Jelenleg társadalmi egyeztetésen van egy, a globális minimumadóhoz kapcsolódó új törvényjavaslat, amely az illetékes hatóságok közötti nemzetközi információcsere szabályait fektetné le egy többoldalú megállapodás hazai jogrendbe történő átvételével. A tervezet célja, hogy Magyarország is csatlakozzon ahhoz a többoldalú megállapodáshoz, amely lehetővé teszi a nagyvállalatok adózási adatainak átadását az adóhatóságok között. A törvényjavaslat véleményezésére 2025. október 4-éig van lehetőség.
Ahogy azt korábbi cikkünkben is jeleztük, a nemzetközi szervezetek által egyértelmű cél a vállalatcsoportok adminisztratív terheinek csökkentése a globális minimumadó bevallás központi benyújtásával kapcsolatban. Ennek érdekében az Európai Unió kidolgozta a DAC9 irányelvet, melyet várhatóan majd az őszi adócsomag fog implementálni a magyar jogrendbe. Ezzel párhuzamosan az OECD is megalkotta a globális minimumadó információs bevallásra (GIR) vonatkozó multilaterális egyezmény szövegét (GIR MCAA). A jelen törvényjavaslat a GIR MCAA hazai jogrendbe való átültetését szolgálja, így az annak mellékletében felsorolt, EU-n kívüli országokkal (például Japán, Ausztrália, Nagy Britannia) jönne létre az információcsere.
A törvényjavaslat kétségkívül fontos előrelépés az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, azonban a hazai szabályozásban az érintett vállalatok inkább a globális minimumadó megállapításával kapcsolatos részletes szabályozást, vagyis a végrehajtási rendeletének tervezetét várják. Mint ismeretes – a naptári év szerint működő – érintett vállalatcsoportok tagjait 2025. november 20-áig előleg fizetési és bevallási kötelezettség terheli, azonban a végrehajtási rendelet híján ennek részletszabályai még mindig nem ismertek. A jogszabályi háttér hiányában a felkészülésre, előkészületekre egyre fogy az idő, így az érintett vállalatcsoportok tagjai számára növeli a hibázás kockázatát a globális minimumadó előleg kötelezettség megállapítása során.