A családi adókedvezmény mértékének növelése, az anyák szja-mentességének kiterjesztése és szochó csökkentés az egyik oldalról, áfa-csökkentés, szja-csökkentés a mediánbér alatt keresőknek és vagyonadó bevezetése a másik oldalról. Elbírja ezt a magyar költségvetés? Melyik tervezett adóintézkedés működik és tartható fenn hosszú távon? Többek között erről beszélgettünk a podcast első őszi adásában.
A Tisza Párt adóterveiről
Az elmúlt időszak tematikáját erősen meghatározták a Tisza Párt adóterveivel kapcsolatos hírek. Először napvilágot látott egy olyan feljegyzés, amely állítólag a legerősebb ellenzéki párt adópolitikai elképzeléseiről szól. E szerint választási győzelme esetén a Tisza többkulcsos szja-rendszert vezetne be, amivel lényegében visszatérnénk ahhoz az állapothoz, amit 2010 környékén elhagytunk. Erre egy intenzív, adóemeléssel riogató médiakampányt épített fel a kormányoldal.
Nem tudjuk, hogy a dokumentum mennyire hiteles, hiszen az bárki által reprodukálható, ráadásul nincs rajta aláírás vagy egyéb hitelesítő adat, mindenesetre a tartalma szöges ellentétben áll azzal, amit azóta az ellenzéki párt kommunikál. „Semmilyen munkát terhelő adót nem fog emelni a Tisza” – jelentette be Magyar Péter a Facebook-on egy videóban, amelyben arról is beszélt, hogy a minimálbért keresők szja-kulcsát adójóváírással 9 százalékra csökkentenék, de a mediánbér alatt keresők adófizetési terhét is mérsékelnék. Az így kieső költségvetési bevétel ellensúlyozására a leendő Tisza-kormány az 5 milliárd forint feletti vagyonokra évi 1 százalékos vagyonadót vezetne be.
Jelentősen nőttek a költségvetés bevételei
Bár az első negyedéves folyamatok ijesztően alakultak, az első 7 hónap pénzforgalmi adatai alapján kijelenthető, hogy éreztetik hatásukat a 2025-ös kormányzati adóemelések, aminek következtében jelentős összegben teljesültek az adó jellegű bevételek az államkasszában. Az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) központi alrendszerének bevétele január és július vége között 23 394 ezer milliárd forint volt, ami 6,1%-kal magasabb, mint 2024 hasonló időszakában.
Néhány adónemet érdemes külön kiemelni. Elsőként a pénzügyi tranzakciós illetéket, hiszen az ebből származó bevétel elérte a 335 milliárd forintot szemben a tavalyi 198 milliárd forinttal. A nettó áfabevételek 4858 milliárd forint körül alakultak úgy, hogy tavaly ezen a soron 4318 milliárd forint folyt be. Ez év/év alapon 12,5 százalékos növekedést jelent. Emellett szépen termeltek az egyéb különadók és extraprofitadók is. A pénzügyi szervezetek befizetései mérlegsoron például 220,1 milliárd forint folyt be eddig, amely 45,6 milliárd forinttal több a tavalyi értéknél. A felsoroltakkal szemben ugyanakkor kevesebb bevétel folyt be a társasági adóból, ami részben a recesszió számlájára írható.
Újabb kört futott az adategyeztetési eljárásokkal a NAV
Az adóhatóság tájékoztatása szerint az első gyakorlati tapasztalatokat felhasználva még szélesebb körben folytatódtak az online számla- és pénztárgépadatok, valamint az áfabevallások eltérését tisztázó adategyeztetési eljárások. A nemrég lezajlott, 200 céget megszólító kampány hatására csaknem 400 millió forintnyi hiányzó áfa került vissza a költségvetésbe, több gyanús társaság pedig a NAV látókörébe, melyek további vizsgálatokra számíthatnak.
Új oszlopokkal bővült az áfabevallás
„Az áfabevallásban a vállalkozásokat segítő, új oszlopok kitöltése önkéntes, de megéri, mert a kitöltés révén akár az ellenőrzés vagy az adategyeztetési eljárás is elkerülhető. Az áfabevallás összesítő jelentésében a ténylegesen levonásba helyezett adóösszegek 2025. július 31-től elkülönítve tüntethetők fel. Az új oszlopokban külön megadható az 5, 18, valamint 27 százalékos adómérték, illetve az arányosítással érintett adóösszeg is.” – áll a NAV hivatalos közleményében.
Elveszítheti az adószámát az, aki nem teszi közzé beszámolóját
A számviteli beszámoló közzététele minden évben társaságok egyik fontos kötelezettsége. Idén több mint 43 ezer olyan adózó volt, aki ezt nem tette meg határidőre. Az adóhatóságnak már egy jogszabályba égetett komoly eljárásrend áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy milyen lépések mentén haladhat előre e kötelezettség betartásának kikényszerítése érdekében. Most épp a második felszólítási körnél tartunk, de még mindig van 7 ezer olyan vállalkozó, akik adósak ezzel a lépéssel. Ha nem teljesítik, akár az adószámukat is törölhetik.
Új-Zéland vonzó célpontjává válhat a digitális nomádoknak
Világszerte kezeletlen területnek számít az ún. digitális nomádok (vagy távmunkások) adózása, adóztatása. Ők olyan munkavállalók vagy vállalkozók, akik nem abban az országban élnek, ahová egyébként munkájuk köti őket. Jellemzően informatikai eszközökkel, illetve azoknak az igénybevételével végzik a tevékenységüket, teljesítik a feladataikat. Új-Zéland nagy lépést tette meg most abba az irányba, hogy magához vonzza a digitális nomádokat. Az ország ugyanis komoly adókedvezményeket adna nekik, pontosabban definiálta azt az időpillanatot, ami után ezek a munkavállalók már adókötelessé válnak, így gyakorolva nagyobb türelmet irányukban.
Az adás ezeken a csatornákon érhető el: