FRISSÍTÉS! Az Országgyűlés 2024. december 17-én elfogadta a Filmtörvény módosítását is tartalmazó T/9717-es számú törvényjavaslatot, így a cikkben tárgyalt valamennyi rendelkezés hatályba lép 2025-től.
A kormány által benyújtott, az „Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat tartalmazza többek között a Filmtörvény legújabb tervezett módosításait is. A törvényjavaslat alapján a filmtámogatási rendszer költségelszámolási szabályai is változnának 2025-től.
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény („Filmtörvény”) 2025-től tervezett legfontosabb módosításait a következőkben foglaljuk össze.
- Az elszámolható költségek szabályozásának szigorítását előirányzó változásként a javaslat felhatalmazást adna arra, hogy külön miniszteri rendelet határozza meg a magyarországi gyártással összefüggésben keletkezett, a filmalkotás költségvetésében elszámolható költségnemeket. A rendelet útján történő szabályozás a jogalkotó szándéka szerint a károsnak ítélt gyakorlatok gyors korlátozását tenné lehetővé, azonban a filmgyártók számára a jövőben nehézséget okozhat, hogy az elszámolható költségek körének kialakításakor a Filmtörvényen kívül még egy jogszabályt figyelemmel kell kísérniük.
- A törvényjavaslat értelmében módosulnának a Magyarországon adót fizető külföldi színészek és stábtagok javadalmazásának elszámolására vonatkozó szabályok is. Továbbra is alkalmazható lenne a Filmtörvény 31/F. § (2) bekezdése szerinti szabály, miszerint magyar költésnek minősül a Magyarországon adót fizető külföldi színészek/stábtagok javadalmazásának 100%-a maximum 3 millió forintig, illetve 50%-a 3 millió forint felett, még akkor is, ha a javadalmazás költsége nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel. Fontos változás lenne azonban, hogy ez a költségelem a továbbiakban nem emelné az elszámolható külföldi költés bázisát, így ezen költésre jutó effektív közvetett filmtámogatás mértéke 2025-től 18,75%-ról 15%-ra csökkenne.
- A filmirodai költségelszámolásra vonatkozó változás szerint havi és negyedéves elszámolás esetén csak azok a költségek szerepelhetnek majd a tárgyidőszaki költségelszámolásban, melyek teljesítése ténylegesen a költségellenőrzési eljárás iránti kérelemben feltüntetett időszak kezdő és záró napja között történik, nem pedig azok, amelyeket az adott időszakban könyvelnek (a törvényjavaslat megfogalmazásában: az adott időszakra, és nem pedig időszakban könyvelt tételek). Amennyiben az adott időszakban könyvelt tétel később került kifizetésre, azt az indokolás szerint majd csak a Filmtörvény 31/D. § (4) bekezdése szerinti korrekciós eljárásban, nem pedig egy későbbi, havi, vagy negyedéves időszakban lehet elszámolni. A javasolt módosítás következtében a költségelszámolás időpontja ilyen estekben kitolódna a gyártási időszak végére, és ez a produkciók számára adminisztratív nehézséget is jelenthet amellett, hogy a költségekhez kapcsolódó támogatáshoz is később jutnának.
- A Filmtörvény módosítását követően a helyi iparűzési adó továbbra is elszámolható lenne közvetlen filmgyártási költségként, azonban csak az adóbevallás benyújtása után. A helyi iparűzési adóelőleg elszámolására ugyanis nem lenne lehetőség.
- A nem elszámolható költségek körét érintően szintén szigorodások várhatóak; a törvényjavaslat szerint ezentúl nem lennének elszámolhatók közvetlen filmgyártási költségként azok a tételek, amelyek a megrendelő, illetve koproducer által nyújtott termékértékesítések és szolgáltatások ellenértékeként a filmgyártó magyar projektcég létrehozása után merülnek fel és kerülnek a filmalkotás munkaszámos főkönyvi számláira könyvelésre. A projektcég létrehozása előtt felmerült gyártási költségek elszámolása azonban a törvényalkotó szerint is indokolt, ezek továbbra is támogathatók lennének, feltéve, hogy azokat a magyar projektcégre átterhelik.
- A törvényjavaslat szigorítaná a gyártási időszakot követő költségelszámolás szabályait is. Eszerint a költségellenőrzési kérelmet a gyártási időszak záró napját követően legkésőbb egy éven belül be kell majd nyújtani a Filmirodának. Ezen határidő elmulasztása esetén a költségek nem számolhatók el, bár különleges méltánylást érdemlő esetekben a szabály alól a Filmiroda felmentést adhat. Nem változik az a szabály, mely szerint csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelyre vonatkozó termékértékesítés és szolgáltatás teljesítése a hatóság támogatásra jogosultságot megállapító határozatában meghatározott gyártási időszakon belül történik, és a teljesítésre vonatkozó számla legkésőbb a gyártási időszak rögzített befejezési időpontját követő három hónapon belül keletkezik.
- Az elszámolható költségekkel kapcsolatos változásokat a tervek szerint a Filmtörvényt módosító törvény hatálybalépését (várhatóan 2025. január 1-jét) követően benyújtott, a támogatási jogosultság megállapítására irányuló kérelem alapján indult eljárásokban kell majd először alkalmazni.
- További változás, hogy 2025. január 1-jétől sem a számítógépes vagy más platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készült filmalkotás, sem a kivetített digitális fényfestészeti alkotás nem minősülne filmalkotásnak.
- A törvényjavaslat módosítja továbbá a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. („NFI”) feladatait, pontosítja a támogatási intenzitásra vonatkozó szabályokat, a Nemzeti Filmiroda által végzett hatósági tevékenységeket, a moziüzemeltetés, a filmterjesztés és a korhatár-besorolás szabályait. A Filmtörvény 3. számú mellékletének módosításával a közterületek filmforgatási célú használatára vonatkozó díjszabást is emeli.
Az Andersen Magyarország szakértői szívesen segítenek a Filmtörvény változásaiból eredő gyakorlati kérdések megválaszolásában. Keressenek bennünket bizalommal!