A gyakorlatban több, egymásnak ellentmondó szakvélemény is él azzal kapcsolatban, hogy a forintban megállapított, de devizában kifizetett osztalék esetén milyen árfolyamot kell alkalmaznia az osztalékot fizetőnek az elutalandó (pl. euró) összeg kiszámításához. Jelen cikk célja, hogy közérthetően bemutassa a dilemmát, és amellett érveljen, hogy a kifizetés napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazása a helyes megoldás.
Az összefüggések világosabb bemutatása érdekében a kérdéskört egy leegyszerűsített példán keresztül mutatjuk be. E szerint adott egy magyar magánszemély, aki 100%-os tulajdonosa egy olyan Kft-nek, amely könyveit forintban vezeti és beszámolóit is forintban készíti el. Ugyanez a magánszemély szintén 100%-os tulajdonosa egy másik, uniós tagállamban székhellyel rendelkező, könyveit euróban vezető gazdasági társaságnak.
A két társaság taggyűlése osztalék kifizetése mellett dönt úgy, hogy ennek bruttó összegét a könyvvezetés és beszámolókészítés pénznemében határozzák meg: a magyar Kft. esetében forintban, a külföldi társaság esetében euróban. A kifizetések azonban mindkét esetben euróban történnek, vagyis mindkét cég eurót utal a magánszemélynek.
Ez a helyzet több kérdést is felvet:
- Milyen euró árfolyamot kell figyelembe venni a külföldi társaságtól származó osztalék esetében a jövedelem és a fizetendő személyi jövedelemadó megállapításakor?
- Milyen árfolyamot alkalmazhat, illetve milyen árfolyamot indokolt alkalmaznia a magyar Kft-nek akkor, amikor a forintban meghatározott osztalékot euróban utalja el?
Euróban jóváhagyott, euróban kifizetett osztalék
A fent megfogalmazott kérdések megválaszolásához első lépésben azt kell meghatározni, hogy a magánszemély által kapott osztalékok külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősülnek-e a személyi jövedelemadóról szóló törvény(Szja tv.) értelmében.
A külföldi társaság által euróban jóváhagyott és euróban kifizetett osztalék esetében egyértelmű, hogy a bevétel külföldi pénznemben keletkezett, más lehetőség nem is jöhet szóba. Ebből következik, hogy az Szja tv. vonatkozó passzusai alapján (5. § (7) és 6. § (2) bekezdések) az osztalékjövedelmet és az azt terhelő személyi jövedelemadót is a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes, hivatalos MNB euróárfolyam alapján kell forintra átszámítani. Tehát a magánszemélynek az így meghatározott összegeket kell feltüntetnie az szja-bevallásában.
Forintban jóváhagyott, euróban kifizetett osztalék
Annak eldöntéséhez, hogy a példánkban szereplő Kft. mennyi eurót utalhat az osztalék jogosultjának, szintén azt szükséges eldönteni elsőként, hogy a magánszemély által így kapott összeg külföldi pénznemben megszerzett bevétel vagy sem.
Tekintettel arra, hogy a magánszemély ebben az esetben is devizát kap, devizát utalnak át a számlájára, álláspontunk szerint egyértelmű, hogy a magyar Kft. által forintban jóváhagyott és euróban kifizetett osztalék esetén is külföldi pénznemben szerzett bevételről van szó. Ez függetlenül attól így van, hogy maga az osztalék jövedelem meghatározása forintban történt. Tehát kiindulva abból, hogy a fizetendő osztalékot külföldi pénznemben keletkezett bevételnek tekintjük, az előző esethez (amikor is a könyveit euróban vezető külföldi cég euróban fizet osztalékot) hasonlóan a – forintban meghatározott osztalék összeg mellett – a kifizetés napján érvényes MNB árfolyamot kell figyelembe venni ahhoz, hogy meghatározzuk, hány eurót utalhat a Kft. a magánszemélynek.
Milyen árfolyamok jöhetnek szóba a deviza utalásakor?
A felmerült kérdéseket az előbb megválaszoltuk, tisztáztuk. Ami miatt mégis érdemes és szükségszerű jelen írást folytatni, az az, hogy az elmúlt években számos alkalommal találkozhattunk olyan szakmai véleménnyel, cikkel, melyek szerint az ilyen (forintban meghatározott és jóváhagyott, de devizában kifizetett/átutalt) esetekben nem az utalás napi MNB árfolyam alapján kell meghatározni az utalandó deviza összeget. A fent kifejtettek alapján ilyen értelmezés eleve csak akkor lenne lehetséges, ha elfogadjuk, hogy az adott jövedelem nem külföldi pénznemben megszerzett bevétel/jövedelem (amely esetben automatikusan az adott napi MNB árfolyam lenne alkalmazandó).
Hangsúlyozzuk, hogy nem osztjuk ezt az értelmezést miszerint nem külföldi pénzeszközben megszerzett bevételről van szó az adott esetben. Ettől függetlenül – feltételezve de nem elfogadva ezen értelmezés helytállóságát – a következőkben röviden bemutatjuk, hogy, miért juthatunk ebben az esetben is arra a végkövetkeztetésre, hogy az utaláskori MNB árfolyam alapján kell meghatározni az utalandó deviza összegét.
- A kiindulópont, hogy egy forintban megszerzett jövedelem esetén értelemszerűen nincs szükség olyan törvényi rendelkezésre, mely bármilyen árfolyam alkalmazását írná elő. Ennek megfelelően az Szja. tv. természetesen nem is tartalmaz ilyen rendelkezést, nem határoz meg az adott tranzakció során kötelezően alkalmazandó árfolyamot.
- Mindez ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy a felek egy tetszőleges árfolyamot alkalmazhatnának a vizsgált esetben, azaz szabadon választott deviza árfolyammal számíthatnák ki a forintban meghatározott osztalék deviza értékét.
- Egy ilyen fajta választási szabadság ugyanis egyrészt megalapozatlan és logikátlan lenne. Másrészt az (osztalékot fizető és kapó) feleket indokolatlan módon és szükség szerint pénzügyi előnyben részesítené vagy pénzügyi hátrányt okozna nekik.
- Könnyen belátható ugyanis, hogy ha az adott deviza valós piaci értékénél (aminél álláspontunk szerint jelenleg nincs jobb referenciaérték, mint az MNB által jegyzett napi árfolyam) magasabb árfolyamot (pl. bármely bank eladási árfolyamát) alkalmazva váltjuk a forintban meghatározott osztalékot devizára, akkor az osztalékban részesülőt kár éri, míg az osztalékot fizető fél pénzügyi előnyt realizál.
- Ugyanez igaz a fordított helyzetre is: az adott deviza piaci értékénél alacsonyabb árfolyam (pl. bármely kereskedelmi bank vételi árfolyamának) alkalmazása előnyt jelent az osztalékot kapó félnek, míg hátrányt az osztalékot fizetőnek.
Osztalékfizetés devizában: az Andersen álláspontja
Összefoglalva a fentieket, álláspontunk szerint a példában szereplő magyar Kft. mindenképp akkor jár el helyesen, ha utaláskor a nettó osztalék euróban meghatározott összegét az aznapi hivatalos MNB euróárfolyam alkalmazásával kalkulálja ki.
Megjegyzés: A fenti összefoglaló nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak. Konkrét ügyben – különösen több állam érintettsége, szocho-kérdések vagy speciális társasági jogi konstrukciók esetén – javasolt egyedi szakértői vélemény kérése az Andersen Adótanácsadó Zrt. szakértőitől.