A magyar gyógyszeripar számára meghatározó jelentőségű ítéletet hozott a tegnapi nap folyamán az Európai Unió Bírósága (EUB).
A nemzeti és az uniós jogszabály viszonya
Az általános forgalmi adó uniós szinten harmonizált adónem, így amennyiben az Áfa tv. valamely szakasza az Áfa Irányelvbe (HÉA-Irányelv) ütközik, akkor ez utóbbi elsőbbségére hivatkozva bármely adóalany akár az EUB előtt is támadhatja a nemzeti jogszabályt és az annak alapján előírt, őt terhelő adókötelezettséget. Több alkalommal is sikerrel tették ezt már korábban a magyar adóalanyok akár a pénzügyileg rendezetlen számlákhoz kapcsolódó levonási jog gyakorlása, akár például a behajthatatlan követelésekre eső áfa kötelezettség témájában. Ezekhez hasonló ügyben ítélt tegnap egy magyar gyógyszeripari adózó javára az EUB a NAV-val szemben.
Az Európai Unió Bíróságának friss ítélete
A tegnapi ítélet hátterében az állt, hogy a gyógyszeripari szereplők vaskos befizetéseket teljesítettek és teljesítenek a közfinanszírozásban részt vevő termékeik után (gyógyszeradó) a NAV részére annak érdekében, hogy az állam e befizetéseket épp az érintett szereplők termékei tb támogatásának finanszírozására fordítsa. Ez a régóta létező közteher ráadásul jelenleg az extraprofit adó rendelet alapján még magasabb is az eddigieknél.
Korábban az EUB már kimondta, hogy az olyan kifizetéseket is árengedménynek kell tekinteni, ahol a forgalmazók nem közvetlenül a saját viszonteladóikat szubvencionálják, hanem a viszonteladók vevőit (azaz a vevő vevőjének adott pénzjuttatás is árengedmény lehet bizonyos feltételek mellett). Ha pedig árengedménynek minősülnek ezek a kifizetések, akkor azzal a forgalmazó csökkentheti a fizetendő áfáját a hónap végén.
Az EUB fenti logikája nyomán merült fel az a kérdés, hogy az olyan gyógyszerforgalmazók, akik az egészségpénztáraknak kötelesek befizetéseket teljesíteni azért, hogy az egészségpénztárak a kapott forrásokat a forgalmazók készítményeinek ártámogatására használják, jogosultak-e csökkenteni az áfafizetési kötelezettségüket a befizetési kötelezettségeik nyomán. Az EUB válasza igenlő volt: előbb a német magán-egészségpénztári rendszer kapcsán, majd a magyar támogatásvolumen-szerződések nyomán teljesített befizetések esetében mondta ki, hogy a forgalmazóknak visszajár az általuk befizetett összegek után azok áfa tartalma.
Így érkeztünk meg a tegnapi ítélethez. Míg a támogatásvolumen-befizetések esetében az állami egészségpénztár (NEAK) a forgalmazókkal kötött szerződések alapján kapja a forrásokat, az iparági szabályok szerint a forgalmazóknak a törvény előírása szerint kötelező jelleggel is teljesítenie kell befizetéseket (ezt hívja a szakma gyógyszeradónak). A kérdés az volt, hogy maga a gyógyszeradó is áfa visszaigénylésre jogosítja-e a forgalmazókat. A gyógyszeradó adó vagy árengedmény, adóalapot növel vagy csökkent?
Az EUB dodonai döntést hozott: egy a gyógyszeradóhoz hasonló befizetési kötelezettség a gyógyszerforgalmazókat érintő költségként beépül az áfa alapjába, ahogy az a magyar gyakorlatban is kialakult, ez azonban nem jelenti azt, hogy az adózók nem igényelhetik vissza a befizetések áfa tartalmát.
Az EUB döntése szerint az adósemlegesség uniós jogi elve sérülne ugyanis, ha a befizetésre kötelezett gyógyszeripari vállalkozás által fizetendő áfa kiszámításának adóalapja magasabb, mint a véglegesen az értékesítéséért kapott bevétel, jelenleg pedig ez következik az Áfa törvény logikájából, az tehát így sérti az Áfa Irányelv rendelkezéseit.
Következmények
Az adózó a döntéssel megnyerte az eljárást az EUB előtt, így várhatóan az alapul szolgáló nemzeti bíróság előtt folyó perben is nyerni fog. A döntés azonban általános érvényű, mivel az a nemzeti jogszabály uniós jogi megsértését állapítja meg, ráadásul nem csak a jövőre nézve, hanem visszamenőleges hatállyal. A gyógyszeripari szereplőknek így tanácsos felmérniük a jelenlegi pozíciójukat és mérlegelni az utólagos adóalap-csökkentési lehetőséget, mert a döntés meghozatalával ez az opció a számukra is megnyílt. Természetesen a következő időszakban várható az áfatörvény, mint nemzeti jogszabály módosítása is, hogy az összhangba kerüljön az uniós joggal. Azt azonban nem lehet pontosan tudni, hogy ez mikor következik be és egyáltalán milyen időbeli hatállyal teszi majd lehetővé a jogérvényesítést.
Ha további segítségre lenne szüksége a pozíció felméréséhez és a leggyorsabb, illetve legteljesebb igényérvényesítési mód megtalálásához, keresse közvetett adó szakértőinket!