2026-ban először válik valóban „nyilvánossá” a nagyvállalatok társaságiadó‑pozíciója. A nyilvános országonkénti jelentéstétel (pCbCR-jelentés) szabályai alapján megfelelő méretküszöböt elérő vállalatcsoportoknak már nemcsak az adóhatóságok felé, hanem a nyilvánosság számára is közzé kell tenniük országonként bontott adózási és pénzügyi kulcsadataikat. A pCbCR‑jelentést a magyar szabályok alapján főszabály szerint a beszámoló közzétételével egyidejűleg kell publikálni. Ez naptári éves társaságok esetében jellemzően 2026. június 1-i, illetve konszolidált beszámoló esetén 2026. június 30-i határidőt jelent, feltéve, hogy a vonatkozó mentességi szabályok nem alkalmazhatók.
Mi az a public CbCR, és miben más, mint a „klasszikus” CbCR?
A Public Country-by-Country Reporting (pCbCR) (magyarul: nyilvános országonkénti jelentéstétel) olyan, országonként tagolt nyilvános riport, amely a nagy vállalatcsoportok, illetve egyes önálló vállalkozások társaságiadóhoz kapcsolódó és kulcsfontosságú pénzügyi mutatóit teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
Fontos különbség, hogy míg a „nem nyilvános” CbCR (Country-by-Country Reporting) alapvetően az adóhatóságok kockázatelemzését és ellenőrzését szolgálja, addig a pCbCR ugyanezen típusú információk egy részét nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Ezáltal nemcsak a hatóságok, hanem a szélesebb nyilvánosság és a piaci szereplők is rálátást kapnak az érintett cégek adataira.
Mi a nyilvános társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés célja a szabályozás oldaláról?
A pCbCR-t az (EU) 2021/2101 irányelv vezette be, amely a számviteli irányelvet (2013/34/EU) módosította a jövedelemadóval kapcsolatos információk közzététele érdekében. Magyarországon a szabályozás a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben jelenik meg: az átültetés a 2022. évi XLV. törvény révén történt, a pCbCR-re vonatkozó részletszabályok a számviteli törvény 134/D-134/H. paragrafusaiban találhatók.
Az elsődleges szabályozási cél a társaságiadó-információk nyilvános kontrolljának erősítése: a szabályok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az érintett vállalatcsoportok egyes adózási pénzügyi adatait, ezáltal elősegítve a piaci szereplők és a szélesebb nyilvánosság tájékozódását. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy a vállalatok oldaláról a pCbCR jellemzően nemcsak adminisztratív és riportálási kötelezettséget jelent. A közzétett adatok ugyanis reputációs kockázatot hordozhatnak, különösen akkor, ha az egyes országokban kimutatott nyereség és a ténylegesen fizetett társasági adó közötti összefüggések a nyilvánosság számára érzékeny kérdéseket vetnek fel. Ebből következik, hogy a megfelelés mellett a kommunikációs felkészülés is kulcskérdés.
Kikre vonatkozik a kötelezettség?
Főszabály szerint a nyilvános társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére a legfelső anyavállalatként eljáró multinacionális vállalatcsoportok, valamint az önálló vállalkozások kötelesek, amennyiben a vonatkozó árbevételi küszöbértéket két egymást követő üzleti évben elérik vagy meghaladják. Uniós szabályozási szinten ez a küszöb 750 millió euró, míg a magyar szabályozás alapján a számviteli törvény hatálya alá tartozó legfelső anyavállalatok és önálló vállalkozások esetében a releváns értékhatár 275 milliárd forint.
Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a végső anyavállalat nem uniós letelepedésű, a rendszer bizonyos esetekben az EU-ban működő, megfelelő méretű leányvállalatokra vagy fióktelepekre ruházza át a közzétételi kötelezettséget. E kötelezettség alól ugyanakkor mentesülhetnek, ha a nem uniós legfelső anyavállalat a szabályoknak megfelelő jelentést készít és azt mindenki számára elérhető módon közzéteszi.
Mit kell tartalmaznia a pCbCR-jelentésnek?
A pCbCR országonkénti bontásban tartalmazza az árbevételt, az adózás előtti eredményt, a megfizetett társasági adót, a fizetendő társasági adót, tárgyévre elszámolt fizetendő társasági adót, a foglalkoztatottak számát, a felhalmozott eredményt, továbbá az érintett csoporttagok felsorolását és azok fő tevékenységének rövid bemutatását.
A magyar szabályozás a jelentés tartalmi és formai követelményeit a számviteli törvényben rögzíti. A jó hír, hogy a vállalatoknak nem teljesen ismeretlen logikát kell követniük. A pCbCR szerkezete több ponton épít a már ismert CbCR-adatokra, még ha a nyilvános közzététel miatt nem is tekinthető a „klasszikus” CbCR egyszerű másolatának.
A pCbCR-jelentés közzétételi formája, technikai elvárások
A pCbCR-jelentést az uniós szabályok szerinti standard szerkezetben kell elkészíteni, és elektronikusan, géppel olvasható formában kell közzétenni. Ennek célja, hogy az adatok országok és vállalatcsoportok között jobban összehasonlíthatók, illetve technikailag is könnyebben feldolgozhatók legyenek.
Uniós szinten a jelentésnek főszabály szerint a mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül nyilvánosan elérhetővé kell válnia. A magyar szabályozás ugyanakkor ennél szigorúbb megközelítést követ: a jelentést a beszámoló közzétételével egyidejűleg kell publikálni és legalább öt egymást követő évig hozzáférhetővé kell tenni.
A pCbCR bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy egy nem uniós anyavállalathoz tartozó csoport EU-s jelenlétéből egyetlen kijelölt entitás teljesítse a közzétételi kötelezettséget. Ilyenkor a többi érintett EU-s leányvállalat vagy fióktelep mentesülhet a saját közzétételi kötelezettsége alól, feltéve, hogy a vonatkozó szabályok szerinti közzététel ténylegesen és megfelelő módon megtörténik.
Ha a pCbC-jelentéshez szükséges információk nem állnak rendelkezésre, az EU-s entitásnak meg kell kérnie az unión kívüli illetékességű anyavállalatot (UPE) a szükséges adatok átadására. Ha ez nem történik meg teljes körűen, akkor az EU-s entitás a rendelkezésére álló információk alapján készít jelentést, és egyidejűleg nyilatkozik arról is, hogy a szükséges adatokat a UPE nem bocsátotta rendelkezésére.
Mikortól kell alkalmazni és mik a főbb magyar határidők?
A kötelezettség azokra az üzleti évekre vonatkozik, amelyek 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődnek. Naptári éves társaságoknál ez tipikusan a 2025. üzleti évre vonatkozó adatok első közzétételét jelenti.
Magyarországon a pCbCR-jelentést főszabály szerint az éves vagy konszolidált beszámolóval együtt kell letétbe helyezni és közzétenni. Egyedi beszámolónál a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely naptári éves társaság esetén 2026-ban 2026. június 1-jei határidőt jelent. A konszolidált beszámolónál a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig, azaz naptári éves társaság esetén 2026. június 30-ig.
Felelősség és jogkövetkezmények: számviteli közzétételi szankciók
Mivel a pCbCR a számviteli törvény közzétételi rendjébe épül, a jelentés elmulasztása vagy késedelme jellemzően a beszámoló letétbe helyezéséhez és közzétételhez kapcsolódó számviteli jogkövetkezményekkel járhat.
Az érintett társaságoknak ezért célszerű már a zárási folyamat elején tisztázniuk, hogy a csoporton belül mely társaság minősül kötelezettnek, szükség van-e központosított teljesítésre, milyen adatforrásból állítható össze a jelentés, és hogyan kezelhetőek a közzétett adatokhoz kapcsolódó értelmezési és reputációs kockázatok (pl. például magyarázó szövegezéssel és megfelelő belső kontrollokkal).