Az új transzferár-rendelet megalkotása nem meglepő fejlemény, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás még 2017-ben lépett hatályba, leváltva a korábbi, 2009-es rendeletet. A tervezet 2025. december 10-ig társadalmi egyeztetés alatt állt, és várhatóan még 2025 folyamán kihirdetik. A szabályozás fő irányvonala egyértelműen az OECD Transzferár Irányelvekhez való további közelítés, különös tekintettel az adóhatósági kockázatelemzés és az ellenőrizhetőség erősítésére.
Cikkajánló: Fókuszban az év végi transzferár-kiigazítások
A jogalkotói szándék kettős. Egyrészt bizonyos területeken adminisztratív könnyítések jelennek meg, másrészt azon ügyletek esetében, amelyek továbbra is dokumentációs kötelezettség alá esnek, a nyilvántartások tartalmi mélysége és részletezettsége érezhetően növekszik. A tervezet alapján az alábbiakban felsoroljuk a fontosabb szabályváltozásokat.
A nyilvántartás-készítési kötelezettség alakulása
Az új transzferár-rendelet egyik legfontosabb változása a dokumentációs értékhatárok emelése. A helyi dokumentum készítéséhez kapcsolódó értékhatár a jelenlegi 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedne. A fődokumentum készítési kötelezettség ezzel párhuzamosan kizárólag azokban az adóévekben állna fenn, amelyekben az adózó kapcsolt ügyleteinek szokásos piaci áron számított éves összértéke meghaladja az 500 millió forintot.
A költségátterhelések vonatkozásában fennmarad a dokumentációs mentesség, de kizárólag a nettó 500 millió forintot meg nem haladó adóévi ellenértékig, és csak a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Adminisztratív jellegű szabályok változása
A nyilvántartások nyelve tekintetében szigorítás jelenik meg: a transzferár-nyilvántartás a jövőben a magyar mellett kizárólag angol nyelven készíthető el. Egyéb idegen nyelvű dokumentáció elfogadására nem lesz lehetőség.
A helyi dokumentum tartalmi követelményeinek szigorodása
Az új transzferár-rendelet erősebben összekapcsolja a helyi dokumentumot a társasági adóbevallás részeként teljesítendő transzferár-adatszolgáltatással. A helyi dokumentumban kötelezően fel kell tüntetni a kapcsolt ügylet azon megnevezését, amely alatt az adózó az adott tranzakciót a társasági adóbevallásában szerepelteti, valamint az ahhoz kapcsolódó jellemző TEÁOR-kódot is. Ennek eredményeként a dokumentáció és az adatszolgáltatás közötti adatkonzisztencia az adóhatóság számára közvetlenül ellenőrizhetővé válik.
A funkcionális elemzés jelentősége tovább nő. Immateriális javak esetében kötelezővé válik a részletes DEMPE-elemzés készítése, míg pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatásoknál a szolgáltatás igénybe vevőjénél a hasznossági teszt bemutatása is kötelező tartalmi elemmé válik.
Szegmentálás és összevonhatóság
A jövedelmezőségi mutatók és a számviteli rendszer közötti kapcsolat bemutatását az új transzferár-rendelet szigorúbban szabályozza. A bevételeket és költségeket kötelezően fel kell osztani kapcsolt és nem kapcsolt ügyletekre oly módon, hogy ne maradjon fel nem osztott tétel.
Az összevonhatósági szabályok egyértelműbbé válnak: a gyártási, forgalmazási, szolgáltatási és pénzügyi ügyletek, valamint az immateriális eszközökkel kapcsolatos tranzakciók egymással nem vonhatók össze, még akkor sem, ha gazdaságilag szorosan kapcsolódnak.
Adatbázis-kutatás és földrajzi szűrés az új transzferár-rendelet alapján
A rendelet jogszabályi szintre emeli az eddig adóhatósági iránymutatásként alkalmazott adatbázis-kutatási elveket. Magyar tesztelt fél esetén elsődlegesen Magyarország minősül összehasonlító földrajzi területnek, amely kizárólag meghatározott sorrendben bővíthető először a V4, majd a V11 országokra, végső soron az Európai Unióra. A két egymást követő évben vagy a vizsgált évek többségében veszteséges társaságok kizárása az összehasonlító mintából kötelező.
Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások
Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások szabályozása az OECD irányelvekhez igazodik. A rendelet nem TESZOR-kódok alapján határozza meg e szolgáltatásokat, hanem tartalmi feltételek mentén. Amennyiben a szolgáltatás megfelel ezeknek a feltételeknek, és a kapcsolódó haszonkulcs nem haladja meg az 5 százalékot, egyszerűsített helyi dokumentum készíthető.
Új transzferár-rendelet: hatály és felkészülés
Az új transzferár-rendelet főszabály szerint a 2026-ban kezdődő adóévre alkalmazandó, azonban az adózó választása alapján már a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazható. Bár az értékhatár-emelések egyes esetekben csökkenthetik az adminisztratív terheket, az érintett ügyletek dokumentálása lényegesen több előkészítést és mélyebb elemzést igényel. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság ellenőrzési fókuszában továbbra is kiemelt helyen szerepel a transzferárazás, a felkészülés halogatása kifejezetten kockázatos megközelítés.
Az Andersen Adótanácsadó Zrt. transzferár-tanácsadási szolgáltatásai ezen az oldalon érhetők el.