatályos kormányrendelet szerint ez a pluszteher 2024. december 31-ig sújtotta volna a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat. A csütörtök este megjelent módosítás szerint azonban ez a határidő 2025. december 31-ig kitolódik. Az adóalapot jövőre is a 2024-es szabályokhoz hasonlóan kell megállapítani. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat érdemes kiemelni:
- A korrigált adózás előtti eredmény alapján kell az adóalapot meghatározni (2025-re vonatkozóan a 2023. adóévi éves beszámoló alapján kalkulált adózás előtti eredményből kiindulva).
- Az adóalapot csökkenti a 2023. adóévi osztalékbevétel és a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó nyereség. Növelő tételként kell majd figyelembe venni a 2023. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt pénzügyi szervezetek különadóját, a pénzügyi tranzakciós illetéket és magát a banki extraprofitadót.
A banki extraprofitadó mértéke 2025-ben is sávos lesz. Az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7% (ez 2024-ben 13%), az e feletti részre 18% adót kell fizetni (ez idén még 30%).
Továbbra is csökkenthető az extraprofitadó kötelezettség, ha a bank vagy pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő magyar állampapírok 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya a rendeletben meghatározott 2023. vagy 2024. évi referencia időszakhoz képest növekszik. Állampapírvásárlással a különadó kötelezettség az adóévre fizetendő összeg maximum 50%-áig csökkenthető.
Még egy évig él a biztosítói pótadó
A rendeletmódosítás a biztosítókat terhelő extraprofitadó hatályát is meghosszabbítja 2025-re. A pótadó mértéke a jelenleg érvényes szabályozással összhangban sávos marad. A sávok és a sávokra érvényes adókulcsok azonban megváltoznak az alábbiak szerint:
- A 2025. január 1. és 2025. december 31. között keletkezett nem-életbiztosítási szolgáltatásokból származó biztosítási díjak 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%, 48 milliárd forintot meghaladó része után 14% lesz az adókulcs.
- Az életbiztosítási díjbevételek 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%, a 48 milliárd forintot meghaladó része után 6% lesz a kulcs.
Megmarad a pótadóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség. Emellett a 2025. évi adómértékekkel kiszámított pótadót továbbra is két egyenlő részletben kell megfizetni, 2026. január 31-ig és 2026. július 31-ig.
Újdonság, hogy a banki különadóhoz hasonlóan a biztosítási pótadót is lehet majd magyar állampapírvásárlással csökkenteni.
Melyik extraprofitadó marad még velünk?
A rendeletmódosítás a kiskereskedelmi cégeket sújtó plusz teher hatályát is kiterjeszti további egy évvel. A jelenleg az extraprofitadó rendelet szerint érvényes emelt kulcsok és sávok is továbbra is alkalmazandók lesznek.
Megmarad a kőolajtermék előállítót (jelesül a MOL-t) terhelő 95%-os különadó is, amelynek alapja a kőolaj világpiaci árkülönbözete (Brent-Ural spread).
Nem változik a Robin Hood-adó megemelt, 41%-os mértéke sem. Az adóalanyi körből azonban kikerülnek a feldolgozóipari gyártók, így 2025-től nekik már nem kell különadót fizetniük.
A felsoroltakon kívül az adónem törvényi szabályaiba áthelyezve és beépülve marad meg az emelt pénzügyi tranzakciós illeték, illetve a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték.
Megszűnő extraprofitadók, különadók
2025. január 1-jén az alábbi extraprofitadók veszítik hatályukat:
- a kőolajtermék előállító nettó árbevételét terhelő 1%-os különadó;
- a KÁT és METÁR rendelet hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult termelőket, illetve a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelőket terhelő különadó;
- a villamos energia belső piacáról szóló, 2019/943/EU rendelet szerinti kiegyenlítő szabályozási kapacitás nyújtóját terhelő különadó (ez a MAVIR-t terhelő különadó);
- a gyógyszergyártói extraprofitadó és gyógyszergyártói különadó;
- a gyógyszerforgalmazói extraprofitadó;
- a távközlési pótadó;
- a bányavállalkozókra vonatkozó emelt bányajáradék.