Nemrég hirdették ki a 2025. január 1-jétől hatályba lépő minimálbérről és a bérminimumról szóló rendeletet. Azon túl, hogy a minimálbéren vagy bérminimumon lévő munkavállalók után megnövekednek a munkáltatók közterhei, a változás számos ponton van hatással az adórendszerre, mivel több kedvezmény vagy értékhatár a minimálbér mértékéhez kötött. Az alábbi cikkben ezeket az eseteket foglaltuk össze.
Hogyan változik a minimálbér 2025-ben?
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi minimálbére 2025 januárjától 290 800 Ft lesz, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak részére megállapított garantált bérminimum pedig 348 800 Ft-ra nő.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a társadalombiztosítási rendszerben az ellátások kapcsán (pl. gyermekgondozási díj, táppénz) és az adórendszerben sem egységes a minimálbérre történő hivatkozás. Vagyis az, hogy mikori minimálbért szükséges figyelembe venni, vagy beleértendő-e a fogalomba a bérminimum is. Az időbeliséget tekintve ugyanis jellemzően az adott hónap első napján vagy az adott év első napján hatályos minimálbérrel kell számolni, azonban van, hogy a mindenkori minimálbér az irányadó, más esetben a jogosultság kezdetének vagy a juttatás folyósításának napján érvényes minimálbért szükséges alkalmazni. A korábbi évek során előfordult, hogy erre kiemelt figyelmet kellett fordítani, amikor nem január 1-jétől volt hatályos az alkalmazandó minimálbér / bérminimum. Idén azonban még 2024-ben kihirdették a rendeletet, és nem hozták előrébb a megemelkedett mértékű minimálbér / bérminimum alkalmazásának kötelezettségét sem.
Az alábbiakban végigvettük (néhol jövedelem-kategóriánként vagy az alkalmazott adózási mód függvényében), hogy milyen jelentősebb értékhatár változásokat hoz magával a minimálbér / bérminimum emelkedése.
A minimálbér-változás hatása a nem pénzbeni juttatásokra és adókedvezményekre
A teljesség igénye nélkül ebben a blokkban a legjelentősebb, sokakat érintő változásokat gyűjtöttük össze:
- Sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásra irányuló juttatások, illetve (jövő évtől) állatkerti belépőjegyek, bérletek (kategóriánkként külön-külön) a minimálbér összegéig, azaz 2025-ben 290 800 Ft-ig adhatóak adómentesen.
- Az évente legfeljebb három alkalommal adható csekély értékű ajándék értékhatára is változott. Ha a juttatás egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát, tehát 2025-ben a 29 080 Ft-ot, az ajándék egyes meghatározott juttatásként lehet adóköteles.
- Amennyiben egyidejűleg több munkavállaló vagy üzleti partner számára szervezett, túlnyomórészt vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ajándéktárgyak átadására kerül sor, és az átadott ajándékok értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, tehát 2025-ben a 72 700 Ft-ot, akkor ezen juttatás szintén egyes meghatározott juttatásnak minősíthető.
- Személyi kedvezmény (erről szóló igazolás vagy határozat birtokában a fogyatékosság kapcsán) jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadára érvényesíthető, száz forintra kerekítve. Ez jövő évben havi szinten 96 900 Ft adóalap kedvezményt, azaz 14 535 Ft személyi jövedelemadó megtakarítását jelent.
Munkaviszony, megbízási jogviszony
A minimálbér / bérminimum változásának több ponton is jelentős hatása van a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak adó- és társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban: „TB”) terheire, melyeket az alábbiakban részleteztünk:
- Sokakat érint, hogy a díjazásra irányuló egyéb jogviszonyban lévők (megbízási jogviszonyban lévők például) csak akkor biztosítottak (azaz TB fizetésre kötelezettek), ha jövedelmük meghaladja a minimálbér 30%-át, illetve napi arányosítással annak harmincad részét. Tehát megbízási tevékenység esetén ennek havi szintű összege 87 240 Ft-ra növekszik.
- Változott az olyan munkabérelőlegként maximálisan folyósítható összeg értékhatára is, melyre még nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat. Tehát ha a munkabérelőleget hat hónapon belül visszafizetik és az a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét nem haladja meg, vagyis 2025-ös folyósítás esetén az 1 454 000 Ft-ot, akkor nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani.
- A szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmények igénybe vehető maximális mértéke is sok esetben a minimálbérhez vagy annak kétszereséhez kötött. Az alábbiakban felsorolás jelleggel vettük számba a 2025-ben maximálisan érvényesíthető kedvezmények havi összegét munkaviszony esetén:
- A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 18 902 Ft;
- A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a foglalkoztatás időtartamának függvényében: 37 804 Ft, majd 18 902 Ft;
- A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény maximuma a foglalkoztatás időtartamának függvényében: 37 804 Ft, majd 18 902 Ft;
- A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 75 608 Ft;
- Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény maximuma: 75 608 Ft.
Több kormányzati közlemény, illetve cikk is napvilágot látott a közelmúltban azzal kapcsolatosan, hogy 2025-ben a szochot a 2024-es minimálbér után kell majd megfizetni a foglalkoztatóknak azon munkavállalók után, akik legfeljebb 290 800 Ft-ot (tehát maximum a 2025-ben hatályos minimálbért) keresnek egy meghatározott időszakban, azonban ennek még nincs nyoma a jogszabályi rendezések között.
A minimálbér-változás hatása az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szerinti adózást választó magánszemélyek is érzékelhetik a minimálbér változásának hatását. Az EKHO szerint adóztatható jövedelem 60 millió Ft-os maximális határa ahhoz kötött, hogy az adóévben legalább az éves minimálbér után (2025-ben ez 3 489 600 Ft) megfizetik-e az általános szabályok szerint a közterheket. Amennyiben kisebb összeg után fizetik meg, az EKHO értékhatára arányosan csökken. Továbbá ezen adónem választása esetén a munkáltató köteles a minimálbér mértékéig, tehát 290 800 Ft-ig az általános szabályok szerinti közterheket vonni a munkavállalótól (kivéve, ha más jövedelmére már ez a feltétel igazoltan teljesült).
Tőkejövedelmek
Bizonyos tőkejövedelmeket (pl. vállalkozásból kivont jövedelem, osztalék, árfolyamnyereségből, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem) meghatározott mértékig szocho kötelezettség terhel. Tekintettel arra, hogy ezen kötelezettség alapjának a felső határa a minimálbér huszonnégyszereséhez kötött, változik ez az összeg is. Eszerint tehát 2025-ben a felsorolt tőkejövedelmek tekintetében 907 296 Ft lesz a fizetendő szocho maximuma.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Az egyszerűsített foglalkoztatás mentesített keretösszege, valamint a fizetendő adóé is a minimálbérhez kötött. 2025-ben a napi tételesen fizetendő adó összege mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 1500 Ft, alkalmi munka esetén 2900 Ft, filmipari statiszta esetén 8700 Ft. Változik a mentesített összeg is, ami alatt nem kell szja-t fizetni. Ez napi szinten a garantált bérminimum alkalmazása esetén 20 852 Ft, minimálbér alkalmazása esetén 17 394 Ft lesz 2025-ben.
Átalányadózó egyéni vállalkozó
Átalányadózó egyéni vállalkozók életében is évről évre jelentős változást hoz a minimálbér / bérminimum növekedése:
- Az átalányadózás választásának abszolút értékhatára is nőni fog. Kizárólag kiskereskedelmi és (2025-től) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői és egyéb tevékenység végzése esetén a bevételi értékhatár a minimálbér 50-szerese, azaz 2025-ben 174 400 000 Ft. Míg minden más tevékenység esetén a minimálbér 10-szerese, tehát 2025-ben 34 888 000 Ft.
- Szja-mentes az átalányadózók jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, tehát jövő évben 1 744 800 Ft. Ez 40%-os költségátalányt alkalmazó vállalkozók esetén 2 908 000 Ft-os, 80%-ot alkalmazók esetén 8 724 000 Ft-os, míg 90%-os költséghányad alkalmazására jogosultak esetén 17 448 000 Ft-os szja-mentes bevételt jelent.
- Főfoglalkozású egyéni vállalkozók havonta legalább a minimálbér / bérminimumhoz kötötten kötelesek megfizetni a minimumjárulékot, szochot. A TB kötelezettség alapja minimum a hó elején érvényes minimálbér / bérminimum 100%-a, a szocho kötelezettség alapja pedig a 112,5%-a (napi arányosítás esetén harmincad része). Eszerint szakképesítést nem igénylő tevékenységet végzők esetén (kedvezmények érvényesítése nélkül) a havonta minimum fizetendő TB 53 798 Ft, a szocho pedig 42 530 Ft. A garantált bérminimum alkalmazása esetén a havi TB kötelezettség minimum összege 64 528 Ft, a szocho kötelezettségé pedig 51 012 Ft. Bár a kötelezettséget havi szinten kell megállapítani, a fizetési kötelezettség három havonta teljesítendő.
A minimálbér és a társas vállalkozó
- A biztosított társas vállalkozó (aki pl. nem munkaviszonyban ügyvezető és tag is egy Kft.-ben, vagy jogviszony nélkül személyesen közreműködő tag) járulékalapja havonta legalább a minimálbér, tehát jövőre 290 800 Ft, garantált bérminimum kötelező alkalmazása esetén 348 800 Ft. A szocho alapjának a minimális összege is a havi minimálbérhez kötött, annak 112,5%-a, azaz legalább 327 150 Ft, garantált bérminimum kötelező alkalmazása esetén pedig 392 400 Ft.
- A szocho kedvezmények közül a vállalkozásukban személyesen munkát végző, vagy ügyvezetőként eljáró tulajdonosokat is érintheti, hogy a megváltozott munkaképességű tag után nőni fog az érvényesíthető adókedvezmény maximuma 75 608 Ft-ra.
Az Andersen adótanácsadói a Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast legutóbbi adásában is foglalkoztak a minimálbér-emelésének hatásaival (az alábbi videóban 15:36-tól):
Szerzők: Csikós Veronika (vezető menedzser) & Nagy Bíborka (adótanácsadó)