Korábbi cikkünkben már részletesen írtunk a jogszabály-tervezet által bevezetni kívánt szabályokról, a kihirdetett rendelet fő koncepciója ehhez képest alapvetően nem változott. A 2023. március elején kihirdetett EPR rendelet szerint az ún. körforgásos terméknek (pl. csomagolás, elektromos berendezések, gépjárművek, akkumulátorok-elemek, reklámhordozó papírok stb.) minősülő termékek esetében egy új kötelezettség jelenik meg idén július elsejétől. Ezekre az érintett adózóknak egy új adminisztrációs folyamatot kell felépíteniük, továbbá teljesíteniük kell az új ún. EPR (extended producer responsibility – kiterjesztett gyártói felelősségi) díjfizetési kötelezettségüket.
A koncepció változatlansága azonban nem jelenti azt, hogy a kihirdetett kormányrendelet ne tartalmazna jelentős változásokat a mentességeket és a kötelezettségek teljesítését illetően. Az alábbiakban összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak tartott változásokat.
Az EPR rendelet szerint már a saját célú felhasználás is díjköteles esemény
Bár az eredeti elképzelések szerint kizárólag a belföldi forgalmazáshoz kapcsolódott díjfizetési kötelezettség, az EPR rendelet a környezetvédelmi termékdíjhoz hasonlóan a saját célú felhasználást is díjköteles eseménynek tekinti. Így már az olyan tevékenységek is EPR kötelesek lesznek, ahol az adózó a körforgásos termékek értékesítése helyett azokat felhasználja, egyéb módon hasznosítja, és ennek kapcsán nem keletkezik saját termelésű készlet, továbbá a termék belföldön válik hulladékká.
Pontosítások a körforgásos termékek definícióiban
A kormányrendelet egyes körforgásos termékek (pl. irodai papír, a reklámhordozó papír) esetében új fogalmakat vezetett be, pár további termékkör (textiltermékek, irodai papír, reklámhordozó papír, gumiabroncs) esetében pedig vámtarifaszám szerint is meghatározták a körforgásos termékeket. Látható, hogy az irodai papírok, reklámhordozó papírok esetében mind a definíciót, mind a vámtarifaszámot figyelembe kell majd venni.
Exportcélú mentesség az EPR fizetési kötelezettség alól
A rendelettervezethez képest mentesülhet az adózó az EPR fizetési kötelezettség alól, amennyiben a körforgásos termékét maga vagy vevője külföldre értékesíti. Utóbbi esetben feltétel, hogy az export a megvásárolt körforgásos termékek legalább hatvan százalékát érintse, és az értékesítő rendelkezzen a vevője nyilatkozatával erről a körülményről. A rendelet meghatározza a nyilatkozat formáját is. A végül belföldön értékesített körforgásos termékek esetében az EPR díjat a vevőnek kell megfizetnie.
Az EPR rendelet új mentességi jogcímei
A korábbi rendelettervezet a körforgásos termékek áfa raktáron belüli, illetve vámjogi szabadforgalomba bocsátásukat megelőző értékesítését eleve mentesítette az EPR alól, az EPR rendelet ehhez képest bővítette ezt a kört azzal, hogy a termékdíj raktáron belüli értékesítések is mentességet élveznek már. Az EPR díjat a körforgásos termék adó- és termékdíjraktárból történő kiraktározásakor kell megfizetni.
A rendelet mentesíti továbbá a körforgásos termékek magánszemély általi, nem gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését és saját célú felhasználását is.
Átvállalás a gépjárművek alkatrészei kapcsán
A környezetvédelmi termékdíj rendszerében alkalmazható átvállalás intézménye bekerült az EPR rendszerébe is – igaz, rendkívül szűk körben, kizárólag a gépjárművek EPR köteles alkatrészei kapcsán. Ennek oka az, hogy amellett, hogy a gépjárművek maguk is körforgásos terméknek minősülnek, számos alkatrészük ugyanúgy annak minősül önállóan is (pl. akkumulátor, elektromos berendezés, gumiabroncs).
Az átvállalással elérhető lehet, hogy a gépjármű gyártója, első belföldi forgalmazója csupán egy jogcímen, a gépjármű kapcsán legyen kötelezett az EPR díj megfizetésére. Ehhez pusztán át kell vállalnia a beszállítója EPR kötelezettségét. Az EPR rendelet tartalmazza az átvállalási szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá rendelkezik a szerződés hatósági benyújtásáról és érvényességéről.
Számlazáradékolás
A mentességek, átvállalások nyomán bővültek a számlazáradékok fajtái. Tekintettel arra, hogy a 2023 júliusi számlákon már szerepelniük kell a záradékoknak, alapvető fontosságú, hogy az adózók mielőbb elindítsák az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket.
A regisztrációs határidő kitolása 2023. május 31-re
Fontos változás a tervezethez képest, hogy a gyártók a nyilvántartásba vétel iránti kérelmüket 2023. május 31. napjáig terjeszthetik elő a korábbi április 30-ai határidő helyett. Ebből kifolyólag a gyártóknak egy hónappal több idő áll a rendelkezésükre, hogy eleget tegyenek e kötelezettségüknek és megfelelően felkészüljenek az új kötelezettség teljesítésére.
Jogkövetkezmények az EPR rendelet alapján
Tovább differenciálódott az EPR jogkövetkezményi rendszere is a rendelettervezethez képest. Az EPR rendelet szerint a regisztrációs kötelezettség elmaradása esetében a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, az érintett termékkör forgalmazásának felfüggesztését pedig akkor rendelheti el, ha a gyártó/forgalmazó a bírság kiszabását követően sem veteti magát nyilvántartásba.
Konklúzió
A fentiekből is látható, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályai még összetettebbé váltak a kihirdetett rendelet alapján. Bár a díjrendeletet továbbra sem hirdették ki, így az EPR díj pontos mértéke jelenleg még nem ismert, minden adózó számára alapvető fontosságú, hogy áttekintse beszerzéseit és értékesítéseit, azonosítsa a tevékenysége során előforduló körforgásos termékköröket, és kialakítsa az új stratégiáját a kötelezettségek teljesítése, optimalizálása érdekében.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer témában megjelent írásaink
- Nagy átalakítás előtt a hazai termékdíj szabályozás
- EPR-rendszer: magas díjak és adminisztrációs többletteher
- A borászok is választhatják a díjátalány-fizetést az EPR-rendszerben
- Teszteltük a környezetvédelmi termékdíjbevallás frissített formanyomtatványát
- Rendezték a nyitott kérdéseket az EPR díjátalány körül
- Megküldte a MOHU az első EPR számlákat: Mi a teendő?
- A karácsonyfa alá érkezik az EPR-rendszer legújabb ráncfelvarrása
- Fontos határidő közeleg a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében