2025.09.22. | Hegedüs Sándor

A kapcsolt ügyletek árazása ma már nem „csak” dokumentációs feladat: a NAV célzott, adatalapú kockázatelemzéssel és speciális szakértői csapatokkal vizsgálja a transzferár‑gyakorlatot. Az ellenőrzések száma és mélysége folyamatosan nő, miközben a szankciók is szigorodtak. Az alábbi cikkben összefoglaltuk a leggyakoribb hibákat, amelyeket az érintett cégek a transzferárazás során elkövetnek. Egyben ismertetjük az Andersen Transzferár Diagnosztika szolgáltatásának előnyeit, amelynek segítségével ezekre a hibákra lehet gyorsan fényt deríteni.

Miért kulcskérdés most a transzferárazás?

Az elmúlt években Magyarországon a transzferár‑ellenőrzések egyre kiterjedtebbé és célzottabbá váltak. A változás mozgatórugója az, hogy a társaságiadó‑bevallás részeként a cégeknek 2023 májusa óta részletes, strukturált transzferár‑adatokat kell szolgáltatniuk, amiket a NAV kockázatelemzésre használ és ezek alapján választja ki a vizsgálatra a társaságokat. Az adóhatóság 2024‑es és 2025-ös ellenőrzési tervében is kiemelt hangsúlyt kapott a transzferárazás, külön felhívva a figyelmet a dokumentáció és az adatszolgáltatás összhangjára, minőségére. 

A NAV a beérkező strukturált adatokra támaszkodva tűpontosan képes célozni. Az adatszolgáltatásból és a beszámolókból kirajzolódó mintázatok, ügylettípusok és árazási módszerek alapján válogat az adózók közül, és vizsgálatai nemcsak a nagy volumenű tranzakciókra fókuszálnak.

2023 óta a kapcsolódó bírságtételek is jelentősen szigorodtak, amelyek immár külön-külön nyilvántartásonként, lényegében ügyletenként is kiszabhatók.

Növekvő tudatosság, de sok a visszatérő transzferár hiba

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintett cégeknél folyamatosan nő a transzferár szaktudás, egyre körültekintőbben járnak el ezen a téren, és egyre több helyen képzett, erre specializálódott munkatársak látják el a kapcsolódó feladatokat. A trend pozitív, érzékelhető a fejlődés, ugyanakkor még mindig sok a hiba, a formai és tartalmi hiányosság, amelyeket az adóhatóság azonnal észlel az adóellenőrzések során.

Ezek nagy része visszatérő, jól kategorizálható és az Andersen Transzferár Diagnosztika szolgáltatása segítségével gyorsan beazonosítható, tanácsadói támogatással hatékonyan orvosolható. Az alábbiakban a leggyakoribb hibákat foglaltuk össze a teljesség igénye nélkül.

HIBA#1: Helytelen földrajzi szűrés a benchmark és adatbázis‑kutatás során

Gyakori hiba, hogy egy nemzetközi, tehát nem Magyarországra fókuszáló adatbázis-kutatás (benchmark keresés) nem a megfelelő módszertan alapján történik, és nem követi az ezzel kapcsolatos nemzetközileg elfogadott, illetve a magyar adóhatóság által kiadott irányelveket. A földrajzi szűrést ez esetben az ajánlások szerint Magyarországról szükséges indítani, majd – ha nincs elegendő számú összehasonlítható vállalat – fokozatosan bővíteni a V4-ek, Közép-Európa, az EU 27 tagállama (+UK), legvégső esetben pedig a globális merítés irányába.

Miért fontos ez? A földrajzi szűrés nem megfelelő beállításai az összehasonlíthatósági hiányosságok miatt torz tartományt és téves jövedelmezőségi következtetéseket eredményezhet.

HIBA#2: A manuális szűrés elnagyolása

A Tranfer Pricing Catalyst az egyik leggyakrabban használt adatbázis, amelyet kifejezetten az adószakemberek igényeinek figyelembevételével fejlesztették ki a piaci árképzés megállapításához és ellenőrzéséhez. Ennek függetlenségi szűrése azonban nem mindig tökéletes a tekintetben, hogy melyik cég minősül kapcsolt vállalkozásnak. A szűrési eredményt minden esetben vizsgálni kell, pl. oly módon, hogy azt az adott cégek honlapján elérhető információk alapján verifikálják. Ettől azonban időmegtakarítási okokból nagyon sok szolgáltató (transzferár tanácsadó) eltekint. Ennek következtében mind a magyar, mind a külföldi cégek esetében sok kapcsolt vállalkozás marad a kapott szűrésben, ami általános hiba. Ez egyrészt negatívan befolyásolja a benchmark megbízhatóságát, ami bírság kiszabását vonja maga után, másrészt pontatlan interkvartilis tartományt eredményez, mai magával vonhatja az adókülönbözet megállapítását is.

