Egyre gyakoribbak itthon a transzferárral kapcsolatos adóellenőrzések, amelyek alapját a cégek számára 2022-től előírt strukturált adatszolgáltatás jelenti. Már a NAV tavalyi ellenőrzési tervében is kiemelt helyet kapott a transzferár, és minden jel arra mutat, hogy az adóhatóság tovább fokozza ez irányú tevékenységét. Ezt támasztja alá, hogy az országban több helyen is transzferár szakértői osztályokat hoz létre, amelyekhez folyamatosan toborozza a revizorokat.
Magyarországon közel 20 ezer céget érint a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség, vagyis a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartására vonatkozó szabályozás. 2022-től jelentős változások léptek életbe ezen a téren. Ezek lényege, hogy a transzferárazáshoz kapcsolódóan az ügylet és partnerszintű adatokat immár a társasági adóbevallásban is közölni kell, így a cégeknek a korábbiakhoz képest sokkal összetettebb és strukturáltabb adatszolgáltatást kell benyújtaniuk az adóhatóság részére.
Hatékony ellenőrzési eszközzel bővült a NAV fegyvertára
A transzferár adatok strukturált összegyűjtésével egy új, tűpontos ellenőrzési eszköz került a magyar adóhatóság birtokába, amely ezen a módon friss adatokhoz jut arról, hogy az adott iparág szereplői milyen árazást használnak, illetve milyen jövedelmezőségre és nyereségre tesznek szert tevékenységük során. Ez lehetőséget teremt a keresztellenőrzésekre, a rendszerszerű hibák feltárására, miközben támogatja a kockázatelemzést, vagyis összességében jelentősen hozzájárul az ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételéhez. A NAV erre alapozva már arra is képes, hogy automatikusan, algoritmusok alkalmazásával szűrje ki a beérkezett adatokból a normálistól eltérő árazású és volumenű tranzakciókat.
Egyre gyakoribbak a transzferár-ellenőrzések
A szabálymódosítás bevezetésének első éve lényegében türelmi időszaknak számított, ami azt jelentette, hogy a jelentősebb adókülönbözetek feltárása kivételével az adatszolgáltatás hibái és esetleges belső ellentmondásai önmagukban nem eredményeztek bírságot. Ez az időszak azonban véget ért, ami az ellenőrzések számának felfutásából és az alkalmazott szankciókból egyértelműen kiderül. A NAV nem csupán megtanulta feldolgozni a beérkező adatokat és használni az új ellenőrzési eszközt, de előszeretettel él is vele.
Az adatok, az adatelemzési módszertan és a technológia tehát rendelkezésre áll, de az adóhatóság emellett szakértői állomány fejlesztésére is komoly energiákat fordít. Ezt támasztja alá, hogy folyamatosan toborozza az adóellenőröket, akik az ország több pontján (Budapesten, Miskolcon és Székesfehérvárott) alakuló transzferár szakértői osztályok kötelékében fognak dolgozni.
Valamennyi tranzakció célkeresztben van
Az érintett cégek visszajelzései alapján kijelenthető, hogy az adóhatóság az új ellenőrzési eszköz birtokában már nem csupán a nagyobb, sokmilliárdos ügyletekre fókuszál. A strukturált adatszolgáltatásra épülő kockázatelemzésnek köszönhetően lényegében valamennyi tranzakció a célkeresztben van. Az is megfigyelhető, hogy az adatszolgáltatás minőségének vizsgálata mellett az adóellenőrök igyekeznek mélyebben megérteni az ügyleteket és karakterizálni az abban résztvevő feleket, valamint a nemzetközi szakirodalom és ítélkezési gyakorlatalapján megfogalmazni megállapításaikat.
Fontos kiemelni azt is, hogy szinte biztosra vehető a megbízólevél kézbesítése, ha egy kapcsolt vállalkozás úgy is következetesen veszteségesen működik, hogy a vállalatcsoport összességében nyereséges. Ez korábban is az ellenőrzést kiváltó fő okok között szerepelt, a szabályváltozás óta azonban az adóhatóság még nagyobb súllyal kezeli ezt a tényállást.
Ami az egyes iparágakat illeti, az eddigi tapasztalatok alapján az autóipari beszállítók az átlagnál nagyobb figyelmet kapnak a transzferár-ellenőrzések során. Ezen felül a gyógyszeripari és a feldolgozóipari cégek kerülnek gyakrabban a célkeresztbe, ahogy azok a magyar cégek is, amelyek disztribútorokkal rendelkeznek külföldi országokban. Ilyenkor az adóhatóság a magyar entitás és a disztribútor viszonylatában elsősorban azt vizsgálja, hogy miként kezelik az utóbbi karakterizációját.
Szigorúbb szankciók
2023 óta a kapcsolódó bírságtételek is jelentősen szigorodtak, amelyek immár külön-külön nyilvántartásonként, lényegében ügyletenként is kiszabhatók. A nyilvántartás elkészítésének elmaradása esetén a bírság mértéke 5 millió forint, ami ismételt jogsértés esetén 10 millió forintra emelkedhet. Sőt, ezek a tételek adóévenként akár többször is kiszabhatók. Ehhez jön hozzá az adókülönbözet megállapítása esetén kiróható bírság (a különbözet 50 százalékáig) és a késedelmi pótlék. A szankciós csomag így összességében komoly elrettentő erővel bír.
Nemzetközi kitekintés
A 2022-ben bevezetett szabályozás a koncepció alapjait tekintve nem számít magyar sajátosságnak. Ezt a megoldást – eltérő paraméterekkel és határidőkkel – más országokban, így például Lengyelországban is alkalmazzák. A magyar szabályozás nemzetközi összehasonlításban az adatszolgáltatás részletezettsége, illetve az egyéb elvárások tekintetében a közepesen szigorú kategóriába sorolható. Az előbb említett lengyel gyakorlat például sokkal részletesebb adatszolgáltatást ír elő a cégek számára. Ráadásul sok más országgal ellentétben hazánkban továbbra sem kell benyújtani a részletes transzferár dokumentációt.