HIBA#3: A tevékenységi kör vizsgálatának elmaradása

A benchmark kutatáshoz kapcsolódó másik tipikus hiányosság, hogy nem vizsgálják meg alaposan, mivel foglalkozik valójában az adott cég, amely a szűrésbe került? Itt többek között az alábbi kérdések merülnek fel:

• Mi a cég főtevékenysége?
• Milyen melléktevékenységeket végez emellett?
• Milyen funkcionális profillal végzi ezt a tevékenységet / ezeket a tevékenységeket? (gyártó, bérmunkában gyártó, stb.)
• Ezeket mennyire lehet összekapcsolni azzal a tevékenységgel, amit vizsgálunk, vagy amit igazolni próbálunk a transzferárazás során?

Ha nem adunk pontos válaszokat ezekre a kérdésekre, akkor az a 2. pontban leírt kockázatokhoz vezethet.

HIBA#4: A karakterizáció meghatározása

Sokszor találkozni azzal a jelenséggel, hogy a funkcionális analízis során nem megfelelő módon határozzák meg a szóban forgó ügyletben résztvevő cégek karakterizációját, szerepét. Ez alapvető problémát okoz, hiszen a karakterizációtól függ a szokásos piaci ár megállapításához alkalmazott transzferárazási módszertan, illetve a jövedelmezőségi mutató kiválasztása is.

HIBA#5: A transzferár dokumentáció formai kritériumai

2023-tól új szabályok vonatkoznak a transzferár-dokumentum szerkezeti felépítésére és tartalmára. Az egyik fontos változás, hogy a korábbiakhoz képest másképp kell előkészíteni, illetve elkészíteni a helyi dokumentumot, amely két részre bontható: egy közös (adózói) részre és az ügyleti szintű részre. Gyakori hiba, hogy a cégek nem a hatályos szabályok alapján készítik el a dokumentációt, és például a helyi dokumentumon belül nem különítik el megfelelően a két részt. Előfordul az is, hogy a szigorúbbá vált összevonhatósági szabályokat (pl. beszerzés vs. értékesítés) sem veszik figyelembe. 

HIBA#6: Fődokumentum vs. helyi dokumentum inkonzisztenciák

Sokszor előfordul, hogy a külföldi tanácsadó által készített csoportszintű fődokumentum narratívája (ellátási lánc, szerepek, immateriális eszközök, TP‑politika, stb.) ütközik a helyi tanácsadó által elkészített helyi dokumentum megállapításaival. Márpedig a két dokumentum koherenciája alapkövetelmény: optimális esetben a fődokumentum a kiindulópont; a helyi dokumentum ennek lokális tényekkel és számokkal alátámasztott „lenyomata”. Eltérés csak indokolt esetben, részletes magyarázattal lehetséges.

Milyen szankciók fenyegetnek?

A transzferár nyilvántartás-készítési kötelezettség elmulasztásán túl a hiányos vagy hibás adatokat tartalmazó nyilvántartás is mulasztási bírság kiszabását eredményezheti. Ennek mértéke nyilvántartásonként ötmillió forintig terjedhet, míg ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként tízmillió forintig terjedő bírsággal kell számolni.

Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy 2023-tól módosult a nyilvántartás fogalma is. Korábban egy transzferár nyilvántartás volt, mely egy fődokumentumból és egy helyi dokumentumból állt így bírságot egyszer lehetett kiszabni. A módosítás után azonban a fődokumentum és az ügyletenként elkészítendő helyi dokumentumok külön-külön nyilvántartásnak számítanak, megsokszorozva a mulasztási bírság kockázatát.

Milyen előnyöket nyújt az Andersen Transzferár Diagnosztika szolgáltatása?

Cégünk szakértői széles körű tapasztalattal rendelkeznek a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának meghatározásában, ennek megfelelően átfogó szolgáltatáscsomaggal állnak ügyfeleink rendelkezésére a transzferárazás tekintetében. Ennek képezi részét Transzferár Diagnosztika szolgáltatásunk, amelynek segítségével az olyan típushibák gyors feltárására kerül sor, mint amilyenek az előbbi felsorolásban szerepelnek, ezzel minimalizálva a tetemes adóbírság kockázatát.

Előnyök:

• Azonnali helyzetjelentés a transzferárazási módszertan megfelelőségéről.
• Időben feltárt kockázatok
• Megoldási javaslatok a feltárt transzferár hibákra.